Kismamik, akik egyedül vannak otthon, mert párjuk dolgozik, hogy érzitek magatokat?

Igaz, hogy az én babám már 3 hónapos, de én nagyon szerettem itthon lenni. Ha bírod, menj el sétálni, vagy ha lehetőséged van rá, barátokat, családtagokat meglátogatni.

És pihenj sokat, ha a baba megszületik, nem lesz rá időd! :)

Én nagyon szerettem otthon lenni, egyedül. Persze vártam, hogy hazaérjen a párom, de jól elvoltam.

Mióta megszületett a babám, azóta viszont azt kívánnám, hogy bárcsak egy percet is egyedül lehessek...vagy a párom itthon legyen velünk egész nap. :)

Használd ki az időt, és ne aggódj, mindjárt ott lesz veled a babád!

Minden nap főztem valami finomat, újat, akkor tanultam meg főzni igazán :) Délelőtt általában séta és bevásárlás, délután meg alkottam.

Így utólag: kár, hogy nem néztem több filmet és nem mentem többet moziba (nagyon szeretem a filmeket, de mióta megszületett a kislányom......) néhány könyvet még kiolvashattam volna.....ilyenek.

Sokat tervezgettem, pakolásztam, mindig mentem valahova.

Most ismét babát várok, de így, hogy itt a 16 hónapos kislányom, teljesen másképp telik az idő, és néha olyan jó lenne picit egyedül lenni :)

Kitartás :)

Nekem az elején könnyű volt itthon, 4 hónapba telt mire kipihentem a több éves kemény munkát, persze a házimunka és a főzés mellett.:) Egy ideje valahogy unatkozok itthon, délelőtt elvégzem a dolgom, utána meg nem nagyon köt le semmi. Amikor egy gyenge pillanatomban rázúdítottam a páromra, hogy én mennyire egyedül vagyok, és milyen rossz és unalmas itthon egy idő után, ő egy mondattal helyretette a fejemben a dolgokat. Ugyanis felvilágosított, hogy én nem vagyok cseppet sem egyedül, és van kihez beszélnem is. Be kellett látnom igaza van.

Te sem vagy semmiképp egyedül, és van kihez szólnod is. De végső esetben, ha nagyon magányosnak érzed magad, hívd fel a párod a munkahelyén és váltsatok pár mondatot. Hidd el sokat segít.

22h km

Beszélgess a babádhoz, hidd el hallja, és örül neki ha csak vele foglalkozol!

Kitartást!