39. hetes vagyok. Van még itt valaki rajtam kívül aki fél a szüléstöl és az utána következőktöl?

Szerintem mindenki tart a szüléstől és az utána következőktől, még a többedik babások is.:) Én mondjuk pont a kiírt napon szültem, de nem mondtak ilyet, hogy ha nem indul be, akkor menjek kórházba. Beindul az a szülés, vagy előbb vagy később, baba nem maradt még odabenn.;)

Nekem a pelenkázást a szobatársaim mutatták meg, a fürdetést a csecsemős nővérkék,utána már jött minden magától. Amiben tanácstalan voltam, nyugodtan fordulhattam a védőnőhöz, gyermekorvoshoz, mert nagyon segítőkészek és kedvesek. 1 év múlva már Te is tökéletes leszel mindenben, ne aggódj.

Szia!

Az első babánál vagyunk páran "tapasztalatlanok", legalábbis én is az voltam. Se testvérem nincs, se körülöttem "babás" barátnő, szóval elenyésző tapasztalattal vágtam neki a dolgoknak.

Első-amire emlékszem - a szülés utáni napokban, hogy alig mertem megfogni, sete-sután szoptattam , pelenkázni fél órás munka volt, mert reszketett a kezem....stb.

Na persze mostmár nagy a szám, 2. babával megyek szülni, ha felkeltenek álmomban, akkor is fél perc alatt bepelenkázom....de az eleje nehéz volt.

Amit tudok javasolni: Ne legyél félénk, és kérj segítséget! A védőnőnek hivatalból meg kellene mutatni a mellre tételt, pelenkázást.

Vagy ha nem akarod, akkor nagymamákat kérd meg nyugodtan, mutassák meg. Van annyi tapasztalatuk, hogy tudják, "merre van az arra":)

Csecsemős nővéreket nem javaslom, mert ők aztán mindennel foglalkoznak, csak nem a "bababarát" teendőkkel.

1-2 hónap és úgy belejössz majd, mintha mindig is ezt csináltad volna:)

A szüléstől meg ne félj. Nem lesz kellemes, de amikor meglátod a kis gyönyörűségedet megszületni, az bőven fog kárpótolni mindenért! Én 16 órát vajúdtam, szenvedtem, mégis csak annyira emlékszem, mikor rámtették a babát, hatalmas boldogság töltött el, hogy végre itt van! :)

Könnyű, szép szülést, és ne felejtsd el, hogy merj kérni segítséget!

Sajnos, vagy nem sajnos, de a "tolófájásokat" azért "találta" ki a természet hogy ne kelljen gondolkodni, hogy jól csinálod-e vagy nem? Persze a légzéstechnika könnyíthet a dolgon, de alapvetőleg minden rákészülés nélkül is megvan a szervezet önálló intézkedése a baba külvilágra juttatásához:)

Remélem nem voltam túl körülményes, és értitek :)

Tudom nem sokat segít, de a 2. babámat várom és még jobban rettegek, mint az elsőnél hiszen tudom mi vár rám (több mint 17 órát vajúdtam a lányommal). Igaz még csak a 28. hetet kezdem de már most teljes parában vagyok. Van egy 27 hónapos lányom és rettegek, hogy a két gyerek ellátása hogyan fog menni elsőre. Sőt most azon akadtam ki, hogy fiam lesz és fogalmam sincs hogyan kell egy fiúval bánni. Aztán a barátnőm a kezembe nyomta a fiát, hogy akkor tessék bepelenkázni és láss csodát túlélte és a kukija is megmaradt. A pelenkázástól ne félj, mert a kórházban lévő csecsemős nővérek azért vannak, hogy segítsenek. Megkéred őket, hogy mutassák meg vagy csak legyenek ott amikor éppen csinálod. Egészen biztos, hogy menni fog. Az első néhány hét nem kertelek pokoli lesz. Főleg a nem alvások. De össze fogtok csiszolódni ez biztos. Azt szoktam mondani, hogy az én lányom is túlélte, hogy én vagyok az anyja. Több a tapasztalatom, de látod még nekem is vannak félelmeim!

Nagyon boldog baba várást és könnyű szülést mindenkinek!