Miért gondolja azt sok szülő, hogy ha egyszer-egyszer nevelő céllal rácsapunk a gyerekünk kezére, az egyenlő a rendszeres brutális veréssel?

Elég szűklátókörűen levont tanulság:)

Nem az a normális, hogy "ütöm" a gyereket (még nincs). Hanem az, hogy a gyereknek is be kell tartania a szabályokat.

03:44

Te tényleg nem érted, hogy miről szólez a kérdés.

Arról, hogy attól ha néha, hangsúlyozom NÉHA, irányító, nevelő, megfékező, belátásra bíró...stb, célzattal a fenekére csapsz a gyrekednek, akkor az attólmég nem lesz lelki sérült, nem fog megutálni, nem fog világgá menni.

A mai túl liberális nevelési módszerk láthatóan csődbe mutatnak, s azért is van ezen az oldalon annyi kérdés, hogy mit tegyen egy hisztiző 0-18 éves gyerekkel. Mert teljesen tévhit, hogy egy fenékre csapás akkora trauma lenne a gyereknek.

Velem nagyon sokat beszélgettek a szüleim. Csapot-papot otthagyva, az se érdekelte volna őket ha leég a lakás, mert beszélgetünk. Mégis csaptak a seggemre, sőt egyszer még olyan pofont is kaptam, hogy átestem a fotelon, mert hazudtam. De mégis tisztelem, szeretem és becsülöm a szüleimet!!! És még agresszív sem vagyok... Sőt! Tőlem nyugodtabb embert ritkán találsz a Földön.

Nem arról van szó, hogy agyba főbe, kékre-lilára-zöldre verem a gyereket! Hanem arról, hogy ha a testi épségét sokadjára veszélybe sodorja a gyerek és nem ért a szép szóból, akkor a seggére csapok a kezemmel, nem fakanalat török a gyereken, de még seprű nyelét sem...

Nem értek ezzel egyet. Odanyúl, kap egy taslit, ok. A taslit elfelejti, a konnektor meg tök izgalmas, legközelebb is meg fogja próbálni.

Én már találkoztam olyan nagyobbacska gyerekkel, akit ütnek a szülei, mire kérdeztem, hogy tudod, hogy ha ezt vagy azt megcsinálod, kapsz majd egyet? Mire ő: Igen, de nem számít, attól még kipróbálom...

A gyerek meg egy idő után megérti, hogy valami "veszélyes", mert hisz a szüleinek.

Ultra liberálisok....nem vagytok meggyőzhetőek.

Csak az benne a legszebb hogy köztetek van a legtöbb olyan akinek nincs még gyereke. Én meg már túl vagyok a nevelésükön és a tapasztalatot osztom meg.

Hát egyrészről van három, és látom, hogy verés nélkül is remekül megy. Sőt, ha az igazat megvallom, én is kipróbáltam az "odacsapást" egyszer, de mivel semmi értelme nem volt, tök feleslegesnek tartom.

Amúgy meg utóbbi megnyilvánulásod olyan, mintha anyámat hallanám...