Lányok! Mennyire lenne magától értetődő az abortusz, ha teherbe esnétek?

Semennyire. Ha teherbe esnék megtartanám. Míg nem voltam olyan anyagi helyzetben hogy akár egyedül is vállaljam a gyereket, megválogattam kivel feküdjek le, duplán védekeztünk, de az első aktus előtt tisztáztam hogy ha jönne, akkor marad is. Most meg már van olyan bevételem, amiből nem okozna gondot egyedül felnevelni három-négy gyereket sem, tehát nálam fel se merülne az abortusz gondolata.

Az meg nem érdekelne mekkora bajba sodrom a pasit, hiszen őt se érdekelte hogy a felelőtlensége miatt esetleg én milyen bajba kerülnék.

Amennyiben én akarnám a gyereket és meg is lenne a hátterem ahhoz hogy egyedül fel tudjam nevelni szerencsétlent akkor megtartanám az akarata ellenére is.

De nem tartom valószínűnek hogy ilyen helyzetbe keveredjek. Meg jelenleg gyereket sem akarok, úgyhogy jelen állás szerint elvetetném.

Attól függ, szeretném-e a gyereket, fel tudnám-e nevelni egyedül. Most még nem akarok gyereket, és nem is vagyok olyan helyzetben, hogy segítség nélkül boldoguljak vele, ezért semmiképp nem tartanám meg akkor sem, ha a férfi akarja.

Viszont ha úgy alakulna, hogy egyszer becsúszik és akarata ellenére megszülöm, akkor semmiképp nem kényszeríteném rá, hogy részt vegyen a gyerek életében. A gyerekvállalás közös döntés kellene hogy legyen, tehát aki már az elején kijelenti, hogy nem szeretné a gyereket, azt nem terhelném gyerektartással, apás hétvégékkel stb. Természetesen más helyzet az, amikor a férfi ígérget, és túl későn ébred rá, hogy mégsem akarja a gyereket. A védekezés is két ember dolga, tehát nem csak az hibás, aki nem hajlandó gumit húzni, hanem az is, aki ennek ellenére védekezés nélkül lefekszik vele.

Azt, hogy hogyan tenném tönkre egy férfi életét, akinek semmi köze nem kell, hogy legyen a gyerekhez, nem értem. Csak akkor vállalnám be, ha a havi 10-20 ezer gyerektartás nélkül is képes vagyok gondoskodni róla.

Elvetetném. Nem akarok gyereket, épp ezért védekezem.

Számomra a szex nem egy eszköz a gyerekcsináláshoz, nem úgy tekintek rá, hogy azért van, hogy gyerekem legyen, ahogy sokan mások sem gyerekcsinálás céljából szexelnek, sokkal inkább élvezetből. :)

Bár őszintén remélem, nem akkora az arány a védekezés melletti teherbesésről, mint itt, mert az elég kiábrándító, de ha amellett is besikerül, akkor csak az abortusz jöhet szóba.

Egy gyermekvalallasa vagy nem valallasa szerintem kozos dontesen alapul. Nem tiszteseges egy felelotlen dontes miatt, (itt gondolok a vedekezes hianyara), hogy egymasra eroltesetek egymas feltetelezet akaratat. Ha a ferfi nem ker a gyerekbol ez nagyon nagy eselyel a gyermek elete vegeig igy fog maradni. A ferfiakra ha eroltetni akarsz valamit amit ok nem akarnak, foleg egy komoly dolgot ami az egesz eletet befolyasolja akkor hatat fordit is eltunik. A nok pedig egyfajta onmartiroskodas es akkor is megtartim mert EN akarom megszulik az ilyen gyerekeket, pedig ez nem tisztesseges dontes, foleg a gyermekel szembe akinek az apjara is szuksege lenne csakhogy anyuci volt annyira "eros" hogy egyedul is valallta.

A nok nagy resze azt hiszi hogy egy gyerekkel meglehet azt a ferfit is zabolazni aki nem vagyott gyerekre vagy ep nem atol kapja ezt az ajandekotol akitol varja. Ez nagy tevedes es ezert is van sok csonka csalad! Mert a noknek nincs helyen az esze.

Lehet hurrogni es lepontozni de ez nagyon nagy aranyban keseru teny es ezt nokent mondom.

Az én esetem speciális, ugyanis nem lehet biológiai gyerekem, így kész orvosi csoda lenne, ha teherbe esnék. Mivel ez lenne valószínűleg az egyetlen esélyem a gyermekre, nem vetetném el, csakis akkor, ha súlyos beteg lenne a magzat, vagy ha az én egészségemre, életemre jelentene aránytalanul nagy kockázatot a terhesség. De csak mert az apja nem akarja őt (márpedig ez esetben gumit húzott volna, nehogy már én szívjak abortusszal azért, mert neki kényelmetlen zokniban kezet mosni), azért biztosan nem, nincs az az aranyfarkú pasi, aki fontosabb lenne a gyermekem életénél. (De ha lehetne gyerekem, akkor is így vélekednék).

Természetesen vállalni kötelező vállalni sem engem, sem a gyereket, nem kell aláírni az apasági nyilatkozatot, gyerketartás sem kell, megoldom egyedül is a gyerek nevelését. Cserébe viszont akkor nincs láthatás, kapcsolattartás sem, vegye úgy, hogy nem létezünk. Tehát emiatt biztosan nem fog "bajba kerülni".