Tudnátok tovább abban a házban élni ahol meghalt a férjetek?

A kórház az más dolog.Ott nem tudunk és nem is tudhatunk semmit annak az ágynak az "előéletéről",amibe befektetnek bennünket,és ez persze így is van jól.

Hm,a dolog érdemi részét neked kell tudni.Ha nem megy számodra az ottlakás,akkor add el, és a pénzből vegyél egy kisebb lakást...(gondolom,ha egyedül maradtál,akkor egymagadnak nem kell feltétlenül kert,illetve egy ház se,elég lenne bőven egy minigarzon,vagy egy max. 2 szobás lakás,egyikben laksz,a másikban meg ha jön valami vendég vagy unoka vagy gyerek vagy valaki,akkor ott le lehet ültetni,a másik szobát meg olyankor be lehet zárni,mondván: az a privátszférád,a hálód,arra ne legyen kíváncsi senki.

Fogadd részvétem.

Akik ilyen tragédián átmentek az ismerőseim közül, a végén mind eljutott arra a döntésre, hogy először csak a ruháit (1-2 kisebb darabot hagyott emlékbe), majd a közös bútort cserélte. A legtöbb esetben a lakást (házat is) cserélte. Gondolom, a végén rájöttek arra, hogy az emlékeket nem lehet lecserélni, vagy a házzal együtt eladni, de a minden-napi élet biztosan könnyebb, ha nem látjuk ugyanazokat a dolgokat, tárgyakat nap mint nap, ami a közös (boldog) életre emlékeztet.

Ha te is úgy érzed, hogy könnyebb lesz az életed, akkor tedd meg. Emlékét úgyis őrizni fogod szived mélyén.

Hát nézd, a mamám tud és tudott.

Pedig egyedül él abban a házban. Azt nem tudom hoigy bírkózott meg a lelki részével de valahogy sikerült neki.

Mi akkor értünk oda amikor a papám még ott feküdt a konyhaajtóban és le sem volt takarva...

Már 18 éve történt a mai napig ha a mamámnál vagyok magam előtt látom ahogy a papám ott feküdt és sokszor előfordul hogy egy nagyot lépek a konyhába menet, mintha a papám lelkét/szellemét vagy mittudomén mit akarnám átlépni..

Nekem a mai napig fura érzés

Itt sokan sokfélét mondtak,én is már megosztottam véleményemet.

Azt kell mérlegelned,hogy mennyire kellemesek az emlékek,fájna-e azok elveszítése,ha egy idegen helyre költöznél,ahol nincs semmi emlék.

Ha csak fájó emlékeid vannak(pl.vert a férjed,vagy ilyesmi),akkor viszont kétség sem fér hozzá,hogy minnél előbb megpróbálnám eladni,és menekülnék onnan.Sőt,lehet, addig is megérné elmenni onnan valami olcsóbb albiba.

9:40

Ez sokkal bonyolultabb, hiszen nem valoszinu, hogy megoldhato egy koltozes pl. s nem beszelve arrol, hogy mennyi idos az ozvegy, s milyen korulmenyek kozott el stb. TEhat elfogadni kell barmennyire is fajdalmas ez, de a megvaltozhatatlant elkell fogadni, ebben az ido segit. Viszont elmenekulni nem lehet, nem ez az igazi megoldas, mivel az uj otthonban is az ozvegynek az elmeje ott van, tehat emlekezni tud, igy valojaban nem az otthont kell cserelni, hiszen egy koltozes, uj kornyezet stb. nem olyan egyszeru nagyon sok ember szamara. Az elmeben vannak a regi emlekek, erzesek.