Mi a véleményetek az olyan örökbefogadó szülőkről akik miután négy éves korában kiderül a gyermekről, hogy autista visszaadják állami gondoskodásba?

Az ember megannyi problémáva,gonddal,de mindenek felett szeretettel vállal-nevel fel egy gyermeket...

Jah kérem, ha nekem nem egészséges gyerekem születik, visszanyomkodom, és hisztizek, hogy naneeem, én egészséges gyereket akartam. Mi ez, kívánságműsor? Egy emberke életéről van szó, könyörgöm! Hibás termék, visszaküldjük? Megáll az eszem! Mi a véleményem? Undorító, embertelen, lélektelen...s még tudnám fokozni...

2.vagyok. Frankón nem értem az enyémet miért nem lehetett pozitívan értékelni az 1. és 3.válaszát igen,mi volt az enyémmel a probléma?

Pont van egy ilyen házaspár ismerősöm,örökbefogadtak egy gyereket,aki most 6 éves,ó.Már 2 éves kora körül gondolni lehetett rá,hogy nem egészen ok a gyerek,később az oviban,közben kórházban is látta szakember,és kiderült,hogy a gyerek autista,agresszív,jóformán kezelhetetlen.A házaspár ugyan nem adta vissza állami gondoskodásba a gyereket,de gyakorlatilag már teljesen ráment a kapcsolatuk,nem fognak együtt megöregedni,az biztos.Miért kell pálcát törni valaki felett?Minden helyzetet csak belülről lehet igazán értékelni.Lehet,hogy ez volt számukra az egyetlen járható út.Nevelni szerettek volna egy gyermeket,gondoskodni róla,szeretni,nem pedig áldozatnak lenni.Az autizmus nem annyira ártalmatlan probléma,mint amennyire messziről látszik.

Nem pálcatörésről van szó, hanem arról, hogy ha én örökbefogadok egy gyermeket, nem adom vissza, mert vállaltam, jóval, rosszal együtt, mert gyermeket akartam. Ugyanúgy, ahogy nem hagyom ott a korházban az újszülött gyerekem, mert kiderült, hogy beteg. Akkor kell, ha jó minőségű??? Selejt nem kell? Börzéznek egy ember életével, erről van szó, ezt nem lehet szépíteni!