9 hetes terhes vagyok, de nem tudok neki örülni a körülmények miatt főleg, mit tehetnék, hogy jobb legyen?

25 éves vagyok, párommal albérletben élünk,már 6 éve vagyunk együtt. Amióta kiderült, hogy terhes vagyok, teljesen magam alatt vagyok, nem akartam még igazán, csak játszottam a gondolattal egy ideje. De most, hogy tényleg terhes vagyok, meg vagyok ijedve.A szüleim már nem élnek, nincsen senkim, akire számíthatnék, egy húgom van, ő messze lakik. Párom anyukája segít nekünk, amiben tud (pénzen kívül). Dolgozni nem dolgozhatok, a munkahelyi körülmények miatt. (gyár, fizikai munka) Nagyon sokat vagyok itthon egyedül ,párom sokat dolgozik, teljesen egyedül érzem magam, ráadásul a hányinger is kínoz és egyáltalán nem élvezem az egészet. Egy az hogy, se anyagilag nem állunk jól, albérletben élünk, épp hogy kijöttünk a kis fizetésünkből, most táppénz alatt még kevesebbet fogok kapni. Nagyon rosszul érzem magam mostanában lelkileg, folyton itthon vagyok a 4 fal között, páromnak itt van a családja nekem senkim. Én nem tudok rájuk úgy nézni mint az én családom lenne, ők se úgy kezelnek engem, néha úgy érzem csak megtűrnek, de semmit nem kérdeznek soha, hogy vagyok vagy hogy viselem. Csak ők beszélgetnek, én meg kívülállónak érzem magam. Hogyan fogom tudni végig csinálni ezt ha ilyen egyedül vagyok? A gondjaimat, kérdéseimet sem tudom senkivel megbeszélni. Párom mivel folyton dolgozik, amikor hazaér fáradt, nem érti meg a problémáimat, nagyon szerintem nem is tudna ezen segíteni.