Barátnőm abortusz után a PAS egyik áldozata lett! Mit tegyek, hogyan tudnék segíteni neki?

Nem tudom, hogy személy szerint Neked halt-e már meg nagyon közeli, szeretett rokonod, nagyon jó barátod? Nos, egy vetélés és szerintem az abortusz is pont ilyen érzés. (Nekem halt meg rokonom, és volt vetélésem is, igaz abortuszom nem.)

A barátnődben egy gyász folyamata zajlik le! Ha sírhatnékja van, akkor nem szabad csitítgatni, hanem igen is bőgje ki magát. Öleld magadhoz,ha látod rajta, hogy szüksége van rá, vagy menj ki a szobából, lakásból, ha inkább egyedül szeretne lenni.

Az első vetélésem után hónapok (talán 3 hónap) kellett, mire kezdtem megnyugodni, pedig nem is terveztük a terhességet.

Kedves Kérdező! Azt hiszem tudom min megy át a barátnőd. 2009 december 6-án nekem is volt egy abortuszom, ami után én is szenvedtem PAS-ban. Nekem 1 évembe telt mire volt olyan hetem, hogy nem kapott el a sírógörcs. Akkor még középiskolás voltam, végzős és kollégista. Szobatársaim rengeteget segítettek nekem abban, hogy ezt fel tudjam dolgozni. Sajnos párom már nem volt ennyire megértő. Tudod nekem különösen nehéz volt a helyzetem, mert az abortuszom után 1 hónappal jelentette be anyu és az egyik szobatársam is hogy terhesek. Szóval nem nagyon tudtam elvonulni a témától sem itthon sem a kollégiumban. Jártam pszichológushoz fél évig, hát lehet hogy én vagyok rosszul bekötve, de nekem nem segített. Úgy tudsz neki a legtöbbet segíteni, ha mellette vagy. Legyén neki mindig ott ha sírni akar valaki vállán, hallgasd meg a panaszait újra akkor is ha már 600-szor elmondta, hagyd egyedül ha egyedül akar lenni, de a legfontosabb az, hogy érezze hogy szereted és, hogy mellette vagy.

Mielőtt elkezdenének egyesek dobálózni azzal hogy a védekezés meg stb...

Mint mindenki tudja, nincs 100%-os módszer. Én fogamzásgátlót szedtem (hozzáteszem rendszeresen, úgy ahogy kell!), mégis teherbe estem. A fogamzásgátló is 99,9%-os védelmet nyújt. Én bele estem abba a 0,1%-ba.

Közös megegyezéssel tavaly úgy döntöttünk hogy gyermeket vállalunk. Jelenleg egy 2 hónapos egészséges és életerős kisfiú szülei vagyunk és párom most értette meg igazán hogy mit éltem én át akkor. Bocsánatot kért hogy nem állt mellettem.

Az abortusz mellett kardoskodótól kérdezném, hogy a nemkívánt abortusz miért jobb a nemkívánt terhességnél? Mert nyilván az abortuszt sem tervezi normális ember. Arról is lehetne tényeket felsorolni, hány test éslélek megy tönkre az abortusz miatt, de a kérdezőn egyikkel sem segítenénk.

A barátnőd úgy érzi, te vagy az oka, hogy meg kellett ölnie a gyermekét (bocsánat a durva szókimondásért). Érezned kell, hogy ezt ha fel is lehet dolgozni, nagyon nehéz, és utána már semmi nem lesz olyan, mint volt. Szóval csak légy türelmes és reménykedj.

"Az abortusz mellett kardoskodótól kérdezném, hogy a nemkívánt abortusz miért jobb a nemkívánt terhességnél?" - kedves előző válaszadó, szerintem azért jobb, mert egy befejezett történet, amin idővel túl lehet lépni, szemben a nem kivánt terhességgel, amin soha, ami valamilyen módon mindig jelen lesz az életedben, és emlékeztet a kudarcodra. Mondom ezt úgy, hogy nekem férfiként a nem kívánt terhességhez és gyerekvállaláshoz volt "szerencsém" anno huszonéve.... tehát első kézből.

De miután a kérdésed megválaszoltam, halkan megjegyezném, hogy ez a kérdés nem a nem kívánt abortuszról szól, itt a nő is az abortusz mellett volt.

Hát szerintem ég és föld a különbség egy évek,évtizedek óta velünk élő családtag elvesztése és egy abortusz közt.

Kérdező,tényleg ne engedd a párod a nagy abortusz ellenes okoskák táborába,mert elveszted a lányt! Sajnálom,hogy ez történt veletek,tanuljatok belőle és szeressétek egymást sokkal jobban ezután! Szakember pedig segíthet a párodnak!