Általánosan pártoljátok az abortuszt?

20-assal nagyon egyetértek.

Ezt nem szokták felfogni akiknek magyarázom, hogy nem ellene vagyok, hanem a megelőzésben hiszek, mert ahol már pl a 3.-ra megy az illető, ott komoly gondok vannak agyban.

Az a baj, hogy az agyhalottabb réteg bemegy, kijön utána, és minden megy tovább, anélkül, hogy valaki elmagyarázná neki, hogy milyen módszerekkel tudja megelőzni ezt legközelebb.

Na pont ezek miatt van az is ugyanúgy megbélyegezve, akinek tényleg egyszeri "baleset" eredménye, vagy épp rossz emberben bízott meg, mit tudom én.

"Tehát a kommented alapján feltételezhető, hogy nem tudod a különbséget a kívánt és a nem kívánt terhesség, és magzat között."

A magzat szempontjából baromira nem lényeges, hogy kívánt vagy nem kívánt a terhesség. Ennyi erővel ha ártok valakinek de nem sajnálom, akkor nem gond? Érdekes felfogás.

Félreértés ne essék, engem nem zavar az abortusz, nem vagyok ellene. Engem a képmutatás zavar. Ha valaki szerint egy 9-10 hetes (legyen akkor kedved szerint) embrió nem számít, akkor ne számítson akkor sem ha kívánt a terhesség, és ne viselkedjen valaki úgy, mintha összedőlt volna a világ és valami értékeset veszített volna el. Hiszen valaminek az értékét nem az határozza meg, hogy az adott pillanatban mi róla a véleményünk.

A rózsás hozzászólónak még csak annyit mondanék, hogy aki szúrós gazként tekint egy rózsára, az nem érdemli meg a rózsakertet sem.

"Arra miért nem válaszolsz, hogy kinek az élete ér többet, egy felnőtt nőé vagy egy embrióé?"

Erre pedig hiába válaszol bárki is, az csak egy vélemény lesz, ami nem számít. A törvény az törvény. A jelenlegi törvény az, hogy a 12. hétig a felnőtt nő érdeke (nem értéke) fontosabb, akkor is ha a feje tetejére áll az ember. Egy nappal utána viszont már nem. És ezt a törvény egy tollvonással megváltoztathatják bármelyik pillanatban.

"Azért az röhejes amikor valaki támogatja az abortuszt, de ha elvetél 10 hetesen gyászol egy évig, mert elveszítette a "gyermekét"."

Értem, hogy mit akarsz mondani, de ez egy nagyon erős csúsztatás. A 20-as válaszomban kifejtettem a véleményem a témáról, tehát nem rejtem azt véka alá. Annak fényében, majd ha lesz egy kis időd fontos teendőid közepette, magyarázd el kérlek részletesen, hogy miért tartod viccesnek, hogy érzékenyen érintett a néhány hetes terhességem elvesztése. Igaz, hogy nem egy évig gyászoltam, de ezt nyilván költői túlzásnak szántad. Kíváncsian várom a magyarázatod, tényleg. Tehát röviden összefoglalva, amit állítasz: mivel nem támogatom, hogy tegyük tönkre okvetlenül egy felnőtt nő, vagy egy tini lány életét, mert egyszer elkövetett egy óriási hibát (vagy megerőszakolták és nem rohant eseményutániért), aminek súlyos következménye lett (az abortusz is az, s ép érzésű embernek ezer % hogy lelkileg megterhelő döntés), akkor nincs erkölcsi jogalapom megsiratni egy vágyott terhességemet.

A tied is egy vélemény, nincs ezzel gond, csak szerintem kissé korlátolt. Nem minden csak fekete vagy fehér. Azt hittem, hogy csak a nagyon 1 bites emberek "gondolkodnak" így. Pedig én is érzelmi alapon döntök mindenről, ezért az lenne a logikus ha folyton ítélkeznék a saját érzéseimnek megfelelően.

Elnézést a többiektől, részben eltértem a témától, de tényleg nem fér a fejembe ez a gonosz válasz. Biztosan az érintettségem miatt 😊

25. Ó tehát ez nem számít véleménynek?

“ A rózsás hozzászólónak még csak annyit mondanék, hogy aki szúrós gazként tekint egy rózsára, az nem érdemli meg a rózsakertet sem.”

Érdekes, csak ott alkotsz véleményt, ahol úgy érzed igazad van. Ahol tudod, hogy nem arra rögtön nem válaszolsz. Megválaszoljam helyetted? De, egy megszületett ember élete többet ér mint egy embrióé minden esetben. És ezzel kártyavárként omlik össze az összes többi érvetek. Senki nem állítja, hogy az abortusz jobb. Két rossz közül kell a jobbat választani és mindig minden esetben a már megszületett ember élete fog számítani. Ezt ti is tudjátok, azért nem válaszoltok soha erre a kérdésre.

#25! “A jelenlegi törvény az, hogy a 12. hétig a felnőtt nő érdeke (nem értéke) fontosabb, akkor is ha a feje tetejére áll az ember.”

Ez ebben a formában nem igaz. Bármilyen komplikáció lép fel a terhesség során, ami veszélyezteti a nő életét, őt mentik, és nem az embriót/magzatot. Még ha szülés közben is van valami probléma, hogy dönteni kell, hogy melyiket mentik, akkor is a nőt mentik. Az orvosi etika (és szerintem az épeszű értékrend is) ezt mondja.

Arra reagálva, hogy miért gyászol egy olyan, akinek akár volt is abortusza. Az egyik terhességet akarta, szerette volna, hogy babája legyen, a másikban nem. Akármilyen okból eshetett át azon az abortuszon. Honnan veszed, hogy azt magában nem gyászolta meg? Rengeteg ilyen okból végeznek abortuszt. Ahol amúgy szeretnék a gyereket, csak bántalmazó kapcsolatban van, nem stabilak anyagilag, nem olyan az egészségi állapota, stb. Nem kell azonnal ítélkezni, mert ez nem egy fekete fehér történet. Pláne azt is megjegyezve, hogy az abortusz, amikor ÖNKÉNT DÖNT, a vetélés meg NEM egy SAJÁT DÖNTÉS, tehát az adott ember irányít. Érted már? Ezért van az, hogy amikor véletlenül megbotlasz és neki esel a falnak, hiába fáj, vagy szentségelsz, nem borulsz ki, viszont ha valaki nekiLÖK a falnak, akkor már felháborodsz. Pedig relatíve ugyanaz az eredmény. Nekiestél a falnak. A te logikád szerint igen… akkor miért lennél felháborodva a második szituációban?

Végtelenül túlbonyolítjátok a dolgot. Gondolom direkt, de ez most mellékes. A lényege a véleményemnek az, hogy az, aki egy embrió értékét a saját aktuális elmeállapotától/kedvétől/helyzetétől teszi függővé az nem normális.

Tehát aki bizonygatja hogy az még az emberkezdemény megfogalmazás közelében sincs, mert nem érez, nem fél, fejletlen kis sejtcsomó, annak igenis legyen ez a véleménye akkor is, amikor egy kívánt terhességnél elvetél, és ne hívja hirtelen babának, gyermeknek, léleknek, meg hasonló (hirtelen) jelentőségteljes dolgoknak. De még el sem kell ehhez betelni. Pl ne rakja ki a 10hetes ultrahang képet facebookra azzal a képmutató dumával, hogy "babát várunk". Mert egy másik élethelyzetben gondolkodás nélkül eltakaríttatná magából a kis életképtelen sejtcsomót.