Hogy vészelitek át azokat a napokat, amikor semmire való állapotban vagytok, mégis aktívnak kell lennetek?

Reggelente zenét hallgatok a buszon. Vagy belesüllyedek az önsajnálatba - akkor szomorúbbat - vagy próbálom feldobni magam, ilyenkor pörgősebbet hallgatok. Meg próbálom "széppé" tenni a reggelem. Valami különleges reggeli, fincsi tea, hasonlók. Hogy jobb legyen a kedvem, utána már könnyebb a maximumot kihozni magadból. Na meg a meditáció is segíthet.

Én néha bámulok kifelé az ablakon a cicámmal, az is jobb kedvre derít:) Egy jó könyv, stb.

Vagy a "hazaérekrögtönalszom" érzés. Amikor alig várod, hogy végezz, és mehess haza... na, az is motivál szerintem:))

Hát én mikor semmirevaló állapotban érzem magam, akkor agyon is üthetnek, akkor sem bírok semmit kihozni magamból, olyankor csak vánszorgok és bénázok.Ráadásul, ha nem vagyok elég jól fizikailag, akkor még szorongás és depi is elfog, akkor aztán pláne semmit nem bírok csinálni.

Ha kicsit jobb passzban vagyok és olyasmit muszáj csinálni, amihez nincs sok kedvem, akkor egyszerűen csak belekezdek és kész, sokszor van úgy, hogy miután ilyen apatikusan belekezdek valami melóba, végül a kedvem is megjön közben hozzá.