Ha megszakítással védekezünk az egyértelműen biztonságosnak tűnő néhány napban, kevés eséllyel eshetek teherbe?

Az a baj, kérdező, hogy hacsak nincs ultrahangos követés, csak akkor lehetsz teljesen biztos abban, hogy megtörtént az ovuláció, ha megjött a menzeszed (vagy pozitív a terhességi teszted).

Értem én, amit írsz, hogy tünetek meg LH teszt és társai, DE!

1. Az LH teszt nem az ovut mutatja ki, hanem az LH hormon növekedését, ami beindítja az ovulációt. Na, most megtörténhet, hogy a szervezeted megpróbálkozik az ovulációval, aztán nem jár sikerrel. Te szentül meg vagy győződve arról, hogy túlvagy rajta nem védekeztek rendesen, és kész, vége, megtörténik a baj.

2. A tünetekkel pontosan ugyanaz a helyzet.

3. A létező legpontosabb ciklusba is bezavarhat bármi. Az én menzeszemhez órát lehetne igazítani, aztán egyszer mégis kimaradt teljesen egy hónap. Valószínűleg egy rondább influenza miatt (tuti nem kémiai terhesség, éppen nem éltem szexuális életet). Elég, hogy egyetlen egyszer bármi miatt ne forgatókönyv szerint működjenek a dolgok, és megtörténhet a baj.

Ha mindenképpen hajthatatlan vagy, és ezt az utat szeretnéd követni, akkor viszont legalább tanulj cikluskövetést. Ott arra is megtanítanak, hogyan olvass a tested jelzéseiből, ha nem forgatókönyv szerint mennek a dolgok.

De amúgy meg, ha nagyon nem akartok óvszert használni, akkor ezeken a napokon még mindig használhatnátok pesszáriumot + spermicidet vagy pesszáriumot + megszakítást vagy ezeket kombinálva. Nemcsak a hormonális fogamzásgátlók és az óvszer léteznek, mint opciók.

Azt ne felejtsd el, kérdező, hogy ha bármi balul üt ki, sajnos elsősorban te fogsz szívni, nem a párod. Nekem nem érné meg a kockázatot, de a stresszt sem az a pár perc gumi nélkül. De te tudod.

Kérdező,ha felnőtt nő vagy és nem tini,akkor biztosan hallottál már spontán tüszőrepedésről is,ami bármikor lehet. Barátnőm így esett teherbe menstruáció előtt két nappal kb. Nem értette hogy történt. Hát így.:)

Kivizsgálás alatt hónapokig jártam UH követésre. Tudod mi volt igazán vicces? Erős tüneteim nyák,stb volt ovukor,plusz ovu teszteltem,akkor volt a legerősebb és nem akkor volt UH szerint,mikor otthon poz volt és tüneteim voltak. Nagyot néztem ám. Sőt,olyan is előfordult egyszer,hogy minden meg volt tünet,stb,de abba a hónapba bizony kimaradt az ovuláció. És nem egyszer olyan is volt,hogy kicsúszott későbbre jóval vagy nagyon korán volt. Voltak kilengések. Direkt az UH mellett ovu teszteltem figyeltem ezt,kíváncsi voltam. Ez nem védekezés,tehát ti nem védekeztek olyankor,de mivel írtad bármikor bevállalnád,mi a probléma? Ez akkor gond,ha nem akarnátok,de így oké,mert ha terhes leszel akkor nincs gond. Én így nem aggódnék a helyedbe akkor.:) Igazából próbálkoztok,ha nem tennétek védekeznétek. Viszont az szomorú,hogy ennyire nem vagy tisztába a biologia egy két dolgaival nőként.:(

Én még az elején írtam, 2-es vagyok.

Ez nem lenne rossz amúgy, hogy úgy számolsz, hogy ovu után már "biztonságos" de nekem egy barátnőm is évekig így matekozott aztán 40 évesen terhes lett, a párja 50 felett. Közös gyerekük nincs, párja életkora miatt nem is akartak. Mensi előtti napokban kockáztattak, mivel ugye már volt ovu. Hát úgy néz ki mégsem volt. Szóval ez szerencsejáték, bármennyire is gondolod, hogy ismered a tested. Előfordulhat, hogy próbálkozik megrepedni a tüsző, érzed is, majd mégsem akkor reped hanem később. Az LH-teszt sem tudja 100%-ig bizonyítani, hogy megtörtént az ovuláció, ha kicsit jobban utánaolvasol. Vagy minden hónapban 7-9 nappal az ovud után elmész progeszteront nézetni vérből, vagy esetleg hőmérőzés vagy ultrahang ami BIZTOSAN bizonyítja, hogy már megtörtént és akkor elvileg nyugodt lehetsz. Mert ugye néha olyan is előfordul, hogy egy ciklusban 1 külön időpontban 2x van ovu. Nem gyakori, az tény, de nem tudhatod, nem-e éppen akkor veled történik meg.

Másrészről, persze a te karriered nem a párodé "bánja" ha a tervezettnél előbb jön a baba. De felhívnám a figyelmed, hogy a gyermek 6 hónapos kora után apuka is otthon maradhat vele, vagy beadhatjátok bölcsibe/fogadhattok bébiszittert és visszamehetsz dolgozni. Ismerek több olyan nőt, aki így tervezte majd csinálta. Én nem erre bíztatlak, de tudd, hogy van ilyen megoldás is :)

Én fiatalon szültem, 20 évesen, de szerettem volna szóval nekem nem volt gond. Egyedülálló anya lettem, apukám tudott segíteni pár évig, mert nyugdíjas volt, azóta sajnos elhunyt. Szereztem munka mellett 2 diplomát, jogosítványt, vettem autót, lakást. És sokkal rosszabb anyagi helyzetből indultam, mint te vagy jelenleg.

Szóval arra akarok kilyukadni, hogy tégy annak megfelelően, ahogy szeretnél, ezzel a megszakítással, de ha irtó nagy baj, hogy becsúszik a baba, akkor inkább ne tedd. Viszont ha mégis várandós leszel még akkor is számtalan lehetőséged van, nem fog megállni az élet. A legjobbakat kívánom :)