Teljesen magamba roskadtam, hogyan lehet ezt feldolgozni?

6 hetes terhes vagyok. Igazabol nekem azt mondtak az orvosok h korábbi pco miatt nagyon keves az esélye, hogy teherbe essek de megis megtörtént. En nagyon ragaszkodnék a babahoz, de a Párom nem. Mostanaban rengeteget veszekszünk, eleinte lelkesedett érte de kesobb visszalépett. Azt mondja nem szeret mar ugy es nem szererne ha mindhárman megszenvednenk azt, ha esetleg szetmegyunk. Nekem mar van egy kislányom egy elozo kapcsolatombol, igy egyedul nem tudom vállalni a babat. Meg gondolkodik a Párom de nem latok ra sok esélyt, hogy jobb belátásra tér. Igy Elkezdtem barátkozni az abortusz gondolatával... De azota teljesen lelki beteg lettem, nem eszek es nem alszok. Teljesen kifordultam onmagambol. Tudom, hogy ez lenne az ésszerű döntés de megis, én ragaszkodom hozza! Sokan azt mondjak ha megis rendezodne a kapcsolatunk, kesobb vallalhatnank jo idoben babat, de ez engem nem.vigasztal. En valahol ugy érzem képtelen lennek meglepni ezt a döntést, de sajnos igy bele vagyok kényszerítve. Mert ha idővel elhagy es két gyerekkel magamra maradok az tobb szempontbol is nagy baj, de leginkább az anyagiak teren. Nagyon elvagyok keseredve, azt sem tudom mi var ram, de reménykedem az utolso percig hatha meggondolja magat! Koszonom ha valaszt adtok, sokat segítene!!