Mit tudnék tenni, hogy jobban figyeljenek rám óvodapedagógusként?
4 hónapja dolgozom. Úgy érzem, hogy már azért egyre jobban figyelnek rám, hiszem kiismertük egymást, tudják, hogy számìthatnak rám, mit mi követ, szeretnek is és én is nagyon őket.
Az a baj, hogy nehéz nekem 24 fővel. Sokszor van, hogy mindegyik ott van, azonban vagy 3-4 gyereknél elő szokott fordulni, hogy nem csendesedik le foglalkozásnál, motoz, a másikat piszkálja, beszél hangosan.
Én a foglalkozásaimat igyekszem amennyire lehet játékosan élvezhetőrr csinálni.
Általában a 3 évesekkel van a gond ilyen téren.
Mosdózásnál a folyosón is szokott baj lenni, hogy ha rájuk jön a hoppáré üvöltenek, szaladgálnak vagy ütögetik a wc ülőkét, ezt vagy 3-4 kis csoportos szokta.
Szoktunk játszani mindig a folyosón is mikor várakozunk játékokat pl. Csendkirályt és még sok félét, ilyenkor még az a 3-4 is oda figyel, csak van mikor nem tudok jelen lenni, mert feneket tőrlök stb. És felborul a rend.
Most van nálunk egy hallgató, akire hát kevésbé hallgatnak, mint rám, tehát úgy hallgstnak rá, mint a legelején rám hallgattak. És már bozasztóan zavar, hogy mindrnnap elmondja, hogy ő neki elege van, milyen rosszak ezek a kölykök, dr amúgy én rám se hallgatnak csak egyedül a váltótársamra.
Aztán ma is jött a konyhás, neki is panaszkodott erre a konyhád mondta és xy-ra se hallgatnak nagyon, tehát rám értette.
És na ez màr nagyon felhúzott. Mondta a gyakorlatozónak utólag, már bánom, hogy a konyhásnak sem, hogy csak tessék csinálja a munkám és kiülök a székre. Csinálja végig a munkaidőmet, bárki lehet óvónő.
Hadd csináljam már tisztességgel, igyekezettel a munkámat! Én legalább nem panaszkodom és nem nézek olyan arccal, mint ha itt lenne a világ vége és attól, hogy méha rosszak ugyanúgy eltudom engedni és nem az van, akkor kerülöm a konfliktust, hanem mindegyikbe beleállok.
A kolléganőmre meg azèrt hallgatnak, mert ő olyat ordít, hogx zeng az ovi, ha valaki rosszat tesz, de nála is ugyanezek a gyerekek rosszak szoktak lenni csak ő fogja hatalmasat ordít és kiráncigálja a körből egy székre jó messze cdak sírjon.
Én meg az ordítást nem alkalmazom. Van hogy én is kiállítom, erélyesen rászólok, kiültetem, de nem ordítok ráncigálok.
Azt gondolom, hogy minden munka ilyen, hogy az emberek unatkoznak es a masikat a masikhoz hasonlitgatjak, de megfogom mondani, ne hasonlitgasson senki engem magahoz, mert kulon szemelyisegek vagyunk. Mindenkinek vanmak erossegei es gyengesegei es hiszem h rendelkezunk kello onkritikaval. En id tudom min kell javitanom még. Nagyon is igyekszem, ezt kellene nézni inkább.
válasza: válasza:
válasza: válasza:Én is óvónő vagyok. Atérzem a helyzeted, pályakezdőként én is ezt éltem át. A gyerekek nagyon okosak, látják, hogy még fiatal vagy és ha nem vagy olyan szigorú, mint a társad akkor azt rögtön kihasználják és rosszalkodnak. Nagyon fontos, hogy ugyanazokat a nevelési módszereket alkalmazzátok a társaddal. Persze amit ő csinál az nem helyénvaló! Próbálj meg beszélni vele, találjatok ki új szabályokat a csoportba. Pl.: Készítsetek egy falitáblát, amint rajta van minden gyereknek a jele és aki aznap ügyes az kap egy mosolygós fejecskét. Akinek a legtöbb kigyűlik, az kap valami jutalmat. Nem tárgyi ajándékot, hanem valami kiváltságot, pl ő lehet a segítőd a mindennapos mozgásnál vagy bármiben.
Vagy akár bevezethetitek a "jutalomkuckót" is. Pl aki ügyes az fent aludhat a galérián vagy a babaszobában, stb.
Az a fontos, hogy a kiemelésre, jutalmazásra törekedjetek és ne a büntetésre. Motiválni csak így lehet a gyerekeket.
Sokat fog javulni a helyzet, ha már lesz saját gyereked. Nálam legalábbis akkor volt az igazi áttörés. Utána jóval határozottabb és következetesebb lettem. Magabiztosan tudtam tanácsot adni a szülőknek is az otthoni gyerekneveléssel kapcsolatban.
Úgyhogy fiatal pályakezdőként teljesen természetes, hogy így érzel. Majd be fog ez érni!
A kollégákkal meg nem kell foglalkozni. A dajka néninek meg szóljál csak nyugodtan, hogy mehet feneket törölni, mert az nem járja, hogy te végzed a "piszkos munkát", miközben a többi gyerekre nem tudsz figyelni. Pedagógiai asszisztenst is bátran hívd be a foglalkozásra. Neki az a dolga, hogy segítsen a foglalkozásban részt nem vevő gyerekeket gardírozni.
válasza:Úristen, 3 èvesek. Azèrt vannak, hogy jatsszanak. Nem kell csöndben lenniük ès nyugodtan ülniük.
Termèszetellenesen tùl sokat akartok ràjuk kenyszeriteni. Van amelyiket sikerül megtörni, van amelyik fèlelemből engedelmeskedik, de egyik sem tesz jòt a gyerekeknek.
válasza:Kedves Kérdező!
Ne haragudj, tényleg nem bántani szeretnélek,de biztos jó neked ez a hivatás?illetve ez az ovi?ez a társóvónő?
Én utálom a nyüzsgést,a zajt,egyszerre csak max 2 dologra tudok figyelni,kb megrémített már a nyílt nap is az oviban mikor írattuk be a gyereket.Minden tiszteletem aki ezt a munkát (hivatást)vállalja,de erre csak nagyon kevesen alkalmasak,és erre kéne rájönnöd, hogy csak rossz oviba rossz párral vagy ,vagy teljesen mást kell dolgoznod?Azokra a dolgokra amiket mondtál, kellett kapnotok technikákat az iskolában/gyakorlaton.
Teljesen laikusként, azok a gyerekek normálisak(pont mint a 3 évesek), és te vagy az óvónő tőled várják a tanítást,és irányítást.ha nem tudsz 100 felé figyelni,erre hamarabb rá kellett volna jönnöd,akkor ez a dolog nem neked való.
Én először ovit váltanék a helyedben,lehet más társsal neked is jobban menne.
válasza:Most elolvastam megint az írásod,rettentő önbizalomhiányos vagy,4 hónapja dolgozol, ezután jön még a java.Amikor majd a szülők is jönnek a mindenféle dolgaikkal, és beléd állnak, hol jogosan,hol jogtalanul.Ha nem szeded össze magad,és nősz fel, össze fogsz omlani.Ha szerinted sem hallgatnak rád,akkor miért kapod fel a vizet,ha ezt más is megjegyzi?Én kövér vagyok,sosem állok bele a másikba,és nem is leszek mérges arra, aki lekövérez, vagy dagadtoz,mert igaza van.
Illetve az csak egy álom,és urban legend,hogy a cuki foglalkozásodon 24 gyerek csendben egyszerre figyel és pepecsel.Ilyen sosem lesz.(még suliban sincs ilyen,3 évesektől meg irreális elvárás)
válasza:Ezt rossz volt olvasni. Nagyon rossz oktatást kaphattál, ha így érzed, ha így viszonyulsz.
1, a foglalkozás, főleg vegyes csoportban, de korcsoportosnál is így van, NEM kötelező tevékenység. Nem elvárt és nem elvárható, hogy a gyerekek elcsendesedve köréd gyüljenek és mind áhítattal lesse, mit csinálsz.
Ezt még a nagycsoportosoktól se várjuk el. Az óvodai nevelési program a szabad játékot preferálja, a foglalkozás is szabad, nem kötelezően irányított tevékenység.
Hogy közben fogyelni kell azokra is, akiknek semmi kedve pl: húsvéti tojást festeni vagy énekelni, körtáncozni...?
Igen, ez ilyen műfaj.
Egyszerre ezer helyre kell figyelni.
Úgy kell helyezkedni, hogy belásd a csoportszobát, hogy láss, meghallj mindent.
Ha el kell hagynod a csoportszobát, gondoskodni kell a gyerekek felügyeletéről. Ilyenkor jön képbe a dajka, vagy a pedasszisztens.
Olyan nem lehetne vegyes csoportban, hogy hátsót törölsz és közben felügyelet nélkül vannak.
Tiszta nagycsoportban se lenne szabályos, de ott már megengedhetjük magunknak, hogy időnként "egyszerre két helyen" legyünk, mert már megbízhatóbbak (de nem 100 %-osan).
Nekem az egyetemen és a munkahelyemen is "kötelező" volt, kötelező minden gyermeket ott tartanom a foglalkozasomon.
Szeretem egyébként ezt a hivatást, nem szeretnék mást. Azt gondolom jó lesz ez nekem, mert engem boldoggá tesz ez a munka. Csak zavart, hogy a konyhás, akivel napi 1 percet találkozom miből gondolja, hogy én rám nem figyelnek.
A kolléganőmre mondom egyformán figyelnek, de ő is fiatal 3 éves tapasztalata van.
Köszönöm a válaszaitokat. Azóta átgondoltam és úgy gondolom felesleges harag van bennem ez miatt, lehet valóban csak őt akarta vígasztani, nem tudom és most már nem is érdekel.
Én ezután is szeretnék tisztességgel készülni és folytatni a munkámat, addig amíg a főnököm, a kolléganőm, a dajkám, a gyerekek és a szülők elfogadnak, megbecsülnek addig engem nem érdekel más.
Kolléganőm egyébként kedves velem. Bár más természet vagyunk. Azt mondta ezzel nincs gond és szerinte ügyes vagyok és nagyon jo irányban haladok és ő sokszor mondja, hogy ügyesen fegyelmezek. De ő az, aki igazából folyton lat engem. A főnököm se lát igazából, hisz a maga csoportjával foglalkozik.
Csak nem szeretném már sok embertől ezt visszahallani, hogy én ilyen olyan vagyok, mikor tényleg mindenki a maga dolgával foglalkozzon szerintem vagy mindenki elvégezheti az egyetemet és kipróbálhatja magának ezt a szakot.
Engem az egyetem és a tanáraim megerősítettek, hogy jó leszek és itt is a kolléganőm, dajkám és főnököm.
Nem is az, hogy önbizalomhiányos lennék, csak mostanában sok volt az óvodában a kollégák összetűzései egymás közt. Gyakran beszélik ki egymást, aztán én nem szívesen hallgatnám, ha engem is hasonlítgatnának meg kibeszélnének.
A munkámat szeretem, néha nehéz, de nagyon szeretem azt a sok gyereket. Nagyon igyekszem, szeretnék örökre óvónő lenni.
válasza:Nem bántás, csak szólok,hogy mindig minden munkahelyen ahol kettőnél több ember van, beszélnek a másikról, sőt kibeszélik,bármi ami nem tetszik nekik benned,vagy irigyek valamire, azt ki fogják beszélni.Ilyen az ember természete.Szóval ez mindig lesz,mindenhol.
A kötelező foglalkozást engedd el, irreális elvárás.Rettentő sz@r suliba jártál ,ha ezt tanították.
És tanulj meg egymillió helyre figyelni.
Az meg hogy szereted ezt a munkát,ez ide kevés, én is szerettem volna orvos,mentős ,mentőtiszt vagy diagnoszta lenni,jó is lennék benne, mert imádok segíteni, higgadt tudok maradni,jól megtudok nyugtatni másokat,látom az összefüggéseket amit más nem,bármilyen ritka betegséget első hallás után meg tudok jegyezni,de elájulok a vértől,és nem tudok magolni,kizárólag akkor tudok valamit megtanulni, ha megértem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!