Az orvos szerint az is közrejátszhatott a vetélésemben, hogy elláttam az 1 éves lányom. Akinél kis korkülönbség van, hogyan oldottátok meg? Mit csináltam rosszul?

Nem vélemény kell, hanem tanács? Én megértem a dühödet (16 hetesen vetéltem), de légyszi definiáld a különbséget.

Sajnos attól, hogy évekig jó egy doki... Én is váltottam, mert mikor bajba kerültem, azt már nem jól viselte.

A terhesség nem betegség, hanem állapot. Ha nem voltál veszélyeztetett, akkor egy 1 éves gyerek ellátása önmagában nem okoz problémát.

Írtad, hogy pihenésre intett az orvosod? Azt miért tette? Csak volt valami oka...

Egyébként ha ennyire magadat vádolod, akkor javaslom, hogy egyelőre ne csináljatok másik gyereket.

Nem vélemény kell, hanem tanács? Én megértem a dühödet (16 hetesen vetéltem), de légyszi definiáld a különbséget.

Sajnos attól, hogy évekig jó egy doki... Én is váltottam, mert mikor bajba kerültem, azt már nem jól viselte.

Akkor egy olyan verzió, amelyből megérthető az orvos is, a kismama is. Méhszájgyengeség. Az egyik legalattomosabb veszélyeztető ok, amely eleinte úgy jön, mintha semmi gond nem lenne. Kinyílik a külső méhszáj. Egy picit. Problémát nem okoz, nem veszed észre, esetleg bővebb a folyásod. Aztán jön egy kis rózsaszínes aztán így tovább és a középidős terhességeddel a szülőszobában eszmélsz.

Lehet, hogy látott valamit az orvos, ezért mondta a pihenést. A Kérdező nem aggódott, mert nem mondtak neki semmi érdemit, mert mit is lehet, ha második terhességben kis korkülönbségel a méhszáj kicsit meg van nyilva? Itt oly sokan hangoztatják, hogy 2100-ról, meg 3100-ról indulnak... és túlhordják...

De sajnos van az a kis százalék akinek sajnos gyenge a méhszája és elveszíti a babáját. A méhszájgyengeség sajnos csak koraszülés és/vagy nagyvetélés után

diagnosztizálható, addig nem. Mindkettőnek, vagy az egyikből többnek kell megtörténnie ahhoz, hogy valakire ráolvashassák a diagnózist.

Nem tudhatjátok, hogy mi volt a Kérdező terhességében, mert nem írta le. Amit én leírtam, az egy verzió, ami olyan alattomosan és hirtelen tud gyilkolni, hogy orvos legyen a talpán, aki időben elkapja.

Kérdező, Neked pedig annyit, hogy a magad hibáztatása nem adja vissza a gyermekedet. A terhességednek vége, ez a baba nem él, halott. Ezt kell sajnos elfogadni, ebből kell magadat - az élő gyermeked és saját magad miatt is - felépítened. A gyász nagyon hosszú folyamat, amelynek minden állomását be kell járnunk. Ezek egyike, hogy magunkban keressük a hibát, vagy ha nem is magunkban. akkor találunk valakit, akit hibáztathatunk. Ettől azonban sajnos nem lesz jobb. Muszáj előre nézni, mivel Te élsz a Babád pedig nem. Miután meggyászoltad, engedd el. Nagyon nehéz, de ha élni akarsz akkor kell. Én is tudom min mész keresztül, hidd el idővel - hosszú idővel - jobb lesz. Most a meglévő gyermekedre koncentrálj és hagyd a kis korkülönbséget. Sajnálom a veled történteket.