Hogy reagal az aki mar nagyon reg probalkozik de nem jon ossze es akkor talalkozik egy varandos anyukaval?

A kérdésedre válaszolva: így reagál.

Rosszul esik neki látni mások boldogságát, ez nem irigység, nem gonoszság, hanem a saját fájdalmát juttatja az eszébe.

Szerintem ha én így lennék, én se mennék oda. Ne az ő gratulációját hiányold! Szegénynek elég baja a maga fájdalma.

Ilyenkor én szoktam zavarban lenni, ha tudok valakiről ilyet és engem terhesen/gyerekkel lát, mert biztos rosszul esik neki. Én nem várom el tőle, hogy kényszerből vidámnak mutassa magát és érdeklődjön.

Próbálj belegondolni a helyzetébe.

Talán te azért nem reagálsz így, mert már van gyereked. Neki lehet, hogy sose lesz.

Kedves Kérdező!

Kívánom neked tiszta szívemből, hogy soha ne tudd meg, milyen érzés az, mikor hónapról hónapra reménykedsz és hónapról hónapra csalódnod kell...

Amikor hónapról hónapra, egyik év után jön a másik, újabb reményekkel és újabb csalódásokkal...

Közben vágyakozva megveszed a pici rugdalózókat, pici cipőcskéket, tele reménnyel, hogy hamarosan egy pici lábacskára húzhasd...

És közben telnek az évek és a legjobb barátnőid jönnek szembe nagy pocakkal vagy kisbabát tolva...

Fogalmad sincs, milyen érzés ez belül : nem irigység, hanem iszonyú fájdalom, mert te is nagyon-nagyon vágysz a kisbabára, neked miért nem lehet?!

Mi 13 évig vártunk a gyerekeinkre, mire nagynehezen sikerült!

Ha tudnád, hány éjszakát sírtam át és hány éjszakát reménykedtem ezalatt a 13 év alatt! :[[

Ne tudd meg azt sem, milyen gonosz emberek vannak : a rokonok, a kollégák (főleg a friss terhesek!) ki nem hagyták volna, hogy oda ne jöjjenek : -Na, nálatok mikor lesz már baba?... Nem szabad ilyen sokáig várni!...

És ilyenkor mosolyogni kell és ha nem akarod, hogy még jobban kiélvezzék a helyzetet, akkor szemrebbenés nélkül behazudni : -Mi még várunk, egyelőre nem akarunk gyereket!...

Nem hittem volna, hogy a legmélyebbre az egyik nagybátyám "döfte" a tőrt : Egyik rokoni találkozón hozzánk jöttek a rokonaink (több család), nekünk a férjemmel akkor már nagy házunk volt, de nem amiatt hívtuk őket, hogy dicsekedni akartunk volna, valamiért a szüleim szervezték így, már nem emlékszem pontosan.

Én örömmel és szeretettel fogadtam a rokonaimat, nagybátyámat, feleségét, lányát és családját, szüleimet...

Ők akkor látták először a házunkat, hát körbevezettük őket, éppen valamit sütöttem a konyhában.

Amikor leültek volna, a nagybátyám hozzám fordult : -kislányom, nagyon szép házatok van, de tudd meg, hogy semmit nem ér gyerek nélkül! (Ezzel kiadta a dühét és elégedetten leült.)

Én le voltam taglózva...

Nem gondoltam, hogy "megsértem" azzal, hogy nekünk szép nagy házunk van, tőle igazán nem vártam, hogy irigykedni fog emiatt! (Pici koromtól rajongtam érte, nagyon szerettem ezt a nagybátyám!)

Nem hittem volna, hogy pont ő lesz az, aki a legérzékenyebb pontunkba szúrva tekeri meg a nagykést! (Tudta ő nagyon jól, hogy mennyire szeretnénk kisbabát.)

De elmesélhetném neked azt is, hogyan szakadt meg a szívem naponta többször is, amikor 1 hónap terhesség után elvetéltem, az orvosom betett egy 10 ágyas kismama-szobába, ami tele volt utolsó hetes és 5-6 hónapos boldog kismamákkal, egyedül nekem volt egészségügyi küretem...

Akkor már évek óta szerettünk volna babát, pár hét boldogság után vetéléssel végződött a terhesség, mondanom sem kell, hogyan éreztem magam...

Tényleg el kell magyarázni, "hogyan reagál az, aki már nagyon rég próbálkozik, de nem jön össze és akkor találkozik egy várandós anyukával?"...

Ennyire nem lehetsz érzéketlen! :[

Kedves kérdező!

Én háromszor vetéltem el másfél év alatt.Természetesen ez idő alatt rentgetegen estek teherbe az ismerőseim körébe,beleértve a legjobb barátnőmet is!Soha nem voltam irígy senkire,én is sírtam ha nem látták,de soha nem mutattam ki ellenszenvet senkinek.Ezt embere válogatja.A legkönnyebb keseregni és másra nézni utálkozva.Két nagy álmom volt:1.ANYA lenni,2.Óvonő lenni.Lassan végzek az Óvonői főiskola első évével,és 4-re ránk mosolygott a szerencse,32.hetes kismama vagyok,de ha nem sikerült volna soha saját baba,akkor örökbefogadtunk volna.Sok mindenen mentünk keresztül a párommal,nem kívánom soha senkinek.De az én lelkiismeretem tiszta:mindíg örültem tiszta szívből más boldogságának és szerintem ez a fontos!Úgy látszik teljesül mindkét álmom és ez az ami igazán számít!!!!Persze van aki rám is most ferde szemmel néz,mert irígy,sajnálom őket,de nem értem hogy nekik ezzel miért jobb!Ne foglalkozz senkivel,örülj magadnak és a babódnak!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Kellemes babvárást mindenkinek!!!!

Nem lehet, hogy téged zavar, hogy nem tudsz mit kezdeni a helyzettel?

Amikor megtudtuk, hogy babát várunk, akkorra az egyik barátnőm is babát várt. Csakhogy 4 nappal azután, hogy elmondtam neki, hogy én is babát várok, bekerült a kórházba. Elvetélt.

Az egyik közös ismerősünk megkérdezte, hogy voltam-e meglátogatni ezt a barátnőmet. AZt mondtam, hogy még nem. Ő meg szinte rosszallóan nézett rám. Én meg mondtam neki, hogy ez most nem olyan dolog. Hisz' ő még nem tudta, hogy én is babát várok.

Nem tudtam volna mit kezdeni azzal ahelyzettel, hogy neki elment a baba, én meg boldogan várhatom a gyermekünket.

Leginkább engem zavart a helyzet.

Azóta 30 hetes kismama vagyok. És nagyon örülök a kis bébinknek.

De hány és hány barátnőm van, akik sok évi próbálkozás és lombik után vannak már. Pedig még nincsenek 30 évesek... Van akinek megszületett az egyetlen gyermeke, de több nem lehet, ki kellett venni minden belső női szervét...

Igazából nem tudhatod, hogy az ismerősödéknek miért nincsen babájuk.

Ha azért nincs, mert valami baj van, az fájhat neki iszonyúan.

Ha azért nincs, mert a kapcsolatukban van valami nem tisztázott dolog, akkor azért fáj neki.

Biztosan megvolt az oka, hogy nem ment oda.

(Egyébként még az is lehet, hogy egyszerűen figyelmetlenségből nem ment oda. Velem is előfordult már, hogy tiszta ciki, de nem mentem oda valakihez köszönni egy társaságban, de mindeki máshoz igen...)

Gondolj bele kicsit abba, hogy mi lehet vele.... Helyezkedj bele az ő helyzetébe!

És örülj nagyon, de nagyon a te kis babádnak! És adj hálát érte, hogy neked megadatott!