Mit tegyek 9 éves kislányom szófogadatlan magaviselete ellen? Azt hiszi mindent megtehet és az apja szinte mindent megenged neki.

Szerintem pedig az a mentalitás hogy "majd az apád jön és jól megnevel" nem igazán helyénvaló. Az anyának is igenis ki kell vennie a részét abban, hogy a gyereke szót fogadjon, hiszen egyenrangú szülő az apával. Nem azt mondom, hogy nem lehet elbeszélgetni az apával erről, biztos jót tesz. De a gyerekek nagyon okosak és tanulékonyak, nagyon jól tudják, melyik szülőnél mit lehet és mit nem és ha menekülhet az egyik szülőtől a másikig, hogy bántotta, meg is teszi.

Tehát ha a gyerek azt hiszi, mindent megtehet, azért van, mert sok mindent ráhagysz. Kell neki határokat szabni és igenis rászólni, ha valami nem tetszik neked, attól még ugyanúgy szeretni fog, sőt még hálás is lesz később, és tisztelni is fog.

A szófogadatlanság is ebbe a témakörbe tartozik. Ha megengeded neki, nem is fog szót fogadni. Szerintem kicsit jobban figyelj oda ezekre a határokra. Csináld azt vele (ehhez elhatározás is szükséges), ha nem fogad szót, és később ő kér valamit tőled, te sem teszed meg bármily fájó is és elmondhatod hogy ilyen érzés neked ugyanez.

Legközelebb elég lesz csak annyit mondanod, ha te nem fogadsz szót én sem fogok.

Utolsó előtti: Nem ajánlom! Egyrészt azért, mert a gyermeket mindenképpen valamilyen tudatmódosító szernek kellett hogy kitegyék ilyen gyors változáshoz, másrészt pedig mert túl hókuszpókusznak tűnik, és ahogy a Svindlerek végén is mondják mindig: Ami túl szép hogy igaz legyen, az valószínűleg nem is az!

Nálunk is ez a helyzet, csak itt a gyermek egy 3 éves fiú, és én a fél család nem engedi neki amit nem szabad, csak a "papa" az aki hagyja. És a hatás ugyanaz mint a lánynál... Tehát a leghatásosabb az lenne ha az apával megbeszélnéd, hogy ez így nem mehet tovább, és elmennétek egy pszichológushoz (hülye szó!), aki tanácsot adhat, hogy hogy fordítsátok vissza az eddigi félrenevelést.

Sok szerencsét!

Sajnos nem nagyon tudsz mit tenni,ha a párod hozzáállása nem változik meg! Elösször mindenképpen vele kell elbeszélgetned vagy akár hosszú időn át rávenni,hogy ne így viselkedjen.Érvelj okosan és keményen! Az se baj,ha elolvasol egy a témával foglalkozó könyvet,hogy ütős érveket tudj felsorakoztatni. A családterápia is jó ötlet,ha hajlandó elmenni,mert ha mástól hallja,akkor azt lehet hogy jobban be tudja fogadni.

Ha viszont ennek ellenére se tudod megváltoztatni a helyzetet,akkor az a javaslatom,hogy legyél te is engedékenyebb,és próbáld meg a kislányt pozitív motiválással rávenni,hogy csinálja meg amit kérsz! Pl.: Mondd meg neki ,hogy nagyon meg fogod dícsérni és nagyon büszke leszel rá ,ha megcsinálja, vagy megnéztek együtt egy filmet, vagy kimentek a játszótérre,vagy neki adod az egyik használt rúzsodat.... Attól függ,hogy a gyerek mit szeret,hogy mivel lehet motiválni!De elég nagy ahhoz,hogy megkérdezd tőle ,hogy mi lenne az amiért teljesítené a kérésed!Arra figyelj,hogy drága vásárolt tárgyakkal nem szabad jutalmazni,mert a fejedre nő! Pici apróságokkal!:)