Bent maradhat velünk a párom a kórházi tartózkodás alatt végig, ha sikerül családi szobában lennünk majd?

Szerintem jó döntést hoztatok. Az ilyen féltékeny hülyékkel meg ne foglalkozz, ha ilyen támogató a férjed, és ennyire kivenné a részét a szülőségből, attól pont hogy könnyebb lesz az anyaság :) az én férjem is ilyen, pelenkázta, etette a babát (lefejt tejből) a kezdetektől, éjszaka ha már nem bírom, besegít. Sajnálja hogy nem lehetett ott velünk az első napokban, tudja mekkora szükségem lett volna rá.

Két szülője lesz annak a gyereknek, nem kell egyedül a túlélésre játszanod.

Az a baj, hogy az ember nagyon hülye kettősségbe kerül a kérdésben. Ha baj van, akkor nem kérdés, hogy az ember a babájával egy országos állami klinikán van a legjobb kezekben szakmailag. (Ide visznek/viszik át a babát magán intézményből is gond esetén.) Magánban viszont a kényelmet fizeted meg. Azt, hogy nem vagy kiszolgáltatott, egyedül, van segítséged, emberi körülmények, normális kaja, ismerős arc.

A férjem rámhagyta a döntést, hogy hol szülünk és mivel az ország egyik legjobb klinikájához tartozunk területileg, én úgy döntöttem ész érvek mentén, hogy oda megyünk és ha nem jó élmény marad, akkor majd a második gyerkőccel problémamentes terhesség mellett magánba megyünk inkább.

Nemrég szültem és a másodikat biztosan nem itt fogom, ha egyáltalán ráveszem magam, hogy legyen második. Szakmailag végig éreztem, hogy biztos kezekben vagyunk, ez tény, de szerintem nem elég. Ha lehetett volna, már a szülés napján hazajövök inkább. Komolyan, mint valami kiképző tábor...

A szülőszobán közölték velünk, hogy épp nincs hely a gyermekágyon, úgyhogy a baba megy a csecsemőosztályra én meg a terhesre. Volt aranyóránk és láthattam a folyosón ülve bármikor, rosszul is lettem, így rámfért a pihenés, de a tényen nem változtat, hogy 15 órát töltöttem a babánk nélkül, ami nekem nagy érvágás volt lélekben. A gyermekágyon 4-en voltunk egy szobában, amikor végül odakerültem. Ebből egy ikres anyuka. Két szobára jut egy mosdó. Alvás nulla, segítség nulla, higiénia ilyen helyzetben nulla. 48 órát töltöttem a gyermekágyon, a mosdót ez idő alatt egyszer sem takarította senki.

A hormonbombák közepén váltva sírtunk a szobatársakkal. Én konkrétan az utolsó éjszakámon bőgtem már a fáradtságtól és mindentől, hogyha holnap nem engednek haza én eret vágok. Indított szülésem volt, este tették fel a ballont, kövezkező éjjel szültem, a következő éjszakát már 5 síró csecsemővel töltöttem. A második gyermekágyas éjszakát eszméletlenül rosszul viseltem pszichésen. Teljesen kimerültem, esett le a fejem, szelleimleg is elfáradtam és jó lett volna legalább olyan alap higiéniai dolog, minthogy akkor megyek betétet cserélni, amikor akarok és szükségét látom, nem akkor, amikor éppen a babám is hagy és a fürdő is szabad. Persze akkor is öklendezve a körülményektől... mert ha csak ránézek a budira is elkapok valamit, de gátsebbel úgy, hogy folyik belőled minden, próbálj meg véletlenül se hozzáérni semmihez. Na mindegy.

A csecsemő ellátásában 3 gyors mondatot kaptam mire kell figyelni és sok sikert anyuka.

Nekem a szülés sem maradt jó élmény és a gyermekágyas 48 óra sem. Én ott már bármit aláírtam volna saját felelősségre, csak engedjenek minket haza... Szerencsére jöhettünk, de nekem őszintén traumatikus élmény maradt. Persze megérte, mert az eredmény egy csodás kis lény és persze ki lehet bírni, de az ember amikor amúgyis ki van fordítva női méltóságából, picit többre vágyna. Elképesztő, hogy milyen állapotok uralkodnak az állami egészségügyben és mondom ezt egyébként a legnagyobb tisztelettel, mert az ott dolgozóktól egy rossz szót nem kaptam amellett a fejen pörgés mellett sem, amit ott levágtak a pár nap alatt a baba dömpingben. Le a kalappal előttük, nagyon kevesen vannak, rengeteg melóra. Nincs idejük korrektül lekkomunikálni semmit, sem vizitelni, stb. így tényleg azt érzi az ember, hogy feleslegesen van ott.

Szóval ha az állapotunk engedi legközelebb csak is magán.

Egyébként nálunk is van családi meg 1-2 személyes szoba, ezekért fizetni kell. A családi most a covid szoba. Az egy-két ágyas szobák pedig azonnal betelnek, nagy szerencse kell, hogy pont legyen szabad hely, amikor szülni mész.

Az osztályra látogatni csak a kordonig lehet bemenni (a folyosóra), babát látogatónak átadni nem lehet, csak megmutatni. Megjegyzem én nem bánom, hogy az osztályra látogatók nem jöhettek be, az csak plusz egy komforton kívüli faktor lett volna szerintem.

54, szintén Maternity. Sokakban ez a kétség, hogy mi van, ha gond lesz a babával…nincs olyan háttér. Bennem is megvolt ez.

Ugye ott úgy van, hogy megvan a baba, azonnal rad teszik, még az első vizsgálat is így történik, a pelust is úgy adják rá. Távozásig hármasban vagytok egy szobában. Más anyukákkal, családokkal nem találkoztam pedig teltház volt. Fürdő minden szobában, szóval ki se kell menni. Óránként jött valaki rànknézni, napi ötszöri étkezés, kapszulas kávé a szobában stb.

De amit akarok mondani, hogy a gyereket egyszer vitték ki a szobából, hallasvizsgalatra meg szaturáciot mérni. Lehetett vele menni, én mentem is. A csecsemő osztályon volt ez a vizsgálat, és bár laikus vagyok, úgy tűnt, nagyon is fel van szerelve, több inkubator, rengeteg műszer, stb. Több gyerekorvos, újszülött orvos is volt ügyeletben mindig.

Nyilván ha nagy a baj, visznek, koraszülést nem vállalnak eleve, de van azért felkészültség ott is.

Meg ugye a szülőszoba mellett ott a teljesen felszerelt műtő, ha kell, azonnal császár.

Nem tudom milyen szinten vannak felszerelve a magánkórházak, én csak a saját állami tapasztalatomat és a döntésem okát osztottam meg. Majd ha ismét ott tartunk, akkor jobban utána járok, hogy milyen eseteket képesek kezelni és miket nem. Milyen épp a covid helyzet, stb. Ennek fényében újra hozunk majd egy döntést akkor.

Én így döntöttem és így éltem meg. Más ez alapján dönthet máshogy akár.

Olyan helyre biztosan nem mennék szülni szívesen, ahol most nyitott a szülészeti osztály. (Azt hiszem a Dunában nem rég.) Mindenképpen olyat keresnék, ahol már sok éves tapasztalat van. (Pl. Maternity jó kezdet)