A szüléshez valaki miért a barátnőt, az anyját hívja be?

Ha valaki bemegy veled, az alfeledből semmit nem fog látni:)

Amúgy én sem tudom, ha a párom nem jönne be velem akkor inkább senki!!!

Mondjuk a párom nélkül nem is akarok szülni :S ha majd eljön az idő én biztos "belehalok" ha nem akar bejönni:S

Biztos szülészete válogatja, de nálunk a szülésnél a párom mindent látott, hiába állt a fejemnél:)

Szépen letakart elparavánozott szülésre számítottam, mint a filmekben, de a gyakorlat nem ilyen volt... persze akkor és ott nem érdekelt, csak utólag beszégettük át apával a dolgokat. Az biztos, ha nem akarna bejönni nem erőltetném, függetlenül, hogy én szeretném. Szerencsére ha lehetősége lesz rá ott szeretne lenni a második baba születésénél is.

Ennek ellenére hasonlóan gondolkodom mint Te, ha apuka nem tudna bejönni - hiszem ott a másik kisgyerek is már - akkor inkább egyedül fogok szülni.

Ügy érzem ez a kettőnk dolga... Embere válgoatja.

Édesanyám, vagy bárki más engem halálra idegesítene, még távolból is idegesítő volt pl mikor mentem érettségizni, vagy diplomázni, jobban parázott mint én, na hát erre szülésnél éppen semmi szükség. Igazából a párom sem tudom, h be fog-e jönni, még maga sem tudja. Őt sem annyira magam miatt szeretném, ha jönne, hanem inkább a baba miatt, h ott lehessen vele az első pillanattól kezdve, úgy mint én.

Mondjuk én egyébként is inkább egyedül szeretek szenvedni, nem szeretem, ha ezt más is látja.

24 hkm

Azt, hogy másnak milyen a kapcsolata az anyukájával, testvérével, anyósával, barátnőjével, te nem tudhatod. Vannak olyan szoros, bizalmi kötelékek, amik egyesek szerint elképzelhetetlen, másoknak meg természetes.

Én sem állok senkivel olyan intim viszonyban, mint a párommal, de el tudom fogadni/képzelni, hogy más meg igen. Nincs ebben semmi. A lényeg, hogy mindenkinek jó legyen, senki ne legyen feszélyezve, mindenki örüljön :-)

Bárcsak nekem is olyan anyum lenne, aki meg tud nyugtatni a jelenlétével, de sajnos köztünk nem ilyen a viszony.