Másnak is nehéz a szoptatás? Néha elbizonytalanodom, hogy nem lenne-e jobb abbahagyni!? Viszont a pici fiam szopcsi utáni elégedett mosolya mindig erőt ad! Na de meddig?

Èn két gyereket szenvdtem végig és ha szoptátás téma jön fel elfog a hányinger, és az utálat.

Elsö gyerekem elött, azt hittem, hogy én leszek a szoptatás nagyasszonya, mert csak azt sugalta minden, hogy csak az nem szoptat aki lusta... Nekem is a legnagyobb bajom a kisebesedett mellbimbo volt, hogy össze szorított fogakkal szoptattam, habár tej is kevés jött, nála 20ml volt a maximum, így 2 hósan teljesen feladtam.

De gondoltam majd a második, azt mindenki tudja szoptatni.

Már a korházban küzdöttem ezerrel, és kentem a bimbot, használtam mindent. A tej valamennyire beindult, de az egyik cicim összesen 5x gyulladt be, volt, hogy paracetamollal szoptattam, mert annyira fájt. Az egyik mellem képes volt néha 120ml-re de a másik ha nagyon nagyon sok tejem volt sem adott 50ml-nél többet. A nagy esetekben 50 ml jött le összesen. Vagy is ha 50%-ban tudtam szoptatni akkor már iszonyat örömbe voltam. A kicsinek 1 óra szoptatás volt, majd fejés rögtön és még tápszer.ezt csináltam 3 hónapig, de mivel 2 órás elfoglaltság volt egy szoptatás, szinte egésznap itthon voltunk, így akkor 21 hós nagyobbik már a fejetetején állt, és utált bent lenni, vele is kellett foglalkoznom, de szinte csak szoptattam. ìgy 3 hósan nem fejtem tovább, már képtelen voltam. 2 hét alatt elapatt a tejem teljesen.

Èn nagyonj megbánztam, hogy ennyit szenvedtem vele. Sokkal jobb lett volna, egy kieegysúlyozott anyának lenni, aki csak tápszert ad, aki a naggyal is tud törödni.

Az egyik fö ok hogy nem lesz 3-ik gyerekem az a szoptatás. De ha még is becsuszna egyszer még egy gyerek, akkor már a korházban kérném az apasztó gyógyszert, és meg sem próbálnám.

Egyébként az orvosok itt mondogatták, hogy se lelkileg se testileg nem normális amit csináltam, hogy ennyire gyötörtem magam a szoptatással.

Szerintem fontos dolog az anyatej, de nem mindenáron. Ha ennyi bajod van vele, akkor hagyd a fenébe, emiatt ne legyen lelkifurdalásod! Jobb lesz a babának is egy nyugodtabb anyuka!

Én szerencsés vagyok, mert nekem megadatott az, hogy rögtön rákaptak a cicimre, lányom már másnaposan 50 milit vacsorázott a mellemből. Első gyerekemmel kicsit zökkenőkkel indult, de egy hét alatt túljutottunk rajta. Másodiknál, lányomnál meg ment minden, mint a karikacspás. De ez az én egyéni szerencsém. Ennyi probléma hallatán jobb, ha tényleg mérlegel az ember.

Nekem is volt mind a két gyerekkel egy-egy mélypont, amikor azt mondta, hogy ebből elég, nem tudom tovább csinálni. Nekem szerencsére viszonylag hamar elmúltak a problémák.

Gondold végig, hogy mennyire éri meg. Jó a szoptatás, az anyatej, de nem mindenáron. A tápszer nem méreg, ha ez kell a nyugalmadhoz, hogy a gyereknek nyugodt anyukája legyen, akkor gondold végig, hogy befejezed, esetleg fejed.

Szoptatási tanácsadóval beszéltél már?