Örökbefogadottak, ti kíváncsiak vagytok a biológiai szüleitekre?

En nem vagyok örökbefogadott, viszont biztosan megtennem a kezdő lépést, hogy megadás magamnak a lehetőséget arra, hogy talán kialakuljon valamiféle kapcsolat.

Azt biztosan tudod, hogy az orokbeadonak nincs joga se lehetősége a gyerekét keresni, egyedül a gyerek jogosult rá. Sose tudni, hogy mi vitt rá valakit az orokbeadasra... Lehet hogy boldog lenne, ha megkeresned A helyi gyamhivatalhoz kell bemenni és ott érdeklődni.

Orokbefogadott vagyok, naljnk is volt bantalmazas az ofogado csaladban. Mar mindenkim meghalt, amikor megkerestem a vsz-i csaladom. Konnyes egymasraborulast nem vartam, tulajdonkeppen meg kicsit orultek is nekem, de ez nem az igazi csalad-erzes.

Valakihez tartozni... Ismerem az erzest, csak nem eltem at.

Nekem mar csaladom van, kicsit idosebb vagyok nalad, hahaha, visszaneztem a korod, nem is kicsit vagyok idosebb, 10 evvel, a sajat csalad, ami az eletemet jobba teszi, de megmondom, h a bantalmazasok, az orokbeadas tenye orokre nyomot hagytak bennem. Nem lehet fuggetleniteni magunkat tole, csak lehet ugy elni, h nem mindennap gondolunk ra.

Irj privatot, ha van kedved beszelni, tobbet itt nem arulnek el magamrol.

Én is örökbefogadott vagy, de szerencsére fantasztikus szüleim vannak. Nem éreztem soha hiányt, legalábbis még most sem hiszem, hogy èreztem volna pedig sokat gondolkodtam rajta azóta. Viszont egyszer csak úgy éreztem, tudni akarom miért történ, milyen emberek. Igazából arra számítottam, hogy valami rosszéletűk vagy hasonlók, nem is akartam tőlük semmit. Aztán kiderült, hogy normális, átlag emberek csak nagyon (tényleg nagyon) fiatalok voltak, szülők nem segìtettek. Később újra összejöttek, van két kisgyerekük. Úgy gondolom kevés az ilyen példa, csak szerencsém volt. Azóta tartjuk a kapcsolatot, persze nem szülő-gyermek kapcsolat de jóban vagyunk. A két kicsit pedig imádom. Azt hiszem én is segítettem helyretenni bennük valamit, és ők is adtak amúgy nekem emberileg, azóta például nyitottabb vagyok mindenre. Furán szoktak nézni erre az emberek, de barátaimnak mondanám őket. De a "pasi"szeretőjének is gondoltak már:)

Soha nem lesznek a szüleim. Bár nálam nem is kell pótolni semmit. A szüleim is megértőek voltak amúgy a felkereséssel kapcsolatban, de ez az oldal a te esetedben nem hiszem, hogy fontos.

Veszteni nem veszíthetsz, maximum nem nyersz. De tesók miatt talán megérheti