Aki görcsösen idegesen vezet, és fél az egésztől meg tudja egyszer szerezni a jogosítványt?

én kb egy éve szereztem meg 29 évesen, én is nagyon fostam tőle.

Amikor az oktató magyarázta, hogy hogyan kell elindulni a kuplunggal csúsztatva, akkor ferde szemmel néztem rá, hogy mivan? :D Ez komoly? :D

Az első alkalommal amikor kimentünk az útra, balra kellett fordulni, a sávon meg is szűnt. kb padlófékkel csúsztam be a forgalomtól elzárt területre :D Akkor nem volt vicces, de így utólag jót virulok rajta.

Az oktatóm előre megmondta, hogy lesz amikor azt hiszem, hogy ez könnyű, de utána úgy érzem majd ,hogy lehetetlen. Bizony így is van.

Nagyon sokan szuggeráltam magamat pl alvás előtt az ágyban. Magyarul fekszel és eljátszol az agyadban mindenféle esetet, lehetőséget, számba veszed, hogy mikor hogyan kell reagálni, elméletben bejárod az utakat amerre voltatok.

Nagyon sokat segít.

Nos, heti pár alkalomszor 90 perc vezetés kb nulla rutint fog adni neked. Arra lesz jó, hogy az alapokat tudjad és levizsgázz. Ennyi. Amikor elkezdesz rendszeresen vezetni saját autóval, akkor fogod elkezdeni igazán a tanulást.

Én nagyon félve kezdtem el saját autóval. De 1 év alatt eléggé belerázódtam, de persze még sokat kell vezetnem, hogy valóban rutinos legyek.

Az ismeretlen helyektől mindig ideges vagyok amúgy. Tök mind1, hogy hol van, ideges vagyok, hogy nem ismerem az adott forgalmi rendet. Ez idővel majd tuti javul kicsit.

Tehát még az elején vagy, nincs ezzel gond, ha kitartó vagy, akkor bele fogsz rázódni, csak nem szabad feladni.

32 elmúltem, amikor kitaláltam, hogy jogsit szeretnék.

9 óra rutin után első 2 alkalommal a forgalomban legszívesebben bőgtem volna. Ha megálltunk valamiért, kb csak remegtem és a világból is ki akartam rohanni.

20 óra tájékán mondtam az oktatónak, hogy lezdem élvezni, érezni... ja, mert addig én kb csak kormányoztam, ő meg figyelt. Innentől kezdett magamra hagyni egyre inkább.

Ne legyek mérvadó, nagyon nehéz eset vagyok. Mindemellett a vezetésben valamiért maximalista is (másban pedig nem... itt lehet, éreztem a dolgo súlyát), ráadásul az oktatóm is abszolút maximalista volt.

A saját autós gyakorlást ő sem javasolta. Az autó kezelését felesleges gyakorolni, mert az rutinná válik, a forgalmi szituációkat meg ugye nem lehet.

Bénázás? Ha azt mondom, hogy vizsgán vezettem először teljesen egyedül, akkor szerinted?

Kitartás!

Menni fog! Ha nem most, majd 10-20-30 óra múlva... és hidd el, még élvezni is lehet majd :)

#1

Ez a "fejben vezetés" nálam is ment. Lényegében egyfolytában.

Képtelen voltam megcsinálni az előre merőleges parkolásokat... mert én olyan vagyok, hogy értenem kell, mit és miért csinálok (pedig nem vagyok egy buta szőke liba... mérnök vagyok, még ha nőből is). Ezerszer és ezerszer beparkoltam éjjelente alvás helyett 2 kocsi közé, mire rájöttem, miért úgy van, ahogy! És onnantól ment simán, gond nélkül.

Görcsösen is lehet vezetni meg meg is csinálhatod a jogsid, de ismerek egy pár embert aki amolyan fiam menj el, iratkozz be az autósiskolába. Apa de. Nincs de!

Na ő is el tud vezetgetni, alapba mindent túlaggódik, hát még a vezetést. Ugyan azzal az autóval én úgy szállok ki 12 óra munka után 100 kilométert vezetve mint aki nem csinált semmit, ő már izzad az elején, még télen hideg autóban is. A vezetésével nem is lenne probléma, többet vezetne, bele is jönne, ha nem is lenne egy jó sofőr, de az országos átlag meglenne. De annyira túlaggódik mindent hogy abban fárad el, úgy szorítja a kormányt hogy fehérednek az ujjai.

Na ebből azt akartam kihozni hogy meg lehet csinálni, de nem biztos hogy egy teljesen hétköznapi dolog lesz neki a vezetés mint pl. a vécézés, még ha nem a legjobb példa is.

Én például ez a mindent lazán vevő, nem parázós ember vagyok, nekem legyen akár milyen vizsgám, bármim, 70-es pulzussal végigülöm. Egyszerűen nem aggódok semmin. Amikor a kocsit egy kicsit megtörtem, defekt miatt árkot fogtam, feleszméltem, nem nagyon törött, de serült, tovább nem tudtam menni semmiképp. Felhívtam ismerősömet hogy jöjjön el valami autómentővel. Erre értek oda a rendőrök is, kérdezték hogy miképp, meséltem full nyugodtan, erre a rendőrnek gyanús lett a nagy nyugodtság, én mondtam neki alapba ilyen vagyok, kocsi sérülhet, azért van, én meg nem. Nem hitte el, szondázás, semmi, bevittek a kórházba drogtesztekre, mert ember ilyen nyugodtan nem viselkedik. Semmi.

Én a másik véglet vagyok. De mondom, az ellentétem is ugyan úgy tud vezetni, csak túlaggódja.

Fog az menni, nyugodj meg!

Sokan voltak hozzád hasonló helyzetben, többek között én is.

Úgy éreztem, képtelen vagyok egyszerre annyi mindenre figyelni, szétesik minden körülöttem... aztán meglepő módon elkezdtek összeállni a dolgok.

Az oktatóm előre megmondta, hogy így lesz, arról már magamtól lemondtam a kezdetekkor, hogy 30 óra gyakorlás után vizsgázni menjek, nekem ahhoz sokkal több kellett, de elsőre sikerült a vizsgám.

Hirtelen sok az az információözön, ami a tanuló nyakába szakad vezetéskor, és amelyekre helyesen kell reagálnia, de ha az oktató nem kényszeríti ilyen helyzetekbe, nem tud, vagy legalábbis csak nagyon lassan tud fejlődni.

Természetes, hogy kezdetben nem mennek a dolgok, és nem kevesen vannak olyanok, akiknél elég hosszú idő után áll össze minden, viszont azokat, akik valóban alkalmatlanok a vezetésre az oktatók már néhány óra gyakorlás után ki tudják szűrni.

Hány órát vezettél eddig?

Próbálj azokból a gyakorlatokból erőt meríteni, amelyek sikerülnek. Természetes az a hullámzás is, hogy egyik nap jobban, aztán meg rosszabbul mennek azok a feladatok is, amelyeket azért már elfogadhatóan csinálsz.

Milyen gyakran jársz vezetni?

Jó az, ha van ideje az agynak dolgozni az elmúlt gyakorlásokon, észrevétlenül kielemzi a hibákat is.

A legfontosabb valóban az, hogy nyugodj le, ehhez nyugisabb környezetben próbálj apró gyakorlatokat csinálni pl. tudatosan lazíts a kormányfogáson, ne markold azt görcsösen, vagy menet közben megfigyelni olyan apróságot, ami nem közvetlenül a vezetéssel kapcsolatos (milyen cipő volt a gyalogoson?) - mindezt persze nem a belvárosi csúcsforgalomban, majd eljön az az idő, amikor már ott is gond nélkül megteheted.

Helyére kell tenned a dolgaidat...

Sokba van manapság egy jogosítvány, de ha rágörcsölsz az anyagi részre is, azzal csak a helyzetedet nehezíted.

Nem szabad azzal foglalkozni, amit az ismerősök barátok mesélnek a "könnyűségről".

Az idő megszépíti az emlékeket, sőt egyesek biztosan lódítanak is, de az is tény, hogy tizen-huszon évesen könnyebb tanulni a vezetést.

Azt felejtsd el, hogy 30 óra gyakorlás után vizsgáznod kell, ne az órákat számold, törekedj arra, hogy egyre több feladatot csinálj meg jól, s eljön az az idő, amikor mehetsz vizsgázni.

Természetes, hogy sokat rontasz, úgy van az másokkal is, csak sokan szeretik letagadni, főleg több év távlatából visszanézve.

Lesz számodra is haszna az oktatód nyaralásának, az agyad addig is dolgozni fog