Más is tapasztal olyat, hogy az utolsó hetekben legszívesebben összenőne a lakással?
36 hetes vagyok elvileg, gyakorlatilag meg valószínűleg két héttel idősebb, tehát már készítgetnek lélekben a szülésre.
Nem mondanám, hogy lelkileg, vagy fizikailag bármi bajom van, nem vagyok türelmetlen, nem érzem, hogy lassan menne az idő (lekopogom), nekem pörögnek a napok, mert mindig van mit csinálni. A pocakom nagy, de már leszállt, nem ég a gyomrom, kapok már levegőt és az állandó keményedéseken kívül nem igazán érzek semmi mást.
Idáig nagyon mozgékony kismami voltam, sokáig dolgoztam, majd nyaraltam már nagy pocakkal, állandóan vendégeket hívok, kirándulni járunk, most viszont hétfő óta olyan vagyok, mint akit kicseréltek.
Nem röhögni, de konkrétan hétfő óta nem hagytam el a lakást, addig voltam ajtón kívül, amíg lementem a postáért. Tőlünk 200 méterre van egy bolt, ahova mennem kellene papucsot venni, mert az még hiányzik a kórházi csomagomból, de oda sem akarok kimenni, valami visszatart.
A levegőzés megvan, mert a hátsó kertben eljárkálgatok, ücsörgök.
Ti is éreztek ilyet? Ez vajon csak átmeneti állapot, vagy már szülésig így marad?
válasza: válasza:mi ma vagyunk 38. hetesek és én is ugyanigy érzem magam ahogy te, nem nagyon hagyom el a házat én sem, csak tervezem, de ma sem volt kedvem hozzá. elvagyok itt fent, megcsinálom a kis dolgomat, és pihenek. az ember már lelkileg is készül szerintem a szülésre és a végére és minden egyes nap egy kicsivel közelebb hoz a kisbabánkhoz, akit már meg szeretnénk nagyon ismerni. bár most nem tom h kisfiú vagy kislány, de örülünk neki, csak egészséges legyen és minden rendben vele, és akkor minden rendben lesz! nekünk első babánk lesz apa 2 hét múlva jön haza reméljük megvárjuk, mert sokat jelentene ha ott tudna lenni mellettünk amikor megszületik a kisbabánk. de sajnos ez igy alakult, mert külföldön dolgozik. szerintem természetes h ilyenkor már nyugalomra vágyik az ember. én egy ideje iszonyatosan kivánom a forró teát- az nyugtat meg. vannak ilyen dolgok, de ez is mindenkinél más, mint hogy nincs két egyforma terhesség sem nincs két egyforma szülés és még sorolhatnám.
kitartás nemsokára megismerheted a kicsikédet! puszi
válasza:én is így voltam azzal a külömbséggel, hogy egyedül nem akartam menni sehova,este a párommal szívesen kimozdultam.
sok boldogságot.
válasza:Jó ezeket a válaszokat olvasni!
Érdekes, én még csak a 33. hétben vagyok, de úgy érzek mint TI....
Dehát muszáj mennem, kimozdulnom, mert még nem gubózódhatok be, de eljön az is lassan... :)
Mindenkinek boldog babavárást, könnyű szülést!
Köszönöm a válaszokat!
Ezek szerint nem csak én vagyok ilyen "flúgos". Egyébként még azt sem mondanám, hogy félek elmenni itthonról és az a rémkép gyötör, hogy az utcán, vagy boltban indul meg a szülés, szó sincs erről, egyszerűen csak valami itthon tart. Itt olyan kényelmes minden, jó meleg van, nem kell magamra rángatnom több rétegnyi ruhát, nem kell az embereket kerülgetnem és úgy összességében jól érzem magam a mi kicsi otthonunkban. Csak tényleg az döbbent meg, hogy ez az otthonülési vágy egyik napról a másikra jött ki rajtam, a férjem rám sem ismer...
Egyébként nagy lány voltam, összeszedtem magam és elsétáltam megvenni a papucsot, sőt, még bankban is bementem. Nah jó, az hozzátartozik az igazsághoz, hogy a fő motiváció az volt, hogy a férjemnek is dolga volt a környéken, így nem egyedül kellett elindulnom. :-D
De a legjobb része az egésznek az volt, amikor hazaértünk, ledobtam magamról a cipőt, összefogtam a hajamat, kigomboltam a farmert és visszavettem a kényelmes melegítőnacimat. És bekapcsoltam a tévét, hallgatom a Mónikasót. :-P Mint egy vénasszony.
További kellemes, türelmes és gyorsan eltelő babavárós napokat nektek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!