Miért gondolja azt sok szülő, hogy ha egyszer-egyszer nevelő céllal rácsapunk a gyerekünk kezére, az egyenlő a rendszeres brutális veréssel?

5 éves a legnagyobb gyerekem, és még egy van, akit már "nevelek", a babát még nem sorolnám ide.

Eddig összesen 3 pofont osztottam ki, és úgy 4-6 fenékre csapást (ezek számára pontosan nem emlékszem).

Biztos vagyok benne, hogy más megoldást is választhattam volna, egyetlen olyan pofon volt, amit automatikus reflexből adtam, és már túl voltunk rajta, mire magam is felfogtam, hogy mit csináltam.

Kézre soha nem vertem (valószínűleg azért, mert ezt velem sem tették soha).

Szerintem "nevelő célzatú" verés nincs, vagyis lehet ilyen szándékkal, de szükség nincs rá.

A verés (bármilyen formája) a szülő tehetetlenségéből adódó feszültség-levezetése.

Saját magam is így érzem. Annyira mérges voltam, amikor kiosztottam őket, de jobb nem lett tőle, csak annyi, hogy kiment belőlem a feszültség.

"Nevelő hatása" nem volt.

Én így gondolkozom erről.

Látod a válaszokból, hogy sokan a szülőt okolják. Ez nem mindig igaz.

Egy gyerek a tapasztalataiból tanul. De a szülő nem engedheti meg, hogy veszélyes dolgokból szerezzen tapasztalatot. Amikor még nem ismeri a fogalmakat, akkor hiába magyaráz neki, mert a gyerek csak azt tapasztalja, hogy a dumának nincs semmi rossz hatása rá nézve.

Semmi baja nem lesz egyetlen gyereknek sem, ha néha kap a fenekére. Ez nem szülői tehetetlenség, hanem nevelés.

Elég sok híres ember, pl. Fekete István is írt arról, hogy az apukája jól el fenekelte. Nem lett ettől depressziós. Sőt, tudott rendesen viselkedni az életben.

Csak ma sok az olyan nevelési tanácsadó, aki soha nem nevelt gyereket, de osztja a tanácsokat.

A ma divatos ultraliberális eszmébe nem illik bele, hogy egy gyereket verjünk.

Egyetértek viszont azzal, hogy a verés nem alkalmazható a nevelés HELYETT.

Viszont egy kézrecsapás vagy egy pofon, az nem verés. Hanem büntetés.

És ha egy gyerek soha nincs megbüntetve, akkor az nem fogja megtanulni, hogy a tetteinek igenis vannak következményei.

lepontozhatod még pár helyen és pár kérdésnél még azokat akik azt vallják hogy nem verjük a gyereket ( a kézre csapás is verés bármennyire is azt szeretnéd látni hogy nem az) mert a gyerek abból azt látja hogy AZ A MEGOLDÁS és az a célravezető hogy ÜTÜNK ha bajunk van. Ezek után nem lesz csoda ha ő is odacsapdos a kistesónak vagy az ovis társaknak . Jöhet a lepont.

Ja és gáz ha valaki egyedüli NEVELÉSNEK és BÜNTETÉSNEK csak a kézre csapást tudja elképzelni...

Az ultraliberális "hozzá se érjünk a gyerekhez"felfogás miatt van annyi elrontott,kezelhetetlen gyerek.Néha bizony nem árt egy fenékre verés.

Mi is kaptunk a szüleinktől,mégsem lett semmi bajunk.De eszünkbe sem jutott például felnőttet megütni vagy belerúgni,mint sok gyerek megteszi az anyjával.Elég ilyen szituról lehetett már olvasni itt is.

#4-sel teljes mértékben egyetértek.

Pl konnektor felé nyúlkálás. Oké, be voltak dugaszolva, de ennek ellenére AZONNALI kézrecsapás járt azért, ha odanyúltunk (nem olyan, hogy leszakadt a fél csuklónk). A másik, amiért azonnali fenékreverés járt, ha Anyu engedélye nélkül leléptünk a járdáról. (Ez sem úgy értendő, hogy utána 3 napig nem tudtunk ülni)

Az ultraliberálisoktól kérdezem: hogyan magyarázod el a 2-3-4 éves gyereknek, hogy mi az az elektromosság? Hogyan magyarázod el, hogy belehalhat? Hogyan magyarázod el, hogy a 1,5 tonnás autó gyakorlatilag matricává lapít, vagy 100 m-rel arrébra hajít el egy 15 kg-os testet?

Eleinte inkább féljen az érte járó büntetéstől és azért ne csináljon ilyeneket, mint hogy kiskanállal kelljen összeszedni a gyereket. Hiszen ezek a dolgok neki mind rejtélyesek, ki akarja őket próbálni egyre jobban! Később természetesen rutinná válik ezeknek az elkerülése, nagyobb korában pedig már a saját életét félti azért nem fog kilépni az útra szétnézés nélkül.

Olyan dolgokért mi sem kaptunk semmilyen verést, ha leejtettünk/kiborítottunk/összekoszoltunk valamit. Mert ugye mindenki hibázhat.

De nagyon kicsi korban én azt mondom inkább féljenek a büntetéstől, mint hogy bajuk essen...

Erre mit mondtok, kedves Öntudatos "Nebántsukagyereketmertazazördögtőlvalóviselkedés" Anyukák?

Egyes vagyok

Nem vagyok "ultra liberális", nálunk is vannak szabályok, és büntetés is, ha arról van szó.

De büntetni nem csak "veréssel" lehet. Kár hogy sokan ezt tartják az egyetlen "használható nevelési módszernek".

Hogy egy példát említsek. A konnektorba természetesen nálunk sem szabad nyúlni. Amikor megpróbálták, akkor határozottan elhúztam a kezüket a konnektortól és mondtam, hogy "nem". Szépen megtanulták így is. Persze azért bedugaszoltam, de most nem is erről van szó...