Valószínűleg aspergeres húgomat nem hajlandó anyukánk orvoshoz vinni. Mi tévő legyek?

Ha nincsenek olyan tünetei, amit problémát okoznak a mindennapi életben, felesleges.

Az én kislányom Aspergeres, és már az oviban olyan súlyos viselkedési problémák jelentkeztek, hogy nem lehetett nem észrevenni. De a diagnosztikai folyamat egyáltalán nem olyan egyszerű, hogy egy pszichológus ránéz, és megmondja. Kórházi bennfekvés, megfigyelik közösségben, tesztek sorozata (nem a neten fellelhetőké).

Egyébként az Aspergeresek kimondottan sokat beszélnek, az őket érdeklő témáról, és szinte csak arról - tehát ha rá nem jellemző ez, akkor szinte biztosan nem aspi, ez ugyanis diagnosztikai kritérium (hogy legyen olyan téma, ami mindennél jobban érdekli, és ez olyan, hogy vadidegenekkel is leáll az utcán beszélni róla). Nézd meg az Adam című filmet, és megérted, mire gondolok.

Javaslom még Tony Attwood: Különös gyerekek című könyvét. Minden aspi más, az én kislányomra kb. 80-90%-ban igazak a könyvben leírtak.

Ha még ez alapján is gyanús, akkor javaslom a Vadaskertet (18 év alatt), illetve az Autizmus Alapítványt.

A diagnosztikai folyamat nem egyszerű, ahogy írtam korábban is, nem 5 perces dolog. Nagyon sok kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy valakiről kimondják, hogy Asperger-szindrómás. Ha tényleg erős a gyanú, akkor a fenti helyeken érdemes próbálkozni.

Mi vittünk a pedagógusoktól is véleményt, ők közösségben sokkal többet érzékelnek, mint amit otthon lehet. (Az Asperger tipikusan közösségben okoz problémákat, otthon kevésbé.) De ha a pedagógusoknak eddig semmi nem tűnt fel, akkor kétséges, hogy aspi lenne...