Örökbefogadott gyereket lehet úgy szeretni mintha saját lenne?

Nekem összejött. 4 kölyköm van, ebből kettő saját, a másik kettő örökbe fogadott. :)

Egyiket se babaként fogadtam be, az egyik 9 a másik 10 éves volt. Kezdettől fogva nem tudtam különbséget tenni a saját és a másé között. Azzal kezdeni, hogy "megtudja", hogy nem saját, nem jó dolog. Kezdettől fogva tudatni kell vele, hogy őt bizony nem te szülted. Nálam nincs meg a hiánya a szeretetnek. Árvaházi munkásságom során, szinte minden gyereket ugyanúgy szeretek, mintha saját lenne. (ne nézzetek pedofilnak :)) Ez nálam természetes.

Az árvákrol meg fontos tudni, hogy szinte mindenkit ugyanúgy szeretnek, mintha a szüleik lennének. Ezek alól persze kivételt képeznek azok, akiket leadtak. Azok rendszerint utálják szüleiket. (tisztelet a kivétel)

Úgy kell bánni velük, mint a sajáttal, és ő is úgy kezel majd minket.

Családnak, meg lehettek igazi. Én négy gyerekkel + feleséggel olyan családot alkotunk, ami sztem kivételes. Csak akarni kell, és meg kell legyen a megfelelő szeretet. :) Remélem meggyőztelek, hogy befogadj egy gyereket, és elhozdd számára a legboldogabb napját. :)

Igenis lehet ugyanolyan, nem kell különbséget tenni!

Van egy ismerősöm, akik örökbe fogadtak egy kislányt, a kislánynak 2 születésnapot tartanak. 1-et, mikor van neki, meg még 1-et, azon a dátumon, mikor az övék lett, mikor hazavihették. A kislány már 3éves korában tudta ezt, így nem is volt belőle semmi baj, nagyon szeretik egymást.