fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Őszintén! Nálatok mennyire...

Őszintén! Nálatok mennyire vette ki apuka a részét a "várandósságból"?

Figyelt kérdés

Mindenhol azt látom, olvasom, hogy apuka így puszilgatja a pocakot, úgy elmegy az anyukával ilyen-olyan babaruhaboltba kis balerinacipőket venni, beszél a pocakhoz, tájékozódik mit hogyan kell majd csinálni, pelenkázás stb stb. Hihető ez? Tényleg van ilyen? Az én párom annyit dolgozik, hogy semmi ideje nem volt azzal foglalkozni, hogy mit kell megvenni még a gyerek érkezéséig, vagy hogy mi mire való, mit hogyan kell majd... Mindent én tartok számon, én vásároltam meg mindent, ő az anyagi részben vette ki magát. Nagyon ideje se lenne ezekre a sok meló miatt, viszont volt hogy megjegyeztem neki, hogy többet rakhatná a kezét a pocakra, beszélhetne hozzá, ő meg mondta, hogy majd törődik vele akkor, mikor kint lesz...

Persze odateszi a kezét néha ha rugdos, de kb 3 percig tart az egész, azt is úgy érzem muszájból teszi. Mintha nem nagyon foglalkoztatná a dolog, vagy csak én reagálom túl? Vagy tényleg túl sok olyat latok a neten, meg a közösségi oldalakon, hogy apukak mar szülés előtt kiveszik a részük sokmindenből, aztán lehet a fele csak kamu, ami a külvilágnak szól? Érdekelnének az őszinte tapasztalaitok, hiszen itt úgyis név nélkül megy a dolog, nincs mit veszíteni. Engem néha bánt a dolog, hogy tök egyedül élem meg az egész terhességem, és nem érti azt se ha van valami bajom...persze mindig mondja milyen jó apuka lesz majd, dicsekszik a munkatársaknak, rokonoknak, meg mondja hogy ő fürdeti majd minden este stb. Szülésre is beakar jönni. Első gyerek lesz mindkettőnknek és terveztük. Viszont mindezek ellenére néha jól esne nekem is egy kicsit több törődés így a vége fele, és sokszor tartok attól, hogy majd ha megszületik sem lesz másképp. A munka megvár, de a gyereknek szüksége lesz rá. És nem vagyok anyagias se, inkább ne dolgozzon ennyit de igenis legyen velünk és vegye majd ki a részét mindenből. A gyereknek nagyobb szüksége lesz az apjára, mint a pénzére. Nálatok hogy voltak ezek a dolgok terhesség alatt?

És változott valami, miután meglett a baba? A védőnő szerint az apukák nem fogják fel addig a dolgokat, amíg meg nem születik a picur...de akkor miért látni ennyi olyan apukát, akik ennyire törődnek a terhesség résszel is? Köszi a véleményeket

30 hetes kismama


2018. aug. 10. 14:44
❮ 1 2 3
 21/30 anonim ***** válasza:
54%

Maximálisan kivette! Minden egyes ultrahangra, vizsgálatra elkísért és be is jött velem. Az utolsó héten nem jött be csak, mikor amnioszkópia volt. Nem is lehetett és utólag jobb is volt így, mert az a számomra is sok volt.


Sokat simogatta a hasam, puszilgatta. Figyelemmel kísérte a változást, fotózgatott. Mindent együtt vettünk meg, közösen választottuk, még a zoknikat is.


Ő festette ki a babaszobát, ragasztotta fel a matricákat.


Mindenképp jelen akart lenni a szülésnél is, az első perctől kezdve részese akart lenni a csodának.


Befektettek hamarabb, mert túlhordtam, naponta 3szor jött be hozzám, 30 km-re lakunk a várostól ahol szültem. Mindig az orvosok, szülésznők, ápolónők, csecsemősök "zavargatták" haza, hogy nem hagy pihenni. Az első nap mikor bevitt az autóban aludt, azt hitte már akkor szülni fogok és nem akart lemaradni.


Mikor hazamentünk ő ment el tápszert és mellszívót venni. Az első otthon töltött naptólő fürdette a kisfiunkat. Én már csak akkor mikor pár hónapos volt, a férjem meg éjszakás. Minden nap főzött nekem tejserkentő teát. Sőt még a gyermekágyas időszakban vett nekem betétet és bugyit is. A kesőbbiekben is etette, pelenkázta. Két éves a kisfiunk, nem panaszkodhatok, mert jó Apa és férj is!

2018. aug. 10. 19:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/30 anonim ***** válasza:
55%
Három gyerekünk van, én festettem a baba szobát, én szereltem a bútorok, a férjem nagyon sokat dolgozott, de a gyerekek meglettek, a szabad idejében csak ők voltak, soha nem volt velem orvosnál, ultrahangon, de mindig vittem dvd és nem érezem hogy rossz apa lenne, és soha nem tette tisztába egyiket sem, és nem is vártam el tőle.
2018. aug. 10. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/30 anonim ***** válasza:
55%
Az èn férjem konkrétan a szülőszobán akart munkaügyben telefonálni:) ott azért mondtam hogy na neem.. Az nem érdekelt hogy nem járkàlt velem ultrahangra meg ruhákat vásárolgatni. Nagyon jó apuka lett belőle.
2018. aug. 10. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/30 anonim ***** válasza:
55%
Most lettem terhes. Anyukámmal sokat beszélgetünk ilyen témáról, és elmondta, hogy apukám se velem kapcsolatban (első gyerek vagyok), se tesómmal kapcsolatban nem volt túl lelkes, míg a pocakban voltunk. Két helyen dolgozott, ultrahangon sosem volt anyukámmal, sőt még a szülés után is nagymamám hívta fel, hogy megszülettem. Anya erőltette, hogy tegye a pocakjára a kezét, mikor érzett minket mozogni, de nem szerette fogdosni anya nagy hasát. Segített az otthoni teendőkben, szerelt, kifestett a gyerekszobában, csak a terhesség része nem érintette meg annyira. Egyébként nagyon jó apuka, a mai napig együtt élnek anyukámmal, maximálisan kivette a részét a nevelésünkből, de tény, hogy nem egy érzelmes ember, ez van. Minden ember más, attól még nagyon fog örülni a te párod is a picinek, ne aggódj, csak ő lehet nem tudja kifejezni, mert ő sok mindent nem érez ebből az egészből, így a férfiak számára kicsit megfoghatatlan ilyenkor, téged meg már a hormonok is felkészítenek.:)
2018. aug. 10. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/30 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat, főleg a megnyugtató válaszokat. Bízom benne nagyon, hiszen nem véletlen vállaltam vele a gyerkőcöt. Úgy gondoltam mindig is hogy jó apa lesz, csakhát a terhességemben nem érzem annyira magam mellett, ami persze tudom, hogy miattunk dolgozik ennyit. Mentek a zöld kezek. Szép estét mindenkinek!
2018. aug. 10. 22:21
 26/30 anonim ***** válasza:
44%

Nalunk sincs az a nagy rajongas a pocakert 😄 szokta simogatni, de nem sokat mert a gyerek mindig rahagyja a mozgast ahogy a hasamhoz nyul. De ettol fuggetlenul nagyon sokszor elmondja mennyire varja, hogy megszulessen. Meg attol, hogy a hasamat nem nyustoli agyon foglalkozik velem. Sokszor kiszolgal ha nembirok felkelni, segit a furdokadbol kimaszni. Szerintem nem ettol fugg, hogy milyen apa lesz. Azt mondta a furdetes az ove lesz minden este, de pelenkazni nemfogja mert nem ert a lanyokhoz :D (van mar egy fia)

Szulni is jon velem

2018. aug. 11. 00:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/30 anonim ***** válasza:
71%
Az én Férjem nem egy érzelgős fajta, úgy általában semmikor. Értsd terhesség alatt nem simogatta a hasam, nem foglalkozott velem többet (néha napján kérdezte meg hogy vagyok), mint elötte, mondjuk szerencsére mindkét terhességem (másodikkal 7.hónapban vagyok) olyan volt, hogy azon kívül, hogy növekedtem nem volt panaszom. A gyakorlati részében teljes mértékben részt vett, összes UH-ra eljött, de pl a saját orvosomhoz nem, nem is vártem mondjuk el, órakat kell mindig várni, szobát teljesen Ő csinálta meg (én választottam bele mindent). Szülésnél bejött és a lábam közé állt kitolásnál úgy, hogy nem bírja a vért, köldökzsinórt is elvágta. Utána kérdeztem miért csinálta, nem volt-e gusztustalan Neki a látvány na... azt mondta, hogy 9 hónapig én éreztem, bennem növekedett, Ő akarta először meglátni és hogy Neki ez a terhesség a szükséges “rossz”, ezt Ő nem tudja átélni. Nagyon jó Apa lett. Amikor a kislányunk 13 hónapos volt “megkért, hogy csináljunk még egyet”:). Eredetileg 4 év korkülönbséget szerettünk volna, de azt mondta, hogy legyen még egy ilyen “csodánk”. Épp kismama vagyok és ugyanúgy nem kapok semmiben extra törődést (semmi hassimogatást és társait), mintha terhes se lennék. Lányunkat Ő emelgeti, ha együtt vagyunk, mert még csak 21 hónapos, de most is ugyanúgy viselkedik, mint az első terhességnél. Nagyon jó Apa, imádja a kislányunkat, játszik Vele, viszi játszótérre, a munkahelyére, fürdet, etet, fektet és már a harmadikat tervezgeti.
2018. aug. 11. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/30 anonim ***** válasza:
55%
Magából a terhességből semennyire, egyikőnk sem ez a csöpögős típus, rosszul is lennék ha beszélne a hasamhoz v vmi. Ha nagyon mozgolódik mondom h gyere fogd meg, akkor odateszi a kezét, kb ennyi. Minden ugyanúgy van mint nem terhesen. Én itthon vagyok 2 gyerekkel, totál egyedül intézem őket és minden házimunkát, teendőt. Persze marha fátasztó, sokszor írtó elegem van mindenkiből és jól jönne bármi segítség. De mindenki dolgozik, a férjem is este 9 elött nincs itthon, addigra persze mindennel megvagyok és valóban nincs mit segítenie. Hajnalban csak én kelek a gyerekekhez, ha betegek, fürdetés v akármi van az is az enyém. Hozzáteszem ez a fürdetés mizéria túlmisztifikált szerintem, majdhogynem divatdolognak tűnik már nekem. Amikor az elsőt vártuk a 36 hétig dolgoztam, hát feleennyire nem szívott le a háztartás és a meló mint most 2 gyerekkel itthon, pocakban a harmadikkal.
2018. aug. 11. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/30 anonim ***** válasza:
38%

Kedves kérdező, ahogy olvastam a soraidat, mintha a saját sztorim lenne😂

Apa nagyon örül hogy baba lesz, főleg h fiú, de ő is sokat dolgozik, ha itthon van alszik, kikapcsolódik kicsit pl elmegy motorozni egy kicsit vagy nyomja a ps-t 😄 én kb a 24. héttől kezdtem azt érezni, hogy azért foglalkozhatna többet is velem/velünk, este nekem olyan alap lett volna h amikor lefekszünk simizze a pocakom de nem mindig volt így, az elején pl mindig lemaradt a rugásokról lehet elment a kedve 😄 aztán én sokszor voltam fáradt, ő volt h elment bulizni a barátaival, ezek is rosszul estek, úgy éreztem magam mint egy leprás, itthon egesz nap egyedül. Aztán ez tartott úgy 4-5 hétig, már nagy a pocakom, sűrűsödnek a tényleg fontos teendők, apa is jobban kezdett bekapcsolódni a szobával, bútorokkal kapcsolatban, mindig elhintek neki valami fontos infót a későbbiekkel kapcsolatban. Még mindig nem olyan, mint amit te is mondasz, hogy látunk a filmekbe.. de én arra jutottam, hogy ez is olyan sztereotípiákat alakít ki bennünk, mint a szépségiparba, hogy pl. csak az szép aki vékony. Nem biztos h csak az lesz jó apuka aki végigasszisztálta a terhességet, hiszen ha belegondolunk hatalmas empátia szükséges ahhoz hogy megértsék, átéljék ami velünk történik.

De mára már elmúltak a kétségeim, együtt várjuk már nagyon hogy végre kint legyen :)

Szóval ne aggódj, nem vagyunk ebben sem egyformák, mivel írod hogy amúgy lelkes meg büszke rátok nem lesz baj :)

Boldog, nyugis babavárást nektek!!

35 hetes kismama :)

2018. aug. 12. 09:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/30 anonim ***** válasza:
oké, 21, én meg kb megőrülnék, ha nem lenne önálló életem. NEm vagyok összenőve a férjemmel, egyedül is odatalálok az orvoshoz. TE is kísérgeted az urológushoz?
2018. aug. 12. 09:55
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Terhesség kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!