Melyik kötelező olvasmányt nem olvastad el (soha)? Hogy élted túl azt az időszakot, amikor az volt a tananyag, és miért nem olvastad el azóta se?

Csak kivonatosan

olvastam

Talán egy-két kötelezőt olvastam el csak. Lényegében annyi az okom, hogy maga a tény, hogy muszáj elolvasnom, el is vette a kedvem az olvasástól, és még akkor is csak szenvedtem, ha más körülmények között tetszett volna a történet. Így egyszerűen nem foglalkoztam vele, mindig elolvastam 1-2 összefoglalót a neten, meg megkértem a barátaimat, hogy mondják el, miről szólt. Sosem kaptam négyesnél rosszabbat a kötelezőkkel kapcsolatos számonkérésekre.

Az órákat túlélni meg nem bonyolult. Ne jelentkezz, oszt minden meg van ó'dva. Ha meg nagyon unatkozol rajzolgass a füzetedbe.

Mondjuk az is igaz, hogy két kötelezőt, amire rászántam magam, élveztem is: Pál utcai fiúk meg az Egri csillagok. A Rómeó és Júlia is elment, de a 2005-ös operettszínházas musicalt jobban szeretem.

Én mindig is szerettem olvasni, így a kötelező olvasmányokat is mindig elolvastam. A legtöbbet túl korán, a nyári szünetben, így mire odaértünk a tananyagban, már picit fakultak az emlékeim a részleteket illetően. Ez nem jelentett azonban gondot, mert a legtöbb esetben amúgy is újra kellett olvasni a műveket az iskolai feldolgozás módja miatt.

Abban az időben még nem volt mindenkinek számítógépe otthon, így aki nem szeretett olvasni, az leginkább a rövidített változatokat kereste. Én soha nem voltam híve ennek a módszernek, mindig ragaszkodtam a teljes mű elolvasásához.

Amiket soha nem olvastam végig:

1. Egri csillagok

Nem sok kellett hozzá, hogy a végére érjek, de előbb túlléptünk rajta a tananyagban, mint végeztem volna vele, így félretettem a könyvet, és valamilyen oknál fogva azóta se olvastam újra. Tervezem, hogy valamikor elolvasom.

2. A kőszívű ember fiai

Ugyanaz a helyzet állt fenn, mint az Egri csillagoknál. Ezt is tervezem elolvasni.

3. Odüsszeia

Ez már nem általános iskolás, hanem gimnazista kötelező olvasmány volt. Talán még a feléig sem jutottam el, és mivel továbbhaladtunk a tananyagban, nem is fejeztem be. Szintén tervezem elolvasni.

Mivel a legokosabb tanulók között voltam, nem okozott gondot, hogy nem fejeztem be őket. Megtanultam róluk, amit kellett.

Gimnáziumban emlékezetes eset volt még, hogy a Puszták népét majdnem feladtam. Szinte szenvedésnek éreztem olvasni. Ezzel is úgy jártam, hogy előbb végeztünk vele a tananyagban, mint én a könyvvel, de azt mondtam, hogy ha már elkezdtem, és kevés van hátra, akkor már befejezem. Így is lett.

Főiskolán pedig két ajánlott olvasmányra emlékszem, amiket nem olvastam el, sőt, el sem kezdtem. Ezek, ha jól emlékszem, Németh László Gyász, valamint Iszony című művei voltak.

Talán egyszer sorra kerülnek.