Jelenlegi kismamák és már volt kismamák, kérlek nyugtassatok meg, hogy nem vagyok egyedül. Másnak is nehéz (volt) a terhessége?

9. hetes vagyok, majdnem 2 hete lett az a bizonyos második csík meg a teszten. Nagyon örültem a hírnek. Előtte már megvoltak a tipikus tüneteim is, mellfeszülés, aztán hasgörcsölés és végül a reggeli rosszullétek. De hát ezek a dolgok annyira a velejárói, ezt látni a filmekben, ezt olvasni mindenhol, hogy terhességet reggeli hányás nélkül elképzelni nem is tudtam volna.

2 hét, ennyi telt el, mióta tudtomra jutott a dolog és minden értelmet nyert, hogy miért is dagadtak fel annyira a cickóim és miért volt ennyi hangulatingadozásom. Felgyorsultak az események, megvolt az első UH vizsgálat, mindent rendben találtak, intézni valók sora tornyosultak elénk, de mégis nagyon lassú 2 hét volt...

Sok átforgolódott éjszaka és azóta sem szűnő reggeli émelygés, állandó húzódó érzés a hasamban, éhségérzet, de mellette étvágytalanság, egyszer elkap a hidegrázás, de legtöbbször melegem van mindenben. Nagyon nehezen viselem, amit röstellek is, nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz és még hol a vége???...

Úgy érzem magam, mintha a betegség kerülgetne, pedig nem. Le vagyok gyengülve, kedvetlen vagyok és fáradt. Ha bárhová mennem kell, úgy érzem, mintha egy kő lenne a hasamban, amit vonszolnom kellene, pedig a magzatom mindössze 10mm. Akkor hogy is van ez?

Anyukám 4 terhességen van túl, mikor kérdeztem Ő hogy bírta, teljesen kiakadtam és "felháborodtam". Soha egy rosszúllét, egy öklendezés, egy hascsikarás,7 hónapos terhesen még dolgozott, én meg 2 hét után legszívesebben vontatóhoroggal huzatnám magamat ki még a sarki kisboltig is.

Én vagyok csak ilyen elfuserált tutyimutyi, vagy másokat is hasonlóképp érintett ez a csoda, ami természetesen 6-7 hónap múlva minden szenvedést kárpótol majd, de addig is kérlek öntsetek belém egy kis lelket!