Négy éves a fiam és minden nap mondja óvodából hazajövet, hogy bántja egy kisfiú. Szólnátok az óvónőnek?

Igen.

Mindennap mondja, és te eddig nem tettél semmit a saját gyerekedért?!

Szólnék. De nem cirkuszt csapva, felelősségre vonva az óvónőt meg fenyegetni a másik fiú szüleit, ahogyan egypár szülő akarná megoldani. Hanem megkérném az óvónőt szépen, hogy most figyeljen oda rájuk kicsit jobban.

Én annakidején mondtam a fiamnsk hogy szoljon.Az óvónők magasrol lesz...ták.Elegem lett és én szoltam,még mkndig semmi.Kérdeztem a fiam kik bánják,ő megmutatta!Jol hrlyre tettem a két gyereket és onnantól kezdve rá se mertek nézni!

Ja,meg kell keresni azt a kis szemétládát,és jól helyre tenni !

Képzeld igen.Ha a nyomi óvónők leszarják.Egy gyerek pl.az általánosba lelökött a lépcsőn egy másikat,pusztán szórakozásbol és a mentő vitte el.Igen is lehetnek nagyobb bajok és köszönöm azt senkk kedvéért nem vártam meg

Semmiképp sem szabad sosem az ilyen dolgokat annyiban hagyni, hiszen ezek a sérülések mind-mind örökre maradandóak is lehetnek mind testileg láthatóan, mind lelkileg! Az óvodai közösségi életbe sem a harapási nyomok sem a karmolási nyomok nem férnek bele!! Nálunk annak idején már az első ilyen komolyabb karmolásnál, szépen meg vártam másnap délután az érintett problémás gyerek szülőjét, valamint a saját gyerekét és felelősségre vontam! Azzal érveltem, hogy remélem nem akarja megvárni, amíg én is hasonló viselkedésre buzdítom az én gyerekemet az övével szemben, és hasonló sérülésekkel tér haza! Természetesen elértem amit akartam! Bocsánatot kértek és másnaptól már szinte "barátok" voltak! A legfontosabb, hogy mindig álljunk ki az igazunkért, és gyermekeinkért!! :-) Természetesen nagyon fontos dolog az is, hogy tisztában legyünk saját gyermekünk viselkedésével is, hiszen ha olykor ő maga a kezdeményező, akkor őt is helyre kell tennünk!! ;-)