A magzat az élő, vagy csak egy sejtcsomó?

Őszintén nem mindegy hogy élő vagy sem? Aki abortuszt akar annak úgy is az lesz, aki pedig szeretné az meg kihordja (annak már a meg fogantatás előtt is magzat) . Össz vissz annyi a különbség hogy az anya hogy dönt.

Egyébként élőnek veszik ha dobog a szíve, abortuszról is csak akkor beszélünk ha van szívdobogás ha nincs akkor missed ab

Mit és, 21?! Az abortusz témakörbe írta a kérdező a kérdést és ebből a szempontból baromira nem mindegy, hogy hány hetes embrióról/magzatról beszélünk. Az abortusz pillanatában ugyanis messze nem életképes az az embrió, azonnal meghalna, éppen ezért is nem ugyanolyan tekintetben él, mint mi, megszületett emberek, hanem a saját “maga módján”.

Azt meg majd mindenki eldönti saját maga, hogy ki kell-e venni a méhéből azt az embriót avagy sem!

Más lelkiismeretével pedig nem kell foglalkozz, mert mint ahogyan a méhéhez, ahhoz sincs sok közöd. Nehogy azt hidd ám, hogy minden abortuszon átesett nőnek lelkiismeret furdalása van. Francokat. Aki nem akarja az adott terhességet és teljesen biztos a döntésében, az utána nem kesereg meg sajnálkozik rajta, bármennyire is hihetetlen ez neked..

Te milyen “18 éves felelőtlen szutyok”-ról beszélsz?? Egyébként gratulálok a kulturált stílusodhoz.

Mi a fenének foglalkozol te más méhével és abortuszával egyáltalán?! Így van, mindenki elszámol majd, amivel akar és amivel úgy érzi kell, de ez véletlen sem ugyanaz mindenkinél, nem szükséges magadból kiindulni. A többség például, aki tudatosan és megfontoltan ment abortuszra, az a döntése következményeként maximum pozitív dolgokat tud felsorolni, örül hogy megoldódott a “problémája”, éli tovább az életét, amit nem tett tönkre egy nem kívánt gyerek, többek között például!

Neked meg lehet, de tényleg csak lehet, hogy a saját (szexuális) életedet kellene foglalkoznod és nem máséval! Meg mondjuk egy kicsit tájékozódhatsz is ám, mielőtt olyan baromságokat hordasz össze, hogy “gyilkolni” egy sima abortusz kapcsán, ami totálisan legális műtét és olyan messze van a gyilkosságtól, mint innen mondjuk Kína.

A saját magzatoddal kellene foglalkoznod meg őt sajnálni, ha meg annyira sajnálod a másik méhe tartalmát, akkor azt igazán sajnálhatod szép csendben magadban is, mindenféle trágár illetve a másik életébe beleokoskodó megjegyzés nélkül is, de ugyebár erre sokan nem képesek...

Sejtcsomó. Amíg a méhen kívül teljesen életképtelen addig az, és nem gyerek.

De hozzáállástól is függ. Aki tervezte, várja, / örül neki még ha védekezés ellenére csúszott is be, annak magzat, baba. "Gyereket vár"

Aki nem tervezte, nem akarja, / nem szereti a gyerekeket stb, teljesen elzárkózik tőle, annak csak egy sejthalmaz, egy probléma amitől minél hamarabb meg akar szabadulni. Neki ez csak teher. "Terhes"

Nekem eddig hála égnek sikerült megakadályozni a bajt védekezéssel, de ha teherbe esnék, nem lenne kérdés, azonnal elvetetném, mert nem akarok gyereket. Se szülni , se nevelni, se semmit. Soha nem akartam szülő lenni, nem akarok olyan életmódot folytatni. Soha.

Nyilván aki szeretne, vágyik rá, az teljesen máshogy áll hozzá a dologhoz.