Hogy lehet aludni úgy, ha másfél,2 óránként kell etetni a gyereket, hiszen az anyának is van biológiai szükséglete, nagyon félek a szoptatástól emiatt?

Kerdezo, mielott gyereket vallaltal nem tudtad, hogy a gyerekek kelnek ejjel ?

Hiaba mondogatod itt, hogy aludnod kell, most ezzel mi mit csinaljunk ? Lehet at kellett volna jobban gondolni ezt a gyerekvallalast.

Enyém 20 hónapos koráig kelt 3-4 óránként :D

(nem csak enni, de folyton felsírt valamiért)

És nagyon nehezen viseleme a kialvatlanságot én is. Sokszor eszembe juott ez a japán kivégzési módszer, hatásos lehetett anno a régi időkben, néha tényleg úgy éreztem, hogy nem élek :D

na de viccet félretéve ez azért extrém eset, nem ez a jellemző.

Az elején 3-4 óránként esznek, utána fél éves koruk körül már tudnak 6-8 órákat aludni a babák.

Mikor megszületik más.

Előtte csak kávéval keltem, most semmi nem kell.

Előbb fenn vagOk, mint a gyerek.

Az első pár bap húzós a belövellésig..

Utána nnem

Nekem most 1 hónapos a lányom.

Éjjel éjfél-fél1 és 3-4 közt kel..

Ha sokat eszik este akkor csak hajnalban.

Egyáltalán nem vészes.. Jobb mintha még tàpszert kellene kevergetni..

Rázósabb a pocakfájás :/

Hozzá lehet szokni. Az első pár hétben konkrétan azt hittem, meg fogok hülyülni a fáradtságtól, éjjel sírtam. De ez annak is volt köszönhető, hogy agyhalottra fáradtam a szüleskor. Még a dúlám is azt mondta, hogy nagyon taccsra vágott fizikailag.

Ezt azért mondom, mert itt írta már más, hogy végig kell gondolni, hogy ez bizony fárasztó lesz, meg te vállaltad...

Az ilyen károgásoktól sose legyen eossz a lelkiismereted, mert az első gyerek előtt az ember akármire is készül, a valóság olyan lesz, amit lehetetlenség tapasztalat nélkül előre elképzelni. Szóval ha éppen úgy érzed, hogy hányni tudnál a fáradtságtól, akkor sose ostorozd magad azzal, hogy jaj pedig tudnod kellett volna, hogy ez ilyen lesz... ugyan már... közröhej... sosem tudhatod előre, hogy fogod pszichikailag és fizikailag bírni, és épp ezért nem kell és nem szabad bántanod magad.

Ússz az árral, hagyd magad, hogy vezessen a babád, ahányszor cicire kéredzkedik, adj neki, és amikor csak lehetőséged van aludni, aludj, nappal is. Szoptass fekve, legyen szoptatási tanácsadód, minden lehetőséget ragadj meg, hogy kényeztesd kicsit a saját igényeidet is, mert az eleje fizikailag tényleg kemény. Ne érdekeljen az, hogy mit illene dalolva kibírni, csak az, hogy ha már megvan a baba és el kell látni, hol tudsz könnyíteni a dolgaidon.

Nekem bejött a kajarendelés, az, hogy a férjem takarítotr 6 hétig, és hogy rengeteget fetrengtünk a gyerekkel nappal.

Így is bőgtem éjjel, eleinte számolgattam, mennyit tudok aludni, hány részletben.. aztán már nem, csak kaptam azbalkalkon és már aludtam is, ha lehetett. Egy a lényeg, maradj te is fontos magadnak, mert akkor nem fogod magad a végletekig kizsigerelni.

Nyugi a kisebbik fiam már 15 hónapos és van hogy kétszer is felkel a nagyobb fiam pár hónaposan már átaludta az éjszakát.

Meg lehet szokni nyugi.