Aki gyesen van kisgyerekkel, nektek nem becsuli le a munkatokat a parotok?

Hát egyszer azért rendesen kiosztanám...

Az én Férjem nem ilyen,igaz ritkán segit itthon de el sem várom hiszen ugy osztom be az időm h mindent eltudjak végezni amit szeretnék(mondjuk Ő is bármit megcsinál mert a gyerek előtt felesben csináltuk a dolgokat)

Ha pedig olyan lenne mint a tr párod /férjed akkor ugy kiosztanam hogy nem érdekelne mi a véleménye!

És ha visszamesz dolgozni akkor mi lesz?akkor is te fogsz csinálni mindent plusz dolgozol is?

Bocs, kérdező, NEM neked szól személyesen, hanem kb minden hozzád hasonlóan rossz kapcsolatban élőnek és gyermeket nevelőnek.

De nem hiszem el, hogy nem ismertétek eddig meg a férjeteket. Nem hiszem el, hogy nőként nincs igényetek a gobdoskodásra. Nem hiszem el, hogy amíg mindketten dolgoztatok, addig sosem kaptatok beszólást, vagy nem vettétek észre, ha rátok maradt a házimunka teljesen. Nem hiszem el, hogy sosem láttátok a párotokat gyerekkel...

Nem azért, hogy magamat vagy a férjemet fényezzem, de basszus, az első randinkon lejött, hogy mennyire gobdoskodó típus. Összeköltözéskor az derült ki, melyik fajta házimunkában ügyes, amihez kedve is van. Ha gyereket látott, mibdig mosolygott, csillogó szemmel mesélt ismerősei babáiról. Még tervben sem volt, hogy gyerekünk lesz, csak a távoli jövőben, de már tudtam, hogy fantasztikus apa lesz. És az is lett.

Tudom, ez most már nem segít, de könyörgöm: gobdolkozzatok már el a kapcsolatotokon és a férjetek személyén, mielőtt babázásba fogtok!

Nálunk igy alalkult,hogy 4 honapos koruk körül mentem vissza dolgozni, addig sem mondott ilyeneket, de sosem felejtem el, kb 3 napja volt itthon a 4 évessel és a 4 honapossal mikor hazaértem és üldögélt a lépcsön.

Kérdeztem töle,hát te,mire ö ...szeretne dolgozni menni inkább..;) szerencséje volt,mert egy hetet vigyázott rájuk,utána anyukám segitett..

Azota még többet dolgozik itthon is házimunkában is

17-es vagyok,mindenképp komolyabb gond vsn nálatok, kommentjeid alapján.

Bocsi,de valoszinüleg gyerek elött is lenézett, és én biztosan nem csinálnám a kertet egyedül...

Hát, úgy kiosztanám, hogy azt is megbánná, hogy megszületett, majd mondanám, hogy vegyen ki szabit egy hétre, én lelépek minden nap 8-18-ig, és meglátjuk, hogy neki hogy megy. Amikor meg hazaérnék oltanám, mint a sz'rt, hogy miért nincs friss kaja, miért poros a polc, miért gazos a kert stb.

És megmondanám neki, hogy hacsak nem nettó 800.000 ft-ot hoz haza, hogy abból tudjuk fedezni a bejárónőt és a kertészt, akkor kussoljon, és ne verje a nyálát arra a sz'ros 200ezerre (kb. ennyit kereshet, ha már nem futja kertészre).

Majd közölném, hogy ha nem változtat, akkor válok. (Már most megmondom, hogy nem fog változni.) Mondjuk alapból nem mentem volna hozzá egy ilyen alakhoz.

A következő lépése az lesz, hogy egy év múlva, amikor már tök tropa vagy, akkor talál valakit és megcsal/elhagy, mert te állandóan fáradt vagy és nem nézel ki úgy, mint a végzet asszonya és nem pörögsz a farkán minden este, és még te leszel rossznak beállítva, majd jössz ide sírni, hogy hát hogy tehette, mert te megtettél érte mindent. Na, igen, itt bsztad el.