Egy harmadikos autista kisfiú piszkálja a hatodikos gyerekemet, (k anyázás, mocskos gci, és ütögeti ilyesmik) és ha megunja és visszaüt, öt szidják le mert ő a kicsi! MIT TEGYEK? (Szembesités ilyesmik megvoltak)

Kedves utolsó, szerintem pedig ott kell hagyni. Persze nyilván más a hozzáállásunk. Most a legutóbbi dunaújvárosi eset egy jó példa erre (majd minden héten van egy hasonló gyilkosság, úgyhogy tudnék példát hozni bőven).

Én azt mondtam volna a fiamnak, hagyd a francba azt a pulcsit. Nyilván te azt mondtad volna, nehogy már hagyd magad.

Nekem élne a fiam neked meg nem. És akkor most kijárt jobban. Jó persze, te büszkélkedhetnél, hogy micsoda f.sza gyerek a fiam. Jól megadta annak a másiknak, még az orrát is betörte. Hát igen. Ölik is egymást rendesen a kamaszok, mert nyilván ilyen szüleik vannak, akik erre buzdítják meg tanítják őket. De bocs, Én nem szeretném, ha a gyerekem így járna. Inkább arra biztatom kerülje el az ilyen helyzeteket.

Szia!

szerintem mindenképpen beszélj a 3.as gyerek szüleivel.

Meg a gyereked 6.os hát üssön vissza.

Vessen magára a kis hülye 3.as gyerek ha a fiad vissza üt neki, és igen is merjen visszaütni neki , ha autista akkor miért nem jár külön iskolába?

A fiad helyébe egy jó nagy pofont adnék neki amúgy csak a gyerekedet vagy mást is csesztet?

Lehet ,hogy pont a gyerekedet tekinti gyengének és azért piszkálja ha a fiad harcolna ellene egyszer rendesen fejbe cseszné akkor lehet h máris le állna.

Kicsit durva tudom de ha tényleg autista akkor a tanárok figyeljenek rá, a szülők járassák másik iskolába.

Remélem érthetően fogalmaztam

Sok sikert

Ez nem a gyerekek dolga tisztázni, hanem a tanárok, felügyelőké.

Gyógypedagógus vagyok, van ilyen autistám. Sztereopít a gyerek, minden jellemző tünete megvan az autizmusnak, aztán egyszer csak fogja magát, megfogja a széket és hozzávágja a másik gyerekhez, majd jót röhög rajta. Tehát ez nem feltétlen hiperaktivitás.

A tanárokkal kéne beszélni, hogy tán nem azt kéne hajtogatni, hogy ne bántsd a kicsit, hanem az állapotának megfelelő felügyeletet biztosítani a számára. A mi kis autistánk egy percre nincs egyedül hagyva, totál kiszámíthatatlan. Igaz, ő tanulásban akadályozott is.

A szülővel megint csak nem érdemes beszélni, mert minek. Nincs ott, amikor ezek a dolgok zajlanak, hiába mondja el, hogy nem kéne csúnyán beszélni, verekdni, stb... gondolom megteszi otthon, meg is érti a gyerek, de az autisták nem igazán tudják kontrollálni a viselkedésüket. Ne az esőemberből induljunk ki, az nagyon kis szelete ennek az állapotnak.

Igenis van ilyen autista (asperger szindróma a neve az autizmuson belül), csak általában mellé még hiperaktív is!

Az én öcsém is ilyen,sajnos (volt egy idő amikor minket is bántott)De ez a kamaszsággal jár!

Édesanyám nem tudott volna soha lemondani róla(mármint intézet)Amióta van gyerekem én is teljes mértékben megértem!

A tesóm is rendes iskolába jár,már most sokkal könnyebb vele,csak tanulni nem akar mert az a menő ha valaki hülye!(szerinte,és minden árom menő akar lenni)

Lehet azt kellenne javasolni a tanároknak és a szüleinek,hogy legyen magán tanuló(az iskolának kötelessége biztosítani magán tanárt az iskolából)tesóm 6-os korában kezdett bejárni a suliba,7-től jár minden órára!Viszont ő nem bántotta a többi gyereket sőt őt verték meg sokszor!