Terhesség alatti depresszió? (elhagyott a párom). Megérné pszichológushoz fordulni?

Mikor bejelentettem páromnak a babát, boldog volt, örült neki. Neki is és nekem is van már egy gyerekünk az előző kapcsolatunkból. Még nem éltünk együtt a baba érkezése előtt (tudom, hogy gyorsan jött, légyszi most ne ez miatt oktassatok ki), de mikor elmondtam a hírt, rögtön utána összeköltöztünk, ő jött lakni hozzám. 2 hónapig rendben volt minden, aztán fogta a holmijait és elcuccolt. Tartjuk még a kapcsolatot, néha beszélünk, és kb. heti egyszer találkozunk. Arra fogja, hogy azért nem tud velünk lenni többet, mert sokat kell dolgoznia azért, hogy legyen ház, ahova együtt el tudunk majd költözni. De egyáltalán nincs mellettem, egyedül vagyok várandósan. Mindenki kérdezi, hogy hol az apa, jól megvagyunk-e együtt, nagyon rosszul esnek ezek a kérdések, meg az is, mikor boldog babát váró párokat látok együtt, én meg itt vagyok egyedül :( Azt mondja bízzak benne, hogy ezt értünk teszi. De nem hiszem el, hogy annyi ideje nincs, hogy legalább kétnaponta találkozzunk :( Múlt héten 15 percet voltunk együtt, azóta nem találkoztunk.

Én őt szeretem nagyon, de ez így nem mehet tovább az is biztos. Esténként nem tudok aludni, rémálmaim vannak, rám jön a sírás...

Más is volt ilyen helyzetben?

A védőnő mindig kitöltet velem egy papírt, felmérni a pszichikai állapotomat, természetesen mindig olyan válaszokat adok, hogy ne derüljön ki mi zajlik bennem, nem akarom, hogy bolondnak tituláljanak... De nem tudom mit csináljak...

Pár hete megmondtam a páromnak, hogy nekem ez így nem megy tovább, hogy ennyire semmibe vesz, és inkább legyen teljesen vége, de aztán pár napig rendes volt, keresett naponta többször is... azóta pedig megint semmi.

Ráadásul nem is szívesen mondanám el egy idegennek a problémáimat, de már nem tudom, lehet, hogy mégis ez lenne a megoldás, mert egyre rosszabbul vagyok. A babának természetesen örülök nagyon... csak az fáj, hogy ennyire magamra hagy, miközben a gyermekünket várom.