Már megint azt olvasom, -nincs munkája -nincs lakása, de a második gyerekkel már terhes a felesége. Vajon milyen jövője lesz a gyerekeknek? Miért nem tudnak felelősségtejesen gondolkodni a szülök?

Hmmm....van valakid a csaladban aki a II. Vilaghaboru idejen volt fiatal? A jelenlegi helyzet nagyon erosen hasonlit az akkori idokre csak modernebb. Ha akkor Nagyanyaink azt neztek volna, hogy nincs, vallaltak volna nemelyik akar 10 gyereket?

Nem tudhatjuk kinek mi van eleteben. Nem torhetunk masok felett palcat, mert nem tudhatjuk mit hoz a mi eletunk. Mondhatjuk, hogy bezzeg, meg igy ugy es amugy. Nem a mi eletunk mase! Magunkkal sem peldalozhatunk mert mi magunk is kovetunk el hibat akar. Neha batar nagyokat es kellene szembe nezni vele, de nem tesszuk mert a maseval konnyebb takarozni - igy a sajat hibainkrol elterelodik a figyelem - akar a sajatunk is. Magunknak sokkal konnyebben megbocsatunk mint masnak. Ez az igazsag.

Ez nem feltetlenul jelenti azt, hogy en egyetertek azzal aki gyereket vallal a semmire. Csak azt szeretnem ezzel mondani, hogy ha mindenki a sajat maga gondjaval torodne, nem a maseval takarozna, nem lenne irigyseg, pletyka, rosszindulat.

Nem tudjuk a gyerekeknek milyen jovoje lesz. Nekem van egy Kisfiam es egy nagyon jo Ferjem. Fogalmam sincs, mi lesz 10 ev mulva?! Nem tudom mi lesz egy ev mulva! Nincs egyenlore sajat lakasunk vagy hazunk, nem gondolom, hogy ezert felelotlenek volnank.

Az elet akkoris megy ha mi azt hisszuk nekunk megallt.

Kedves kérdező! Fordítsd meg a dolgot egy picit. Ha most van munka, van lakás stb. az nem jelenti azt, hogy 10 év múlva is így lesz. Főleg ha a mostani világot nézed, gyakorlatilag nagyon nehéz biztosat mondani. Ha ebből a jónak ítélt helyzetéből kiindulva vállal 2-3 gyereket, és 10 év múlva ugyanebbe a munkanélküli helyzetbe kerül, akkor vajon felelősségteljesen döntött e?

Mi van, ha a nő most nem mer vállalni, de közben elketyeg a biológia órája, és akkor amikor talán jobb anyagi helyzetbe kerül már nem lehet gyereke?

Ilyeneket gondolj végig.

Az én szüleim a háború utáni években születtek.

Akkor a gyes, gyed, segély fogalmakat nem ismerték. Munka is alig akadt. Ha a az akkori emberek ilyen fejjel gondolkodnak mint te, mi most nem lennénk. Valószínű te sem.

Amíg a gyereket nem megélhetési formának tekintik addig kell, hogy szüljenek.

De senki felett nem törhetünk pálcát. Legyen mindenkinek a saját döntése.

Anyám 1944-ben született, az édesapját jóval korábban elvitték. A nagymamám óvóhelyen volt az első hónapokban, aztán gyakorlatilag hajléktalan lett, mert lefoglalták a házukat.

Anyám ma is jó egészségben, megfelelő anyagi körülmények között él.

Hát, mondjon bárki bármit, de akkor sem, normális dolog, hogy valaki az utcára szül.

Gondolom a kérdező erre gondolt, nem arra, hogy valaki fix jövedelemmel, ami származzon munkából, vagy szoc. segélyekből is, de befolyik.

Pont ezaz, nem igazán volt védekezési lehetőség akkor.

Nem nagy családot akartak...

Másrészről pedig gondolkodjunk már. Mert garantálom, hogy akik itt a mindenáron gyerek mellett voksolnak még sosem élték át, hogy éhesek voltak, vagy fáztak úgy igazán.

"Ha nincs ismeretséged, akkor nem találsz állást!"

Én az összes eddig állásomat ismerős közbenjárása nélkül kaptam meg. Akkor én sem MO-n éltem?