Ti mikor estetek el először?

Kezdőként teljesen természetes motorral zakózni és még nagyon sokat kell esni, hogy tapasztalt motoros legyen valaki.

Én úgy gondolom, te csinálod jól. 50ccm-s motorral, az talán meg sem öl, fiatalon megtanulni mire kell figyelni, ezerszer többet ér a saját tapasztalat, mintha csak úgy mondaná valaki.

Én is annyi random szituációban estem el ennyi idősen pl: balra kanyarodnál, elengeded a szembejövő autót, közben begurulsz a kereszteződés közepébe, na ott az autók összehordják a port és ahogy megszokásból fordulnál balra kicsúszik a poron az elsőkerék és a földön találod magad a semmiből, de úgy, hogy álmodba nem gondoltad volna, hogy állóhelyzetből ekkorát lehet esni... és még sok hasonló, nyomvájúk, vízmosások, tócsák és egy tucat helyzet, amit úgyis csak tapasztalatból fogsz megtanulni.

Nincs sok értelme megtippelni, mennyit mehetett valaki esés nélkül, ugye a legamatőrebb robogós, aki csak a városba használja a motorját munkába menet, az is évekig el motorozik karcolás nélkül, aki meg próbálgatja a gépét és a kanyarokat, azok meg az idő múlásával egyre kevesebbet :-)

Úgy gondolom pár év tapasztalat már elég ahhoz, hogy egy-két szezont kihúzz komolyabb esés nélkül

Nem mintha nem lenne életem, de ez még egy tanulságos történet:

Egyszer egy meredek, hosszú utcába befordultam, láttam, hogy fúha itt aztán ki lehetne húzatni a kis 50-es gépemet, mondtam magamban: "Mi baj történhet?" Na a felénél egy nyomvályú elkapta az elsőkereket, keresztbe állt a motor és úgy szarrá törtem, hogy zsebben vittem haza az indexeit.

Azóta "Mindig történhet baj" lett az új elvem, de ezt úgyse fogja senki megtanulni, amíg egy esés bele nem veri a fejébe örökre :)

Komolyabb esésem nem volt. Egyszer álló helyzetben beakadt a cipőfűzőm a váltókarba, ahogy szálltam volna le. Természetesen elborultam a motorral együtt, a váltó beugrott egyesbe ezért a jó kis bütykös gumi végighorzsolta a vádlimat.

A másik télen volt. Baromkodtam a hóban és kicsúszott alólam. Akkor is alatta maradt a lábam.