Ha a szülők nem állnak jól anyagilag, tényleg nem kéne gimnáziumba adni a gyereket?
Mindigis jól tanultam, főleg a nyelvek mentek jól. Mégis végzősként a tanárok általánosban direkt lehúztak majd minden tárgyból (olyan átlagokra adtak 3-ast, amire nem járt volna, volt, aki "elvesztette" a javító dolgozatom valahol, nehogy meglegyen a jobb jegy, volt, aki megmondta, hogy mindenki javíthat, de a "Kis Marika" nem, mert én vagyok a tanár, és azt mondtam). Illetve amikor a továbbtanulás volt a téma, mindig mondták, hogy ne menjek gimibe, úgyse lesz belőlem semmi, mert nem tudok majd tovább menni. Egy idő után már az osztálytársaim is ezzel bántottak, gondolom, tanári uszításra.
Néha behívatták anyut, hogy "térjen észre". Illetve egyszer az egyik nagyon rossz tanuló lánynak (aki végül el se végzett semmit a 8 osztályon túl talán), hogy ő gimibe való, én meg nem.
Végül csak azért is bejutottam, most már egyetemre járok, igaz, a szüleim tényleg csak minimálisan tudtak segíteni anyagilag.
Viszont pár éve beszélgettem valakivel, valahogy szóba került, mit végeztem (ekkor már egyetemre jártam), mondtam, gimit. Erre: "Nem azt mondtad, nem ment jól anyádéknak akkoriban? Miért nem adtak inkább fodrásznak, az menjen gimibe, akinek már megvan a pénz az egyetemre"
Vidéki, kicsi iskola volt, a tanárok mindenki családját ismerték, azért engedtek meg ennyit maguknak.
(Egy másik szegény lány is gimibe ment, de őt támogatták benne, mert annyira rosszul álltak, hogy juttatást kaphattak, ill egyetemen is előnyben volt emiatt. Mi annyira azért nem)
Semmi bajom a fodrászokkal, az enyémet, akihez járok, meg kimondottan szeretem, mert nagyon ügyes.
És pont ez az. Hogy keresett, jó fodrász (vagy bármi más szakmunkás) abból lesz, akinek van hozzá tehetsége, kézügyessége. Nekem is volt olyan ismerősöm, aki kettes-hármas bizonyítvánnyal végezte el az általánost, de már fodrásztanuló korában versenyeket nyert, mert ügyes volt benne.
Szóval engem az én nyelvérzékemmel (5 idegennyelvet beszélek) hiba lett volna fodrásznak adni, mert se kreativitásom, se kézügyességem, se nem érdekel.
válasza:Az utolsó, mármint?
Mi hat benne beképzeltnek?
Az, hogy azt mondtam, nulla kreativitásom és kézügyességem?
Vagy az, hogy jó a nyelvérzékem?
Nem vagyok beképzelt, se fennhéjázó, se lenéző és társai, nem is akartam ilyen hangnemben írni.
Szóval, tényleg érdekel, mi a baj.
válasza:Van olyan, hogy nyelvérzék, ahogy a matematikához is érzék kell. Ez nem beképzeltség, ez tény.
Nem azért nem lennék jó szakmunkásnak, mert több nyelven beszélek folyékonyan (ami tényleg igaz, de ezt nem állok le bizonygatni, mert nincs értelme), hanem mert semmi kézügyességem, semmi kreativitásom.
Biztos van olyan, aki szuper a szakmájában, és a nyelvérzéke jobb az enyémnél is, és 10 nyelven beszél, miért ne lenne? Az is biztos, hogy jobban fog keresni nálam.
De egyrészt ez engem nem érdekel, mert nem nekem nem lesz tőle se több, se kevesebb, másrészt az ember olyasmit szeret csinálni, amiben sikerélménye van, nekem meg már egy süteményt is problémás szépen megcsinálni, katasztrofális cukrász lenne belőlem (hogy ne csak a fodrászok legyenek mindig elővéve), nem lenne sikerélményem ezen a pályán, míg a nyelvin van.
válasza:Azért írtam, hogy van nyelvérzékem (említettem a kérdésben is), hogy ne legyen az, hogy "Hát, ez mindenhez hülye".
Nyelvérzékem van, kézügyességem nincsen, ez jutott.
válasza:
válasza:Van, akit vezetni kell, mert nincsen saját útja. Ezeknek az embereknek megmondják, hogy mi legyen és sodródik az árral. Ezeknek az embereknek kell, hogy az iskola vagy a szülő megmondja, hova tanuljon tovább.
Van, aki lázad minden ellen és dacból csak azért sem fogadja el, amit mondanak neki, és ellen megy mindenki szavával, és ez akkora energiát ad neki, hogy ebből merítve tör új utakra.
És van aki nem dacol, mégis van elképzelése. Azt megvalósítja. Ezekből lesznek a sikeres emberek.
Nem a tanár feladata, hogy belőled embert faragjon. A te feladatod, a tanár, csak útmutatásnak van ott. És ha rossz a tanár, attól még te válhatsz jó emberré. Nem kell a gyengeségedet a tanárra fogni, hogy miatta van bármi. Persze, vannak rossz tanárok és hátráltatnak és keserűséget és életre szóló sebeket szúrnak a diákokba. De a diák akkor is egy egyén. És mint egyén feladata, hogy fejlődjön és jobb legyen, mint az, akiket megvet.
Én magam és ismerőseim nevében tudok beszélni, amiket látok körülöttem: Akit segítettek a szülei, könnyebben érte el a célját és kevésbé lett megtört és törtető ember. Egy átlagos életet él boldogan.
Aki nem volt eléggé iskolázott, és mégis megpróbálta, az szenvedések árán jutott el a végére, vagy feladta. Mindkét esetben sok sebet hordozó, megtört emberek lettek. Aki feladta, az jobban sérült, aki végig vitte, az meg elégedetlen lett saját magával szemben.
Az anyagi háttér sokat segít. Nem kell felsőoktatás mellett dolgozni. Nyáron pihenhet. Ha szüksége van extra tanórákra a szülők kifizetik. Negyed annyi energia így végig csinálni egy egyetemet, mint önerőből. És negyed annyi odaadás is. Negyed annyi lelkesedés.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!