Nagy kérés, hogy várjunk még 2 évet a gyerekkel? Miért nem ért meg?
Azt beszéltük a párommal korábban, hogy ennek az évnek az elején megpróbáljuk a gyerekvállalást.
Másrészt történt valami a munkám során. Tanító vagyok. Ősszel egy új osztályba raktak, 2. osztályba. Az osztályban van egy tanuló, akit mindenki utál: az összes tanuló, az összes tanár de szó szerint! Aztán megismertem egy teljesen más oldalát. Nem a bukásra álló, hisztis, mindenféle tanulási és magatartás zavarral küzdő kislányt. Járt az online tanulás alatt felügyeletbe, ahol kevesen voltunk és még jobban elmélyült a kapcsolatunk. Hajlandó volt velem külön gyakorolni.
Tudni kell rólam, hogy alapvetően nem az iskolában élem az érzelmi életem. De most 2 hete egészségügyi okok miatt nem tudtam menni iskolába. Telefonon beszéltem ott tanítókkal és azt mondták, hogy a kislány megint kifordult magából, nem bírnak vele.
Aztán pénteken voltam, és sírva szaladt hozzám és kérdezte, hogy mikortól jövök megint. A naplóját is megmutatta, amiben leírta, hogy úgy érzi mindenki bántja.
Jó suliban tanítok, ritka az ilyen gyerek akivel otthon ennyire nem törődnek. Ha a tanítójával nem tanul (eddigiekkel nem tudott), akkor szerintem sok jó nem várható, mert otthon semmit nem törődnek vele.
Most érzem először szakmailag és érzelmileg is először a nyomást emnyire. De inkább érzelmileg. Tudom, hogy lesz felsős, amikor elkerül tőlem. De az még 2 év, addig rengeteget fejlődhet, ha én is jól csinálom, már ez az 1 év is látványos.
És akkor itt a baj. A párom nem ért meg. Megbíztam benne és elmondtam neki, hogy ez van és védekezzünk újra, mert én most ebben a pillanatban nem akarok eljönni. Fiatalok vagyunk, ráérünk még. Miért nem lehet 2 évet várni? Ha egyszer így érzek, akkor tényleg jó lenne most egy gyerek? Mit tehetnék? Kb az utóbbi 2 hónapban remegve vártam a menstruációm, mert nem akartam, hogy teherhes legyek. De ezt még magamnak sdm akartam beismerni ezelőtt.
válasza:Először is egy film ugrott be nekem erről, tök annak a koppintása....
De ha tenyleg így van, totál megértem a párodat. Nem te vagy a gyerek anyja, se a gondviselője... vannak biztos szülei, rájuk tartozik a nevelése. Te a tanítója vagy, semmi több. Nem pszichológus, nem lélekgyógyász, nem pótanya.
Nőként én sem értem ezt a hozzáállásod. Hogy fontosabb számodra egy szinte idegen gyerek, mint a párod vagy a leendő gyereked.
Nekem ez csak egy alibinek tünik, mert te sem tudod akarsz e gyereket, vagy mit akarsz az élettől...
válasza:Hát a gyerek szüleiről inkább ne beszéljünk és ezt most vedd úgy, hogy vannak nagyon durva dolgok (gyermekvédelem tud róla, mi ennél többet nem tehetünk).
Ez nem alibi. Lehet nekem is pszichológus kell ezek szerint, ha ennyire nem tűnik normálisnak. De eddig ilyen sosem volt velem, és lehet csak te nem értesz meg.
válasza:Egyrészt nagyon szép, hogy törődsz ezzel a gyerekkel. Sajnos a lányom osztályában is (hatodikosok) van egy ilyen lány, tenyérbemaszo, őt is utalja minden diák, tanár, abszolút az anyját gondolom hibásnak ebben, agyon kényezteti, szó szerint egy idióta Barbit nevelt belőle (külsőre amúgy pont ellenkezőleg néz ki mint egy Barbie).
Szerintem az hogy nem akarsz még terhes lenni, mincs összefüggésben a kislánnyal. Kicsit nézz mélyebben magadba, lehet hogy meglesz az igazi ok.
válasza:Meg gondolom még jó páran sem értenek veled együtt, hidd el nem hiába.
Szerintem is csak kifogás a kislány még ha tudatosan nem is.
Az a baj, hogy érzelmileg túl közel kerültél aminek nem csak a gyerek, de Te is a kárát fogod látni,de leginkább a gyerek.
válasza: válasza:Iskola pszichológus nincs nálatok? Legalább utazó? Elvileg kellene lennie, ha van, akkor őt vond be.
Nyáron mi lesz a kislánnyal? Érzelmileg kötődsz hozzá, ezért nagyon nehéz.
válasza:Nem okos dolog amit teszel. Olyasmivel hitegeted a kislányt, ami illúzió. Egyre többet fog akarni tőled, betesz téged az álmaiban a gondviselők helyére. Örökbe fogod fogadni?
Ha nem, húzz határt. Segítő szakmákban ez nagyon fontos, főleg érzelmileg kiszolgáltatott segítettek esetén. A pszichológus sem jár kávézni a páciensekkel...
válasza:Jó, akkor hagyjuk a gyereket!
Ha én BÁRMI miatt nem akarok most gyereket (szerintem a kislány miatt, szerintetek valami rejtett dolog miatt), akkor is ő miért erőlteti? Mert azétt efölött szépen elsiklik itt a nagy többség. De ez is elég nagy baj.
(Az meg, hogy egy olyan helyzetben vagyok, amilyenben ti nem voltatok, és nem tudok érzelemmentes maradni, az egy dolog. De ti sem tudjátok igazából, hogy hogyan reagálnátok erre. Annyi mindent tudnék mesélni, ami után lehet megértenétek és rájönnétek, hogy ez nem annyi "húzz határt!")
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!