A programozott császárról mi a véleményetek?

Én programcsászáros voltam, harántfekvés miatt.

Hiába rimánkodtam végig a fél kórházi kart, azt mondta a dokim, hogy nem tudok olyan helyre menni a világon, ahol harántfekvéssel simán szülhetek.

Pedig a fél karom oda adtam volna, ha simám szülhettem volna. 38 hétig erre készültem, már lejátszottam magamban 100* stb. Aztán meg kiírtak császárra...

De ha nem bírja a fájdalmat a császár se neki való...😓😯 Legalábbis bárki bármit mond, szülés után a simán szült szobatársaim törökülésben szoptattak vígan, nekem meg császáros szobatársamnak meg az fél óra volt, hogy arrébb üljünk az ágy szélén 😂 Most a kínt, amit a 6 óra fekvés utáni első felkelésekkor átélsz meg a rengeteg injekció, katéter, stb inkább nem is említem, szerintem szörnyen gáz az egész.

Szóval aki ezt önként vállalja szerintem beteg agyilag komolyan. Sokkal több kockázata, szövődménye van. És a gyógyulási idő is sokkal hosszabb.

Én 7 hete szültem, bár a varratom rendben van nekem még mindig fáj, és egy jó darabon a hasam teljesen érzéketlen, nem tudom valaha helyre áll e.

Ha a 2. terhesség előtt az esélyt se adja meg az orvos arra, hogy felmerüljön a természetes szülés, akkor nem lesz több gyerekem.

A véleményem az, hogy az ismerősöd nem százas..

Első szülésem hüvelyi szülés volt, így remélem a második is az lesz. Viszont ha az első bármilyen ok miatt császár lett volna, én inkább császárral szülném a másodikat is. Mind a kettőnek vannak rögtön jelentkező és késői szövődményei, és én nem szeretném önként begyűjteni mindkettőt, ha megúszhatom egyfélével.

Pl. császár után érzéketlen heg (másodjára ugyanott vágják, szóval nagyobb valószinűleg nem lesz), műtét helyén hasfali sérv esélye, hasüregben összenövések. Hüvelyi szülés után meg nagyobb az esély inkontinencia vagy méhsüllyedés kialakulására például. Igen persze, vannak gátizom gyakorlatok, amivel csökkenthető a kialakulása, de nulla nem lesz. Én megkérdeztem nőgyógyász ismerősömet, olyan nőnél, aki soha nem szült hüvelyi úton, nem alakul ki méhsüllyedés semmilyen módon.

A műtét vagy szülés utáni átmeneti fájdalom nagysága engem például hidegen hagy az esetleges késői problémákhoz képest. Szóval mindenki más szempontokat tart fontosnak ebben.

Én császár után csakis császárral szülnék- és fogok is-; viszont nem értem azt az orvost, aki egy első és problémamentes terhességnél hagyja, hogy megvegyék kilóra, és császározzon indok nélkül, kérésre.

Én is kértem az első terhességemkor az orvosomat, hogy legyen inkább császár, mert tartok a szüléstől; de szánt rám annyi időt, és olyan megnyugtató érvekkel terelt a természetes szülés felé, hogy végül meggyőzött. Magabiztosságot, és törődést mutatott; így azt éreztem, hogy jó kezekben leszünk Nála, és Ő a szakember, aki tudja, hogy mikor mi indokolt. Végül a kislányom döntette el ezt a kérdést: én vajúdtam órákon át, 2 perces fájásokkal, az orvosom tényleg hihetetlenül támogató volt -SEMMIT nem kellett a szülésznőnek körülöttem csinálnia, mert mindent Ő vett át, az elejétől kezdve ott volt, félóránként jött hozzám-; de a babám nem illeszkedett be a szülőcsatornába, elérhetetlen magasságban maradt, így mégis császár lett. Akkor ezt bántam is, most így utólag azt mondom; mindegy, hogy született, az a fő, hogy egészséges lett.

A következő szülésem viszont biztosan program császár lesz. Megbeszéltem az orvosommal, hogy nem szeretném a hegszétválás esélyét vállalni -genetikailag rossz a hegesedési hajlamom-; ami már Ő is elfogad, és ezt tartja biztonságosabbnak nekünk. Plusz én sem szeretném mind a kétféle szülésmódnak a következményeit viselni, bőven elég lesz a császárét...

Egyébként, aki azt hiszi, hogy a császárral könnyebb, és jobban jár... az nagyon téved. Ugyan, máskor fáj nagyon, de sokkal tovább, mint a természetes szülés; és akkor már ez a legkevesebb; mert ott a babád, el kell látni...

A programcsászár önmagában csak annyit jelent, hogy nem szülés közben derül ki, hogy császár lesz. És itthon törvényileg indok kell hozzá (hogy a műtét elmaradásának kockázata nagyobb legyen, mint a műtété), még ha találnak is egyes orvosok borítékra. Én kórházban fekve tudtam meg, hogy másnap programcsászárom lesz. A másodikkal túlhordani nem engedtek volna, így aszerint kaptam időpontot, de ha előbb indul, megpróbálhattam a természetes szülést is. Egyébként van olyan, hogy veszélyes vajúdni (pl. rosszul fekvő méhlepény, sérv, szívbaj, magas szemnyomás... stb. miatt), akkor jellemzően 38. hét körülre időzítik, ha meg nem, akkor betöltött 39 utánra. Gondolom az ismerősöd sem választhatott úgy szabadon, hogy mikor ér rá ő műkörmös és fodrász között, hanem a dokik ilyenkor futnak egy kört, hogy fér be a műtéti rendbe, aztán max. "rákérdeznek", hogy ugye az jó lesz.

Tudtommal, ahol választható, külföldön is többe kerül a műtét, ha nem indokolt... Nem biztos, hogy jó a rendszer (sőt), de az ingyenesen választható császárt tuti nem bírná el a magyar egészségügy és az sem biztos, hogy jó út lenne, az egyén szempontjából meg: akinek van miből és ehhez ragaszkodik, az úgyis megoldja itthon is - a szülésznek vagy valami szakorvosi indoklásért fizet (pszichiáter is írhat ilyet, ha annyira retteg) vagy magánklinikára megy.

3. császáromra készülök, május 3-án lesz a műtét (17-re vagyok elvileg kiírva). Az első farfekvés, lábtartás miatt lett az, de nem volt programozott, pedig végig faros volt. Kiírt napon beindult, vajúdtam 10 órát, de nem történt semmi (nem nyíltam, nem tágultam), így vittek a műtőbe.

A másodikkal befektettek 38 hetesen (kórházi protokoll), ha beindult volna magától 39. hétig, akkor lehetett volna természetes szülés, de mivel nem történt semmi, így egy csütörtöki viziten mondták, hogy akkor holnap műtét.

A 3. már automatikusan császár, itt már lefixáltuk az időpontot is, 38. héten lesz, ha hamarabb beindulna, akkor hamarabb, de ez nem valószínű.