Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Az emberek mért ítélik el...

Az emberek mért ítélik el azokat akik mások?

Figyelt kérdés
2010. dec. 19. 14:51
 1/9 anonim ***** válasza:
100%

mert nem hagyják érvényre jutni magukban még a nyitottságot, a megértést, a kedvességet...egyszerűen azért, mert önzőek, így elfogultak, ami miatt pedig beskatulyáznak mást, és ez elítélést jelent. mivel csak negatív(ami nekünk éppen nem tetszik) helyzetet lehet elítélni, azért teszik, mert nem hiszik a másikról, hogy 1 akaratlanul teszi amit tesz, tudatlanságában, 2 hogy nem biztos, hogy gonosz szándék vezérli őket, 3 egyszerűen nem tetszik annak a hozzáállása az egyénnek akit elítél, mivel csak magával foglalkozik. szóval az elítélés saját hiten alapszik, saját kútfőből megteremtett igazság miatt ítél el bárkit is az egyén, mivel az "nem fér bele" saját hitrendszerébe...de akik elítélnek is tévedésükben teszik, mivel ha tudnák a való igazságot a létezésről(jellemről is például, az emberek tudatáról, eredetéről), akkor rájönnének, hogy nincs is mit elítélni, mert az emberek egyéniségek...s ebből a szempontból(érdeklődési kör, ízlés) mindenki jó.


üdv

25/F

LastOne.Left

2010. dec. 19. 16:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
Köszönöm
2010. dec. 19. 16:56
 3/9 anonim ***** válasza:

nagyon jól írja, felpontoztam

mondhatjuk lustaságnak vagy gyengeségnek is ezt, mert az emberek hajlamosak a fantáziájuk alkotta dolgokkal kiegészíteni a valóságot. ez az tulajdonsága, egyszerűsít, számol, tehát ha egy fekete ruhás rokkert ismertem és drogozott, akkor minden fekete ruhás rokker drogos lesz nekem.

az önzés túlélési ösztön, hiszen ha nem foglalkozunk magunkkal, meghalunk, de ezen felül alkalmazkodási eredmény is, mert manapság kihasználják a kedvességet, őszinteséget, segítőkészséget. az emberek elzárkóznak, félelemben élnek, és mindenkit elítélnek. általában viszont tenni úgyis lusták bármi ellen.

2010. dec. 19. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:

kedves utolsó.:)


Az önzés az hajlam, téves hitrendszerünkből adódóan nevezzük ösztönnek és természetesnek, az éhség az ösztön, illetve a gyermeknemzés is(testi tünetek, szexuális ösztön). Én pont úgy látom, hogy az ember ösztöne az önzetlenség, de mivel gondolkodó(logikus) lény, ezért saját ösztöneit felül tudja írni, és tévútra tud lépni, és vágyakat generál, amiről azt mondja utána, hogy ösztön. Gondolj csak bele, a Természetből adódik az ösztön, a természet részei az ember kivételével szoros együttműködésben vannak egymással, az emberi viselkedésben pedig a szeretet az, amivel szorosan együtt tudunk működni, a szeretet alapja pedig az önzetlenség, amikor minden érdekét azonos szintre emeljük. de ez komolyabb téma egyébként, nem mennék bele. :)


üdv

25/F

LastOne.Left

2010. dec. 20. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

"utolsó"


végül is a kifejezés már annyira nekem nem számít itt, ha hivatalosan úgy hívják, hát legyen.

a lényeg, hogy van bennünk lehetőség rá, és a környezet sokszor kiváltja ezt a védekezési formát. ha két oroszlán a tetemen civakodik, előjön belőlük is ez a "hajlam". vannak akik bármit képesek megtenni a szükségleteikért. aki túllépett ezeken, csak az ékes önfeláldozásra. ez is egy "ösztön" sok emberben.


természet, még ez a kifejezés is helytálló. van aki ilyen, van aki olyan, örökölt valamit, tapasztal valamit, és valakivé válik - önzővé vagy önzetlenné


szerintem érdekes téma, de valóban nem itt kellene megbeszélni. ha gondolod, privátban folytathatjuk

2010. dec. 21. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

igen értelek, de az önzés/önzetlenségnek kicsit mélyebb a háttere. igazából az önzetlenné válás úgy néz ki, hogy abszolút nem jutnak érvényre a negatív hajlamai az egyénnek onnantól, de erre csak egyféleképpen van lehetőség, egy elég komoly univerzális szabályt kell belátni ehhez a tudatunknak úgymond teljes észből és szívből...enélkül akire a nagyvilágban rámondják, hogy önzetlen, az csak bizonyos helyzetekben az, de ha mondjuk az életéről lenne szó, akkor nem biztos, hogy nyugodt tudna maradni...erről persze nem tehetnek az emberek, mivel nincsen nekik megtanítva ez a bizonyos igazság, ami kihat az egész világegyetemre. ennek a jellemkérdésnek elég komoly kis pszichológiai és filozófiai alapja van, ami amúgy tök egyértelmű, csak sokan pont a negatív énjük miatt képtelenek elfogadni, megérteni, belátni. :)


Amúgy ez a tudás hiányában egymásra hatnak az emberek, s csak keveseknek sikerül felülkerekedni ezen a gyarlóságon, ami sunyin ott bújik minden egyes egyénben. Így az egyértelmű, hogy az örökölt(ami nem feltétlenül szülőtől van, inkább önmagunktól) hajlamok, a neveltetés, és a környezet(az emberek, a világ) eléggé befolyásolják az egyéneket, de egy dolgot fontos tudni. Minden olyan, amilyennek megéljük, amilyennek gondoljuk...ez egy törvény...tehát bármikor bárki képes változtatni hozzáállásán, személyiségén, s akár a teljes(full önzetlen) személyiséget is elérheti, azon a módon ahogyan leírtam, bár ki nem fejtettem mi is segít igazából ebben.


bocsi hogy ideírtam a válaszom, de nekem megfelel, ha itt beszélünk erről a dologról, hátha mást is érdekel. :)


üdv

25/F

LastOne.Left

2010. dec. 21. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

nekem megfelel, csak nehogy kimoderálják :)

de erre nagyon nem is tudok mit reagálni, egyetértek


valóban nekem csak az a problémám, hogy egy ilyen önzéssel dúsított közegben nehéz felülkerekedni ezen. sok olyan kérdést látni, hogy érzéketlen, depressziós az illető, semmi és senki nem érdekli... ezek azok az emberek, akik másoknak csalódást okozhatnak, pedig, ha jobban figyelnénk egymásra, lehet, hogy magunkon segítenénk...


a problémám kifejtve: http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__onismereti-ker..

2010. dec. 21. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:
Nagyon szépen köszönök mindent!!!
2010. dec. 23. 07:37
 9/9 anonim ***** válasza:

12.21. 16:17


Bocsi a késői reakcióért.

Gondolom a kérdést te írtad ki.


Egy dolgot észrevettem hamar. Értetlenkedve állsz, hogy miért ilyenek az emberek, és emiatt unalmasnak találod őket. egyszerűen nem látod csak a "torzult" énjüket. Tudod van nekik valódi is...mindnek. Ha jól látom gőzöd sincs miért vannak negatív jellemvonások egyáltalán...mert azt elárulhatom neked, hogy azoktól ilyen az emberiség, azoktól ilyenek azok az emberek, akikről azt mondod nem önmaguk(akik máshoz akarnak hasonlítani, amikor van sajtegyéniségük)...sőt akik önmaguk egyéniségét mutatják, azok közt is van olyan, aki mégis rossz jellem.

Neked az igazi értetlenséged tehát a személyiség problémával van, amibe te is benne vagy. Hiszen elítélés és lenézés van benned, amit egyértelműen kijelentesz...de az viszont a számládra írható, hogy próbálsz elfogulatlan maradni, és érdeklődsz, hogy ez mi lehet.

Elárulom neked, hogy van egy-két hatalmas tévedése az emberiségnek. És amit a tévedés bevonz, amiatt ragaszkodnak ahhoz(tévedés), ezért lebeszélni őket arról nem lehet. Viszont az ilyen emberek, akik észrevettek ilyesmit, azokkal lehet beszélni egy ilyen dologról, mert nyitottak, ahogyan te is próbálsz az lenni, hiába van ott benned az elítélés, megvetés. Ez a tévedés pedig létünkkel kapcsolatos. Azzal, hogy végül is mik vagyunk, mi a világ és mi Isten(most nem badarságokkal dúsított istenképekre gondolok) valójában. A tévedés pedig az önzést(úgy gondoljuk különállóak vagyunk, és egyből saját érdek előre) és a félelmet(úgy gondoljuk egyedül vagyunk, hiszen különállónak tekintjük magunkat) vonzza be automatikusan. És az igazság pedig az, hogy ha elkezdünk pszichológiai elemzést folytatni, azon kapjuk magunkat, hogy az összes negatív jellemvonás az önzésre vezethető vissza, és az össze negatív érzelem pedig az önzés miatt jelenlévő félelemből táplálkozik.


egy példa hogy értsd. vegyük a vágyat.

vágy = hiányérzet kielégítésére való erő lelki törekvés.

hiányérzet generálása abból a tévedésből fakad, hogy magunkat elkülönültnek érezzük, és úgy hisszük, ami ott van, az nekünk kell, mert nem a részünk, és azt akarjuk, hogy a részünk legyen. így megkreálunk egy hiányt, ami következtében elkészült egy érzelmi állapot, amit vágyódásnak, vágyakozásnak neveznek. miközben mi ebben az érzelmi állapotban vagyunk, ezalatt csak azzal vagyunk elfoglalva, hogy kielégüljünk, s ezzel elégedettséget, örömöt okozva magunknak(ami persze időszakos, hiszen a tévedés újabb vágyat hozat létre), közben pedig azon rettegünk, hogy sikerülj e, mindeközben ugye akaratosak, türelmetlenek vagy éppen alattomosak vagyunk, hogy az áhított dolog meglegyen. belesünk a félelem és önzés csapdájába úgy, hogy észre sem vesszük...azt azért megemlítem, hogy kis vágy is vágy, és mindkettő számít, mint azt kideríthettük, ha elgondolkodtunk ezeken a dolgokon.


No most ennyi, s ha érdekel az, ami nem tévedés, és az, hogy hogyan lehet/kell hozzáállni a tévedésben lévő emberekhez, akkor folytathatjuk a beszélgetést. :)


üdv

26/F

LastOne.Left

2011. jan. 8. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!