Ez a hozzáállás normális az oviban egy kezdő kiscsoportos esetében, vagy én vagyok túl naiv?

3,5 éves kisfiam ma kezdte a beszokást (szept végéig külföldön voltunk). Elsőre csak két órát volt ott, nem mehettem be, az ajtónál elköszöntünk. Természetesen sírt, hogy "anyaaaa, félek" és kapaszkodott az összes ruhámba, amire lefejtették rólam, és bezárták az ajtót. Eddig ok, gondolom, sok helyen így van. De vártam még egy kicsit, vajon meddig sír még... és kb 2 perc után azt hallom, hogy az egyik óvónő elég durva hangon szól rá, hogy "hagyd abba a sírást, nem látod, hogy senki más sem sír???" Erre még jobban üvöltött, és ekkor én elmentem.. Mikor megyek érte, kérdezem, hogy mi volt.. Óvónő: "alig, hogy becsuktuk az ajtót anyuka, nem sokra rá már játszott, evett vmennyit.... Kérdezem, hogy és wc-én volt? Válasz: megmondom őszintén, mi vagy kollektíven visszük ki, vagy kiküldjük őket, tudja, nem érünk rá mindenki (??) felett ott állni." Mondom, de egy elsőnapos kiscsoportosnál sem? Honnan tudja, hol és mit és hogyan kell csinálni, hova kell visszamenni?? Válasz: "reggel megmutattuk hol a mosdó, és ha vki nem jön vissza időben (??), úgyis megnézzük. Könyörgöm, a szerencsétlen gyerek azt sem tudta hogy hol van, és ha nagy wcéznie kell, ki segít neki? És ha elkóvályog?

Akkor az egyik szintén beszokó kisgyerek anyukájától hallottam, hogy a gyümölcsöt (amit mi szülők hozunk), sokszor kint az udvaron kapják meg, úgy, hogy mindenki csupa kosz, homokozós... és hogy a kislányán vmelyik nap a térdénél találta meg a félig ka...is bugyit.. Egy másik kereste a gyerekét, válasz: "ööö, előbb még itt volt".. Tényleg ennyire nem figyelnek még a kicsi gyerekekre sem??

És ez még csak az első nap, komolyan tartok tőle, mik fognak még itt kiderülni majd később.. Vagy ez mindenhol így van? Nesze neked nagybetűs?