Mi a véleményetek a gender (nem) semleges nevelési irányzatról?

Lehet jól csinálni, de mivel nálunk nagyon nem elterjedt, rossz vége lehet, ha túlzásba visszük. Mindenki máshol húzza meg a határt. Én egy rossz szó nélkül engedném hogy a kisfiam barbizzon vagy táncoljon, ha erre vágyik. Viszont 4-5 éves kora után biztosan nem engedném más gyerekek közé szoknyában, ha ezzel kilóg a sorból. Valószínűleg úgy tenné magát közröhej tárgyává, hogy fogalma sincs róla. Ha ezt már képes megérteni és feldolgozni, akkor persze csinálhatja.

Elmondanám neki, hogy ő kisfiú, és mi a különbség a nemek között, mert ez alapvető tájékozottság, nem kényszer. Ugyanígy a lányomtól sem várnám el, hogy sztereotip lányos dolgokat csináljon, mégis egyértelműen tudná, hogy a női wc-ben van a helye.

Annyira kevés a transznemű arányaiban, hogy emiatt nem borítanám fel teljesen a mai nevelési rendszert. Jó lenne, ha a szülők megengedőbbek lennének a gyerekükkel, és hagynák, hogy azt csinálja, ami boldoggá teszi. Ha egy 4 éves fiút az autók helyett a babák érdeklik, az még nem jelent semmi problémát a jövőre nézve. Ha később mégis úgy érzi, hogy rossz nembe született, akkor szíve joga kamaszként/felnőttként változtatni, és természetesen támogatni fogom, ha ez tényleg boldoggá teszi. De gyerekként hülyeség erre nevelni bárkit. A hagyományos nemi szerepek nem minden esetben rosszak, és egy kisgyereknek sokat segítenek eligazodni a világban.

Jó, abban amúgy én se látok rosszat, hogy egy kisfiú babázzon, meg főzzön a játékkonyhában, a kislány meg autózzon stb. Lányom van, nem babázik, de autózik. De azért van egy határ, pl. igen, a kisfiú ne menjen már rózsaszín tütüben oviba, ne mondogassuk már neki, hogy persze, lehetsz lány/fiú is, nem gond. Nekem az az érzésem, hogy azzal, ha ezt direktben nyomjuk, kicsit talán tereljük az amúgy "normál" beállítottságú gyereket is afelé, hogy más legyen, és ez meg szerintem káros.

2es

Agyrem.

De mondjuk oke, nem mondok reszletesebb velemenyt, nezzuk inkabb a sajat eletemre ravetitve a dolgot:

Oviban a kislanyos, hosszuhaju lanyok voltak a legnepszerubbek, mindenki veluk akart baratkozni.

Altalanos iskolaban minden fiu belejuk bolt szerelmes.

Gimiben is mindig a kifejezetten noies lanyok voltak nepszeruek, termeszetesen mindenki veluk baratkozott, veluk akart jarni.

En sosem voltam egy noies jelenseg (pedig akartam, csak valahogy nem volt eleg onbizalmam ugy viselkedni), sosem voltam nepszeru, szerelemben csak csalodasok ertek huszoneves koromig, rengeteget sirtam, depresszioztam, nem tudtam kiteljesedni. Aztan nagyon ossze kellett szednem magam mind kulsoleg, mind lelkileg mire odaig eljutottam, hogy ma anya es feleseg vagyok. Szoval tessek, ez az en eletem. Ennek fenyeben en NEM fogom "semlegesnek" nevelni a lanyomat. Legyen csak csaj, nő, legyen onbizalma megelni ezt, profitaljon belole mind barati mind parkapcsolatok teren!

Na 5-ös, ez egy igazi szexista megnyilvánulás volt, gratulálok. Szomorú ezt egy nôtôl olvasni.

Az, hogy te nem voltál népszerû, nem azon múlt, hogy hosszú-e a hajad, vagy szoknyát hordtál-e, hanem a személyiségeden.

És most majd jól beleveled a lányodba, hogy márpedig feleljen meg a társadalmi elvárásoknak, mert csak akkor lesz népszerû, sikeres. Vegyen fel magas sarkút, öltözzön csajosan, sminkeljen, mert attól lesz nô. Hát marhára nem, és a népszerûség sem ezen múlik.

És ha utálni fogja ezeket a dolgokat? De nem baj, akkor is nyomd el a személyiségét.

Sajnálom szegényt.

Úgy gondolom, hogy nem kell külön arra nevelni a gyereket, hogy fiú legyen vagy lány. Ez egy olyan dolog, amire véleményem szerint teljesen felesleges dolog, mert segitség nélkül is rájön.

A lányom (2 éves) szeret babázni, de nem sikoltozok akkor sem, amikor kisautót tologat pl. Vannak lányosabb ruhái, de néha direkt keresem az uniszex darabokat is.

De azt hiszem, nem is lehet könnyű teljesen gendersemleges környezetet biztositani egy gyereknek. Ha valaki ilyet tervezne, annak minden pillanatban nagyon nagyon észnél kellene lennie. Pár napja figyeltem a lányomat, ahogy egy matracon ugrált. Alapvetően kicsit túlféltő anyuka vagyok, de valahogy ahogy néztem, elképzeltem, hogy milyen lenne, ha fiú lenne és bennem volt, hogy egyszerűen nem félteném annyira, hogy mondjuk mellélép és megüti magát, mint most. Szóval azért csak ott vannak belül azok a sztereotipiák és elvárások, akkor is , ha azt hisszük, hogy á, nincsenek.

Semmit nem kell kényszeríteni, pont ez a lényeg, amit nem értesz. Én is azzal értek egyet, hogy a fiamat azért szoknyában nem küldöm az utcára, de nem fogom neki azt mondani, hogy ne sírt, a fiúk nem sírnak pl.

És mégis milyen csalódásra gondolsz, mesélj kérlek. Mert ha szerinted ettôl lesz valaki meleg, itt befejeztem, mert a sötét középkorban élsz.

Nem kell nevelni semmire, tudni fogja ki ő.

Abszolút elutasítom ezt a semleges nevelési irányzatot amúgy.

Nem kell erőltetni nála ezt, hogy lehetsz lány is vagy fiú is. Fel se kell vetni ennek a lehetőségét egyáltalán..

Semmi bajom a transzneműekkel, de azért nem kell már meg ezt belenevelni direktbe egy gyerekbe is.

Ha valaki az lesz az lesz, de nem kell direktbe így nevelni egy kisgyereket, az beteges.

Én amúgy fiús nő vagyok belsőleg gyerekkorom óta, kocsik, motrok, katonaság, fegyverek,foci, hip hop kultúra ami érdekel, egy férfi orientált közegben-szakmában csináltam karriert is, mert az érdekelt, ezt szeretem, de külsőleg abszolút nőies vagyok, és 100% heteró. Szeretek főzni stb, nőies dolgokat is.

Igy engem nem fog zavarni ha a lányom pl nem Barbizik vagy valami, de azért nem fogom belenevelni, hogy te lehetsz fiú is ha akarsz..

Ezzel egy "egészséges" gyereket is totál összezavarunk. Semmi jóra nem vezet...