Belevágtunk a babaprojektbe, de elbizonytalanodtam. Éreztetek már így?
Szeretem a párom, de úgy érzem , hogy egy nagy gyerek még. Ezeket a dolgokat is szerettem meg benne, viszont most , hogy gyermeket szeretnénk vállalni, most valahogy elkezdtek idegesíteni a gyerekes dolgai.
Félek, hogy egyedül maradok a gyerekvállalás dolgaival és neki csak jó flash lesz az egész. Éreztetek már így?
Illetve félek attól is, hogy a párom nem szeret nagyon menni sehova..szeret itthon ülni, vagy haverokkal sörözni kb ez a két dolog elég hozzá, hogy jól érezze magát, viszont én imádok kirándulni, mászkálni eleve ebből kifolyólag vannak problémáink és eszembe jutott , hogy mi van ha majd felcseperednek a gyerek/ek és én majd vihetem őket egyedül mindenhova ha azt szeretném, hogy ne csak itthon üljünk. Mert abban biztos vagyok, hogy egy férfi nem változik meg ilyen dolgokban attól, hogy gyermeke lesz. Még a jogosítványt sem akarja megcsinálni, pedig kifizetnék neki, még kocsit is kapna és gyerek mellé azért hasznos lenne, de nem akarja..igazából ő maga is megmondta, hogy azért nem mert lusta.
Munka után szeret játszani a gépen és akkor nyilván nem lenne ideje ilyenekre.
De ezeken a dolgokon kívül minden rendben , szeretem csak most , hogy ilyen komoly dolog előtt állunk megijedtem...ezek a félelmek normálisak? más nőknél is előjönnek ilyenkor?
válasza:Hány éve vagytok együtt? Amúgy ha most otthon ülős, te pedig mászkálós típus vagy akkor ez azután sem fog jelentősen változni.(persze egy egy csodás átalakulás is előfordul, de arra azért nem bíznám magam)Most még szereted ezért nem idegesít.De ha nincsenek közös programok, csak külön akkor ez előbb utóbb a kapcsolatot is kinyírja.
Beszéljetek sokat a pároddal, hogy ki hogy képzeli a jövőt a babával gyerekkel.Ha nem közösek az elképzelések akkor bajban lesztek.
Mindamellett senki, se a nőről sem a férfiról nem lehet tudni előre hogy milyen anya illetve apa lesz.Menet közben derül ki legtöbbször.Nem hiába van sok válás,sok esetben pont gyerek születése után pár évvel.
válasza: válasza:Ó, Jézusom. Ezt a kérdést mintha én írtam volna ki egy évvel ezelőtt.
Egyebként meg is tettem. Még a jogosítványos rész is stimmel...
Hiába ő a legjobb szívű ember, mert szerintem te is így hiszed,a legnagyobb jóindulattal azt tanácsolom, hagyd ott, mielőtt késő lesz. Gyereket gyerekkel nevelni nem lehet.
Ugyanilyen kétségek között voltam, én nem mertem lépni, szerencsére ő igen. Egy év múlva már egy érett férfival vállalatunk gyereket, semmi kétség nem gyötört vele kapcsolatban.
válasza:Sztem nagyon jó, hogy már most gondolsz ezekre a dolgokra. A húgom nem tette, hozzáment a barátjához, aki nagyon rendes ember, de igazi otthonülő, nem szeret (és nem is szeretett soha) kimozdulni. Lett két gyermekük. Ma (10 év elteltével) úgy élnek, mint két idegen, a húgom mindenhova egyedül megy a lányokkal (nyaralni, színházba, állatkertbe, stb), a sógorom meg otthon ül. A húgomat rendszeresen nézik szingli anyának (bizonyos értelemben az is). Nagyon boldogtalan mindkettő, de a gyerekek miatt együttvannak. És pontosan “csak” ennyi volt a probléma, amig te is leírsz: az egyik világ életében utazós, eljárós volt, a másik pedig otthonülő. Sztem ez két olyan tulajdonság, ahol szinte lehetetlen kompromisszumot kötni. Mert pl az elején a sógorom néha még erőt vett magán és elment velük pl a Balatonra, de láthatóan nem érezte jól magát, végig egy nagy feszültség volt az egész nyaralás, alig várta mindenki, hogy vége legyen.
Emlékszem, az esküvőjük előtt kb 6 hóval az egyik barátnőm pont egy közös utazás alatt felhívta erre a húgom figyelmét és azt mondta, hogy szte nagyon gondolja meg, hogy hozzámegy-e és gyereket szül neki, mert nagyon rendes ember, de nem kompatibilisek. A húgom ezt azóta is emlegeti egy “miért nem hallgattam Krisztire” felkiáltással. Most 37 éves, sztem nem fog elválni, pedig szörnyen boldogtalanok így.
oh nagyon sajnálom utolsó..igen az ember azt hinné, hogy ez egy kis probléma , de valóban nagy gond lehet belőle hosszútávon...én is látom magam előtt, hogy majd eleinte eljön ő is, de bizony sokszor majd valószínűleg egyedül kell mennem.
Aki írta, hogy nem tudhatjuk milyen szülővé válunk az nagy igazságot írt szerintem..én is ezt gondolom..okozhat meglepetéseket egy mintásan viselkedő férfi is és megváltozhat egy kevésbé megbízhatónak tűnő férfi is. Bár ez valószínűleg a ritkább eset.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!