Tényleg ennyire rossz dolog lány gyereket szülni?

Nem hisztisebbek

Ez nem némi kérdés

Nekem a lányom brutál jó kisbaba volt,és most 10 évesen is nagyon jó lány

A fiam két éves lesz,no ő egy kisordog.

Hát nem tudom hogy te hol élsz de nálunk pont fordítva van.

Nekem kisfiam lett, de a babaváró majdnem mindenki kislámyra tippelt. Még a szomszédnak is mikor mondtam hogy kisfiú az volt a reakciója "azt hittem kislány lesz".

A környezetemben mindenki aki mostanában szült kislányt szeretett volna.

De nézz csak szét a játék részlegesen mennyi a lányos és mennyi a fiús játék, vagy a ruha részlegen mennyi a lányos és mennyi a fiús ruha.

De bármiben... Babafészekből, pelenkázólapból, textil pelenkából mennyi a lányos és mennyi a fiús mintából a választék.

Babaként mindenhol a lányok vannak preferálva.

Ez személyiségfüggő ki mennyire hisztis. Illetve attól is függ ki milyen elvek mentén neveli. A mi lányunk a külvilágnak hisztis, de mi úgy gondoljuk, hogy a hiszti segíti őt a feszültséglevezetésben, így mi engedjük neki, hogy kijöjjön és csak határt szabunk ha kell illetve támogatólag mellette vagyunk, amikor már kitombolta magát és újra tud kapcsolódni.

A férjem első házasságából született fiai ugyanúgy tudtak kiborulni és földön fetrengeni.

Te milyen kretének között élsz?

A mai világban senkit sem érdekel igazán, hogy milyen nemű lesz a gyerek.

Nem középkori királykisasszonyok vagyunk, akiknek mindenáron trónörököst kell szülni.

Hogy egy gyerek mennyire könnyen kezelhető az meg nem nemek kérdése.

Anyukámmal voltam így.

Kislányt szerettünk volna a férjemmel, de a megérzésem fiú volt.

Amikor elmondtam anyámnak a 12. heti után, hogy valószínűleg kisfiú, akkor teljesen el volt szomorodva (2 öccse volt, és elég traumatikus gyerekkora volt, az egyik meghalt 9 évesen, a másik pedig mindig koszos és verekedős volt..)szóval ő nem kifejezetten örült a hírnek, hogy fiam lesz.

Aztán a 18. heti genetikain közölték, hogy nem láttak semmit, ami fiúra utalna, úgyhogy inkább lány. Azt is elmeséltem anyámnak, akkor majd kicsattant örömében.. aztán elmentünk babamozira, ahol egy kis noszogatás után egyértelműt villantott a fiam.

Akkor anyukám “beletörődött” a fiúba, de minket már semmi nem érdekelt azon kívül, hogy egészséges legyen.

Persze a neveinket is leszólta folyamatosan, meg közölte, hogy nincs is szép fiú név stbstb.

Aztán megszültem.

Kiköpött anyja lett a gyerek, számunkra egyszerűen mindenhogyan tökéletes.

Anyukám meglátta, szinte ordítva sírt, hogy milyen nagyon szép, nem is tudta, hogy kisfiú is lehet ilyen gyönyörű blabla. Imádja, rajong érte, le sem lehet lőni, mindenkinek büszkélkedik vele..

Úgyhogy “helyreállt” a rend.

Én pedig gratulálok a kislányotokhoz, és tojj le mindenkit magasról, akinek baja van a nemével. Ne érezd magad egy negyed pillanatig se megbántva miattuk.

Könnyű szülést neked, és jó babázást.