Egyetértesz azzal, hogy a jogászok, állatorvosok, gyógyszerészek ne kapjanak doktori címet?
... a sima mesterszakos diplomájuk mellé?
Teljesen méltatlan a jelenlegi rendszer
- a többi mesterszakos mérnökkel, közgazdásszal, pszichológussal szemben
- az orvosokkal szemben, akik 6+3 évig tanulnak az orvosi szakvizsgáért
- a valódi azaz doktorált doktorokkal szemben.
A helyes rendszer, ami Németországban is van:
BA/BSc szak: 3-4 év tanulás
MA/MSc azaz mesterszak: 5-6 év tanulás
PhD: 8-10 év tanulás
... az orvos az egyetlen kivétel, akinek nagyon komoly 6+3 éve van.
válasza: válasza:
válasza: válasza:De gyökér vagy :D
Ez a legviccesebb:
"Teljesen méltatlan a jelenlegi rendszer
- a többi mesterszakos mérnökkel, közgazdásszal, pszichológussal szemben "
:D:D:D:
válasza:Mellesleg a jogászok munkavégzéséhez kell a bojtárkodás, ami 2 vagy 3 év, nem tudom biztosra. Plusz szerinted a jogászoknak nem szakvizsgáznak, ha végeznek? A szakvizsga már megkövetelt ezekben a szakmákban.
Ha a jogász nem szakosodik semmire, akkor ugyanott tart, mint egy általános orvos. A gyógyszerésznél kevésbé jelentős a szakosodás, mégis elvárt, hogy munka mellett csinálják.
Nonszensz amit összehordasz
válasza:Nem értek egyet. Mindenki megdolgozik a doktori címéért. Az említett szakokat elvégzők is, a PhD-t szerzők is. Mindazonáltal valószínűleg könnyebb egy büfészakon végzett alap és mesterképzés után megszerezni a PhD-t egy hasonló színvonalú kutatási témából (még ha 1-2 évvel tovább is tart), mint szerezni egy „foglalkozásdoktori” címet adó diplomát.
Sosem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyek (és miért pont azok) azok a kiemelten nehéz szakok, amiket elvégzők „megérdemlik” a doktori címet. De ha már ez is szempont, akkor ugyanígy el lehetne vitakozni azon is, hogy a PhD-k vajon közül mindegyik ugyanannyit ér-e (és így méltatlan-e bizonyos kutatásokat PhD-val jutalmazni a nagyobb munkával megszerzett PhD-khoz képest). A magyar jogi szabályozás szerint mindkettő pontosan ugyanolyan értékű PhD-t ad, amennyiben valaki megvédi a disszertációját az előírások szerint.
Az idő sem feltétlenül arányos a befektetett munka mennyiségével, és lehet, hogy egyes mesterképzéseken az 5-6 év alatt többet tanul valaki, mint más a PhD megszerzéséig. Meg ha az idő számít (a te logikád szerint), akkor nyilván az végezte a legtöbb munkát, aki 10 év alatt végezte el a mesterkézést, aztán további 20 év kellett neki a PhD megszezéséhez...
Gondolom te vagy a 62%-os válaszoló ennél a 2 kérdésnél, ott ki is fejtettem részletesebben:
https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__egyeb..
https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__89..
“Vagy mióta bonyotultabb közgazdásznak lenni, mint gyógyszerésznek?”
Ezt senki nem állította. De a fordítottja se igaz. Ugyanannyit ér egy gyógyszerész mesterképzés, mint egy közgazdász vagy bölcsész.
#6 igen, ide hoztam át a vitát. Köszi a linket.
Az, hogy mi a magyar jogi szabályozás, az nem érv, hanem éppenhogy a vita tárgya. Ha nem negatív formában vitatnánk ezt meg, hanem pl. hogy “adjunk-e doktori címet az egyetemet végzett mérnököknek”, akkor nem lenne “irigység” stb. felhangja. Márpedig a jogászok historikus alapon őrizték meg a doktori titulusukat, jóllehet ez inkonzekvenciát jelent a rendszerben.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!