Miért van a nagyobbik gyereked egész nap oviban, mikor Te babát vársz, vagy otthon vagy a picivel? Nem provokáció, csak kíváncsiság!

Első és második gyerekem között két év van.

A nagy 3 évesen ment oviba, egy évig csak délelőttre. Jó volt neki, nagyon szerette. Egész napra nem is akartam beadni, és nekem egyáltalán nem volt egyszerű, buszoztam reggel oda ebéd után megint a picivel babakocsiban, hóban-sárban, otthon gyakorlatilag 2,5 órám volt. De megérte így is.

A második gyerekem 2 évesen bölcsis lett, én újra dolgoztam, de ekkor már terhes voltam a harmadikkal. Májusban szültem, és bár nem dolgoztam folyamatosan, lakást felújítottunk és költözködtünk, így végig járták az évet a lányaim, sőt a szülés után is, június végéig. Nekem nagyon kellett az az idő, hulla voltam, és szerencsére a gyerekeim szerettek járni. Ha úgy láttam sok nekik, akkor kivettem őket egy-egy napra, "anyanapra". MOst is így van, a pici másfél, a két nagy (6 és 4) oviban vannak, de sokszor hetente egy napra kiveszem őket. Nem tudom megcsinálni az ebéd utáni elhozást, mert a picinek szétlőné az alvási idejét.

Azért írattam be oviba, mert sokkal többet ad neki az ottani közeg, mint az, ha engem meg a kishúgát néz itthon egész nap. Lehet, hogy vannak olyan csodálatos anyukák - és ezt most minden gúny nélkül írom -, akik képesek tényleg tartalmasan elfoglalni minden nap otthon egy ekkora gyereket, de nekem ez sajnos nem megy, ezt be kellett látnom.

És hogy miért alszik ott? Ennek összetett okai vannak. Egyrészt nagyon messze van az ovi, fél óra séta. Ha ebéd után elhoznám, az pont ütné a kicsi alvásidejét, aki így kénytelen lenne minden nap félig ülő pozícióban aludni a babakocsiban, ami valljuk be, nem éppen ideális egy másfél évesnek. Másrészt itthon már régóta nem alszik, az oviban pedig igen. Így van két szabad órám, amíg a kicsi alszik, nyugodtan el tudok végezni minden házimunkát, és amikor hazaérünk, már tényleg tudok csak vele foglalkozni.

Igaz, ő csak heti három alkalommal jár, de azért, mert az állami oviba nem vették fel, a családi napközit pedig csak így tudjuk megfizetni.

Illetve van még egy nagy előnye az idei ovinak, de erre csak menet közben jöttem rá. Mindenki mondja, hogy a kiscsoportosok többet betegek mint nem, és ez sajnos rá is igaz. Most még nyugodtan megtehetem, hogy ha nem érzi jól magát, itthon tartom, amit jövőre csak nagy nehézségek árán fogok tudni, hiszen pár hónap, és vissza kell mennem dolgozni. Bízom benne, hogy addig az ő immunrendszerük is megerősödik (mert a kicsi menetrendszerűen mindent elkap tőle), és így nem kell úgy visszatérnem a munkába, hogy folyamatosan táppénzen leszek.

igaz én még csak tervezem beíratni, de úgy gondolom, hogy kell a saját korosztályuk társasága. imádja a gyerekeket, hordtam is "babás foglalkozásokra." egyébként rossz evő, többen is javasolták megoldásként az ovit. meg ugye ott sokat vannak kint a levegőn, amit én nem biztos, hogy minden nap tudnék neki biztosítani egy újszülött mellett (az igény szerinti etetés vagy időjárás miatt). és legfőképp azért vinném, mert ott tanul meg szocializálódni.

és az önző indokom: úgy remélem, hogy amíg ő délelőtt szuperül elvan az ovistársakkal, addig én elintézem a házimunkát ( amivel amúgy is elmegy a délelőtt és rá nem nagyon tudnék figyelni) és a délután csak az övé és a testvéréé.

Én a babát vársz részre tudok válaszolni: összesen nyolcszor voltam terhes. 4 vetélés, aztán született a lányom; újabb két vetélés, majd terhes lettem a fiammal. A lányom már 5 éves volt én pedig egész nap feküdtem.

Aztán már nagycsoportos volt a lányom, így nem volt kérdés hogy megy egész nap.