SOS! Mit tegyek a családomnak nincs egy érv amivel megvédhetném magam! Hagyjam abba a nyugtatót?

Én tipik ősanya vagyok, az anyatejes táplálás a mániám, de esetedben érthető és fontos dolognak tartom, hogy ne szoptass, szedd a gyógyszeredet inkább. Sokkal rosszabb a gyereknek, az is, ha elájulsz esetleg és egyedül marad, meg az is, ha látja, mikor rohamod van. Van, amikor a gyerek érdekében fontosabb, hogy a kevésbé jónak tűnő megoldást válasszuk.

Nálunk nagyon kicsi, 14 hónap korkülönbség lesz, most vagyok 12 hetes a másodikkal, a “nagy” 7 hónapos. Ő a mindenem, mindenben első helyet élvez, de igenis van, amikor ő sír, mert éhes, de én eszem előbb és próbálom közben megnyugtatni. Szédülök az éhségtől, terhesen nagyon durván, nem tehetem meg, hogy elájuljak. Nyilván nem jó, hogy mikor nagyon éhes, még váratom 5-10 percig, de mégis az ő érdeke (is), hogy én egyek előbb.

Megmondod, hogy nincs tejed, és kész.

Nem kell nekik mindenről tudni.

A gyakori látogatásokat is inkább próbáld meg elkerülni. Tanulj meg nemet mondani, mielőtt kikészülsz.

Orvossal beszélj arról, hogy ilyen helyzetben hogy tudod oldani a stresszt. Hosszú távon senkinek se jó, ha nyugtatókon élsz.

Itt az a legkisebb baj, hogy fogsz-e szoptatni.

A lehető legjobb döntést hoztál. Felelősségteljes ANYA vagy, aki a gyerek érdekeit nézi! Hiszen fontosabb neki az anyja mint a teje!

Vagy kiállsz magadért, hogy Csend legyen, semmi közük hozzá vagy egyszerűen ne beszélj velük. Hidd el, nincs szükséged rájuk! Nincs szükséged a lehúzásra! Egy ember sem érdemli meg, hogy ilyeneket vágjanak a fejéhez. Nem csodalom hogy ilyen "csalad" mellett panikrohamaid vannak...

Kitartás! JÓ ANYA VAGY