Hogyan közöljem anyuval, hogy én nem akarok Jehova Tanúja lenni?

Olvasd el ezt:

[link]

[link]

[link]

Általában a szektákról: [link]

Ezt egy józanabb JT írta, érdemes elgondolkodni rajta:

"Az Ortorony társulat legfobb bunei koze sorolom:

1. Az eltitkolást

rengeteg olyan kínos és kényelmetlen ugyet eltitkolnak a tagok elol, melyek ha a napvilágra kerulnének, kiderulhetne hogy a „hu és értelmes rabszolga“ esetenként egy fasisztoid és kíméletlen diktátor. Elveszik tolem azt a jogot, hogy magam dontsem el: az ellenuk felhozott vádak helytállnak-e vagy sem. Esélyt sem adnak arra, hogy onálloan, saját kiiskolázott lelkiismeretmre támaszkodva ki tudjam szurni a sátáni támadásokat, és az adott ugybol tanulva-okulva, hitem megerosodjon és novekedjek ismeretben, hitben és szeretetben. Ehelyett elzárnak tolem minden információcsatornát, azzal érvelve, hogy inkább ne is foglalkozzak a hitehagyotak sátáni rágalmaival, mert azt az én hitem nem élné túl. Micsoda arrogáns sértés! Ahhoz, hogy el tudjam ítélni az általánosított gyujtonevbe tomorített hitehagyottakat, eloszor meg kell oket hallgatnom, és mindenkivel meg kell osztanom a tapasztaltakat, hogy nekik is esélyt adjak a dontésre. Ehhez minden egyes szabad embernek joga van! Még ha a Társulat ellen felhozott vádak valóban hamisak is! De ezt én dontsem el! De valóban hamisak-e a vádak? Ha ettol nam tartana a Társulat, akkor szabadon engedné áramoltatni az információkat, hiszen ez Jehova munkája, halandó ember nem tudja azt lerontani. Akkor pedig mitol fél? Hogy valaki elkezdene onnaloan gondolkodni? Éppen ezért csak egyetlen információcsatornát hagynak nyitva - az erosen megcenzurázott Ortorony áradatot, mellyel az emberek elméjét napi szinten maszírozzák, így esélyem sincs máson gondolkodni. Ez az elme, lelkiismeret és a szív legocsmányabb Orwelli manipulációja. Azokat az adottságokat akarják az ellenorzesuk alatt tartani, amivel Jehova ajándékozot meg, és kegyesen megengedte nekem, hogy szabadon éljek ezekkel! Amikor annó megkerestek a jó hírrel, arra osztonoztek, hogy nyissam meg az elmémet más irányoknak, gondolatoknak, olvasmányoknak. Ma ez már nem érvényes!? Ma már nem lehet szabadon kutatnom? Az egész egyháztorténelmuk ezen alapszik! Az állandó kutatáson, kiigazításon, konvergáláson! Ezért csatlakoztam én is. Az egykori bibliakutatók pont akkor vállnak dogmatikus diktátorokká, amikor olyan kozel kerultek az igazsághoz? Mi tortént? A kutatás magával hozza a tévedés jogát, miért akarnak akkor tévedhetetlen bálványok lenni? Igen, ez bálványimádás!!! Becsaptak engem, téged, oket! Konyorgom miért baj az, hogy kiderulhetne, apuci nem az a jólfésult, jómodorú, mindenttudó és tévedhetetlen bácsi, aki etet téged. Ez csak akkor lehet probléma, ha apucit istenként imádjuk. Ezért mi magunk nem akarjuk engedni, hogy bármi is kideruljon róla. Mert a felismerés megsemmisito hatással lenne ránk. Így magunk is bunreszesekké válunk.

És mindezt csak azért érezhetem így, mert eltitkolták elolem a budosebb szennyest. Micsoda végzetes hiba!

2. A szeretetlenséget

Ha igaz Krisztus állítása, miszerint „arról ismernek meg benneteket, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy a szeretet lesz kozottetek“, akkor a Tanúk nem Krisztus tanítványai. Az, amit ok szeretetnek neveznek, egy ures, lélektelen, papírszagú színjáték. Vezényszóra szeretik egymást, de csak akkor, ha te is a helyes irányban vagy, és azt mondod, amit kell, ami a megszámozott bekezdésben szerepel. Egy tanú egész élete egy nagy, megszerkesztett, megszámozott bekezdéshalom, itt-ott megtarkítva egy-két bekeretezett résszel. Nincs egyéb alternatíva. Ha bármit is megkérdojelezel, azonnal public enemy leszel. Én egy ilyen diktatórikus rendorállamban nevelkedtem, és ennek ellenére sikerult engem újra becsapni. Mélyen megrendultem. Mindazonáltal szuntelenul deklamálják kifelé, hogy micsoda határtalan testvéri szeretet, tolerancia és keresztényi béke uralkodik kozottuk. Mit gondoltok, ha ezek a sorok a kezukbe kerulnének, a szellem gyumolcsei kozul melyiket gyakorolnák rajtam? Úgy kirúgnának, hogy a lábam sem érné a foldet. Egy tikos, rogtonítélo bíroi bizottság, anelkul, hogy nyilvános meghallgatáson meg tudnám védeni magam, azonnali exkomunikációra ítélne, és megtiltaná mindenkinek, hogy a kozelembe keruljon, és gyakorolja a krisztusi szeretet-parancsot.

3. A megkérdojelezhetetlenséget

Mi tortént veluk? A kérdéseknek koszonhetik azt, hogy számtalan bibliai igazságot tettek nyilvánvalóvá emberek millióinak számára. Mára elfogytak a kérdések? Miért tilos manapság megkérdojelezni egyes tantételt? Mert ok az érett és felkent tanítók, én meg a tudatlan sopredék, aki megfelelo segítség nélkul elvesznék? Ez fasizmus. Hová lettek azok a bibliakutató csoportok, melyek azzal a céllal jottek oszze, hogy egymás kijelentéseit megkérdojelezve, állandó kérdéseket feltéve kozelebb és kozelebb keruljenek az igazsághoz? Mára már teljesen letisztult a tanítás? Ki fogja ezt nekem garantálni? Egy papi testulet? Ok igazíthatják a tanokat, én pedig nem? Ok megkaphatják az új fényt, én pedig nem? Egy tanítás az egyik pillanatban egy megingathatatlan dogma - mely ellen ha vétesz, elkárhozol – a másik pillanatban jon a fény és a tanítás más irányt vesz, esetleg olyan irányt, amit te már régen sugalltál, és mert a gondolataidat megosztottad hittársaiddal, eretnekként végezted. A torténelem nem szunik meg onmagát ismételni? Mikor dobjuk sutba az Ortornyokat, és kezdjuk el tanulmányozni a Bibliát? Mindennemu segítség nélkul – nem nottunk fel már eléggé szellemileg? Ez egy hihetetlen paradoxon! Az a szervezet, melynek léte a kérdéseken alapszik, tiltja a megkérdojelezést. Az a szervezet, melyet a lelkiismereti szabadság élharcosaként ismerik világszerte, a legjobban tiltja az onnalo lelkiismeret gyakorlását. Az a szervezet, amely a legkovetkezetesebben felszólal a bálványimádás ellen onmagából csinálja a legnyagyobb bálványt, és szeretetteljesen megparancsolja a kovetoinek istenként imádni ezt. Ekkora csalódást!

Végezetul szeretném elmondani, hogy orokké hálás leszek a Társulatnak azért a tudásmennyiségért, melyet toluk kaptam, és melynek segítségével kozel kerulhettem Jehovához, megérthettem a bibliai tanokat, a krisztusi áldozatot, és számtalan értékes és életmento információt, melyeket megtanítottak velem. Pontosan ezért állok értetlenul az elott a tény elott, hogy éppen ez a szervezet volt az, aki tisztességtelenul becsapott és félrevezetett engem, eltitkolva elottem viselt dolgait, és próbál úgy kezelni, mint egy orok dedóst, tehetetlen bárányt, ures káposztafejet, aki képtelen a Nagy testvér figyelo szeme nélkul boldogulni. Meg vagyok gyozodve arról, hogy ezek a gondolatok elobb vagy utobb a megefelelo pasztori kezekbe jutnak, és így újra egyel fog gyarapodni a hitehagyottak groteszk listája, mivel nem áll szándékomban ezeket a sorokat visszavonni."

Megérteni Jehova Tanúit

Bevezetés

Jehova Tanúi Magyarországon az egyik legnagyobb létszámú és legaktívabb vallási közösség. A keresztények gyakran találkoznak velük, de a beszélgetések rendszerint kevés eredménnyel járnak. Sajnos a legtöbben nem értik a Tanúk gondolkodásmódját, főleg azt nem, hogy miért ragaszkodnak a szervezetükhöz akkor is, ha annak tanítása ellentmond a józan eszüknek, a lelkiismeretüknek és a Biblia kijelentéseinek? Az alábbiakban ennek az első látásra nehezen érthető jelenségnek a hátterére szeretnénk rávilágítani. Bár a Tanúk ugyanolyan emberek, mint mások, mindent a szervezetüktől kapott szemüvegen keresztül látnak.

1. Azonosulnak a szervezettel

Jehova Tanúi szervezete önértkelése szerint ma az egyetlen egyház, ahol "megmentésben lehet részesülni", ezért a Tanúk azonosulnak "Jehova látható szervezetével". Személyes támadásként élik meg vezetőik hitelességének a megkérdőjelezését, meggyőződésük, hogy csak Jehova ellenségei vádolhatják a szervezetüket hamis próféciákkal vagy bibliahamisítással.

2. Elfogadták a szervezet tekintélyét és hogy nélkülözhetetlen

A szervezet a hívőket két osztályra osztja. Jehova állítólagos rendelésére a 144 000 fős, "szent szellemmel felkent" "kicsiny nyáj" mellett 1935 óta létezik a "más juhok"-nak nevezett csoport is (a mai 6 millió Tanúból alig 8-9000). A felkentekből álló vezetőség Jézus egyik példázatát (Mt 24:45) próféciaként értelmezi, önmagára vonatkoztatja ('hű és értelmes rabszolga osztály'), és azt állítja, hogy az ő feladata Isten népének 'idejében megadni az eledelt' (a Társulat kiadványait). E kiadványok az igazságot tartalmazzák, és ezek, illetve a felkentek nélkül senki sem értheti helyesen a Bibliát. Ezért nem mernek a Tanúk önállóan gondolkodni, ezért akarnak mindig mindennek utánanézni az Őrtorony-irodalomban. A szervezetet nélkülözhetetlennek érzik, mert elfogadták a szervezet tekintélyét és elhitték azt az állítását, hogy nélkülözhetetlen.

3. A Biblia pozitív hatásárt a szervezetnek hálásak

A Tanúk a Bibliát is olvassák, Isten bölcsessége pedig pozitív hatást gyakorol mindazok életére, akik parancsait és alapelveit követik (ehhez még hívőnek sem kell lenni). A Bibliának a Tanúk életvitelére és erkölcsére gyakorolt pozitív hatása tehát tagadhatatlan, de ez nem a szervezetet minősíti, hanem a Bibliát. A Tanúk tulajdonképpen Istennek hálásak, de úgy érzik, hogy hálájukat a szervezetnek való hűségben kell kifejezniük. Maguktól többnyire nem gondolnak bele abba a lehetőségbe, hogy amit valójában Istennek köszönhetnek, azt a szervezettől függetlenül is megkaphatnák Tőle, sok más hívőhöz hasonlóan.

4. A prédikálás és az összejövetelek lefoglalják őket

Sok Tanú csak félállásban dolgozik, hogy legyen elég ideje prédikálni. Saját statisztikájuk szerint az 1999 / 2000-es szolgálati évben 21 253 magyar Tanú összesen 3 432 485 órát töltött utcai prédikálással, kiadványok osztogatásával, újralátogatással és közös tanulmányozással (és 962 mbert kereszteltek meg). A szervezet ezenfelül elvárja, hogy a heti több összejövetelre is felkészüljenek. Ők mindezt áldozatos szolgálatként élik meg. Legfeljebb azt veszik észre egy idő múlva, hogy nincs elegendő idejük a családra, a továbbtanulásra vagy a Biblia önálló tanulmányozására.

5. A szervezet korlátozza őket az ismeretszerzésben

Az új tagok számára a szervezet múltja is ismeretlen, mivel a mai kiadványok a kételkedésre okot adó dolgokat megszépítik, vagy elhallgatják. A régi magyar Őrtorony-számokhoz nehéz hozzájutni, azok 1990-ig eleve csak válogatásokat közöltek. Angolul kevesen értenek, a bibliai nyelvek tanulása elvben nem tiltott, de idő- és erőpocsékolásnak tűnik, mivel a Társulat minden szükségeset megad (pl. Új világ fordítás). A szervezet az Internettől az általános veszélyekre (pl. pornográfia) hivatkozva tanácsolja el a Tanúkat, de valószínűleg a sok weboldal miatt is, amelyek révén a Tanúk olyan információkhoz jutnának, amelyeket a szervezet agyonhallgat. Mint minden tekintélyelvű szervezet, így Jehova Tanúi vezetői is félnek a tagok felsőoktatási önképzésétől, mert az pontosan azt az önálló, kritikai gondolkodásmódot fejleszti, amelynek itt nincs helye. Jehova Tanúi "teokratikus szervezete" ugyan nem tiltja a továbbtanulást, de több mint 120 éve a "közeli vég"-re hivatkozva arra buzdítja tagjait, hogy fontolják meg: valóban megéri-e ilyesmivel tölteni az idejüket a prédikálás helyett? Mivel a tagoknak az önálló gondolkodást is kerülniük kell, az átlagos Tanú számára igen nehéz megítélni a szervezet "új világosságait" (valóban ezt tanítja a Biblia?), és azokat az élethelyzeteket, amelyekbe a szervezet tilalmai miatt került (valóban ezt kéri Isten?).

6. A szervezet kontrollálja a gondolkodásukat

A többi "egyedül igaz és helyes vallás" vezetőihez hasonlóan a Vezető Testület is azt sugallja a tagoknak, hogy minden kívülről jövő tanítás, információ, szempont és összefüggés eleve csak téves és veszélyes lehet. A szervezet tanait viszont a folyóiratok és könyvecskék révén kötelező folyamatosan tanulmányozni és elsajátítani. A folyóiratok nemcsak vallási témákról szólnak, igyekeznek minden igényt kielégíteni – a szervezet irodalmán belül. A rendszeres utcai prédikálás nemcsak a terjesztést, hanem a tanok még mélyebb bevésését is elősegíti: amit már ezerszer elmondtunk másoknak, azt egy idő után képtelenek leszünk megkérdőjelezni. Nem csoda, hogy az Őrtorony-irodalom válik a tagok igazi lelki táplálékává – a Biblia helyett. A Társulat mindenkitől átveszi a bibliaértelmezés feladatát és felelősségét, így a tagság sosem tanulja meg a Bibliát saját maga értelmezni.

7. A szervezet kontrollálja a lelkiismeretüket

A szervezet iránti engedetlenség Jehova iránti engedetlenségnek minősül, ilyenkor a másképp gondolkodónak "baj van a szellemiségével". A tagok "Biblián iskolázott" lelkiismeretét valójában a szervezet elvárásai formálják, és a tagok egymás lelkiismereteként "vigyáznak egymásra." Ha például valamelyik tag a tilalom ellenére önkéntelenül is köszön vagy szóba áll egy elkülönülttel vagy "hitehagyottal", akkor a szemtanú testvérnek ezt kötelessége jelenteni a véneknek. Ha nincs ott más, a "jó Tanú" akkor is vagy magától megy utólag bevallani a tettét, vagy ha ezt nem is teszi, attól fél, hogy egy másik Tanú meglátja (nem Jehovától fél). Ez a rendszer sajnos sokban emlékeztet Orwell 1984 című regényének (Budapest, Európa, 1989) világára.

8. Érthető módon kerülik a fájdalmat

Az Őrtorony Társulat története egyúttal a be nem jött jövendölések sorozatának a története. Minden próféciákat közlő vallási vezető működésénél megfigyelhető, hogy amikor a jóslat nem jön be, hívei közül csak kevesen, elsősorban a friss tagok képesek a józan eszük alapján dönteni, és távozni, a régiek inkább maradnak. Például 1975-ben, amikor a legutóbbi közismert jóslatuk is hamisnak bizonyult, alig 2% hagyta ott a szervezetet. A többség maradt, és ennek a lélektani magyarázata (a fájdalom kerülésének és a kisebb fájdalom választásának az elve) igencsak érthető.

Minél régebb óta tag valaki, minél több időt, energiát, pénzt áldozott az Őrtorony missziójára, és minél több megaláztatást kellett elszenvednie annak hitelvei miatt, minél jobban beszűkültek a társadalmi kapcsolatai a szervezeten belülre (baráti kör, házasság, gyülekezeti funkció stb.), annál fájdalmasabb lenne szembesülnie azzal, hogy becsaphatták. E felismerésnél és a távozásnál kisebb fájdalommal jár, ha a saját józan értelmét megerőszakolva ő maga keres érveket arra, hogy a "próféta" miért nem hamis próféta. Ugyanez az ember sokkal rövidebb tagság, illetve kevesebb veszteség esetén inkább a saját ítélőképességére hallgat, és nyugodtan távozik. Jehova Tanúinál különösen sok félelemmel és fájdalommal jár az elszakadás: alapvetően beléjük lett táplálva, hogy "Jehova látható szervezetén" kívül nincs üdvösség, sem Istennek tetsző élet, sőt a földi paradicsom helyett a megsemmisülés vár a "hitehagyottra" (a szervezet = Isten). Ezenkívül a kiközösítettekkel szemben gyakorolt "teljes közösségmegvonás" (nem köszönés stb.) is elrettentő hatást gyakorol rájuk.

9. Mikor lesz képes egy Tanú kilépni?

A szervezethez sokan sokféle okból csatlakoznak és ragaszkodnak. Mint minden vallási közösségben, úgy itt is vannak, akik elsősorban nem Isten, hanem a közösség, az érzelmi biztonság, az elérhető tisztség stb. miatt lépett be, illetve marad mindne ellenére. A nem erkölcsi vétkek vagy személyes ellentétek miatt önként elkülönölők többnyire azért mernek kilépni az Őrtorony árnyékából, mert valamilyen mértékben felismerték,

- hogy a szervezet a létjogosultságát megkérdőjelező dolgokat elhallgatja a tagok előtt;

- hogy a "bibliatanulmányozás az Őrtorony segítségével" valójában Őrtorony-tanulmányozás;

- hogy a szervezet meghamisította a Biblia szövegét (Új Világ fordítás);

- hogy a szervezet tanai néhány kivétellel mind ellentmondanak a Bibliának (két osztály elmélet stb.);

- hogy a szervezet vezetősége mindig is hamis próféta volt, és csak másokra alkalmazta a próféta megítéléséhez kapott bibliai mércét (bejött, vagy nem jött be a jóslat?);

- hogy a szervezet vezetősége soha semmiért nem vállalt személyes felelősséget (bibliaferdítés, téves jóslatok, emberek értelmetlen halála két "új világosság" között);

- hogy a vezetőség a külső számonkérés elől mindig a bibliai etikának a tagokra gyakorolt pozitív hatása (az egyszerű tagok élete), illetve a bibliai próféciák megbízhatósága (a Bibliába vetett bizalom) mögé bújt;

- hogy egy szervezetet szolgálnak, emberektől függnek, nem közvetlenül Istentől;

- hogy a szervezet minden tekintetben visszaélt a bizalmukkal; hogy a szervezeten kívül is lehet Istennek tetsző és emberi életet élni, sőt...

Sokan csak akkor képesek vállalni minden ellenére a kilépést, ha tudják, vagy legalább remélik, hogy van olyan közösség,

- amely úgy, ahogy vannak, befogadja és szereti őket, ahol természetes módon barátokra lelhetnek;

- amely nem tartja magát egyedül üdvözítő felekezetnek, hanem az Egyedül Üdvözítőhöz vezeti őket, és nem azt akarja, hogy egy másik emberi szervezet tagjai legyenek, hanem hogy Isten családjának a tagjaivá legyenek, és Megváltójuk igazi arcát megismerve, a Vele való személyes kapcsolatban növekedjenek;

- amely együttérzéssel segít nekik feldolgozni a kilépéssel járó érzelmi sérüléseiket (a közösségmegvonás miatt elvesző kapcsolatok, a félelmek, a szervezeten belül töltött, utólag elveszettnek tűnő évek feldolgozása stb.);

- amely világos tanítással és türelemmel segíti őket a kilépés utáni értelmi harcaikban (meglátni az Őrtorony teológiai rendszerének hamis alapjait, a manipulálást, rengeteg ige valódi értelmét az eredeti szöveg, jó fordítások és a szövegösszefüggések alapján, illetve felépíteni a Biblia tanítását Jézusról, megváltásról, hitről, reménységről, szeretetről, kegyelemről stb.).

10. Mit tehetünk értük?

Imádkoznunk kell Jehova Tanúiért. Egyrészt azért, mert Isten dolgozik közöttük, és azt akarja, hogy eljussanak az igazság ismeretére (1Tim 2:4). Másrészt mert csak Isten és Igéje, Lelke tudja lerombolni az Isten ismerete ellen emelt magaslatokat (2Kor 10:4-5). Bátorítanunk kell őket, hogy próbálják a szervezet irodalma nélkül, de Istentől világosságot kérve merjék olvasni és értelmezni a Bibliát. Ezt a Biblia szerint is megtehetik, hiszen Pál nem tiltakozott az ellen, hogy a zsidók ellenőrizzék a tanítását az Írásokban (Csel 17:11), és bízott a már hívők józan ítélőképességében (1Kor 10:15). János pedig a minden hívőn rajta levő "kenetre" (a bennük lakó Szentlélekre) mutatva óvta a hívőket attól, hogy tanítóknak legyenek kiszolgáltatva (1Jn 2:26-27).

Itt a földön senki sem birtokolhatja a tökéletes és teljes igazságot vagy tanítást, mert "töredékes az ismeretünk" (1Kor 13:9), de amit a Bibliából tudhatunk, az elég az üdvösséghez és az Istennek tetsző élethez (2Tim 3:14-17). Példát kell adnunk nekik az igazság feltétlen szeretetére, az igazságot szeretettel kell velük megosztanunk; együtt kell éreznünk velük, szeretnünk kell őket, mert "senki sem adott olyan sokat olyan kevésért, mint ők" (dr. Bütösi János református lelkész szavai). Jehova elmondhatatlanul jobban szereti őket, mint ahogy azt nekik a szervezet tanítja, ez a lényeg.

Szekta-e Jehova Tanúinak vallása?

1. rész

teológiai-gyülekezettani megközelítés

Szekta vagy Isten szolgái? - ez volt az a kérdés amit Jehova Tanúi tettek fel az 1994. február 15.-i Őrtorony borítóján. Az az írás néhány oldalon, könnyed gondolatokkal megmagyarázta minden olvasónak: Jehova Tanúi szervezete nem szekta, hanem Istennek a szolgái. Azok akik a szektakérdéssel foglalkoznak, tisztában vannak azzal, hogy többfajta szemlélet is van, mely alapján egy felekezetet szektának lehet megítélni.

Egyáltalán, miért fontos az, hogy egy felekezet szekta-e vagy sem? Teológiai szempontból az adott vallás tanításainak és vallásszemléletének minősítése a szektásság. Azok a "keresztény" felekezetek, melyek tanítása szembeáll a Biblia alapvető igazságaival, a benne található igazságokat elferdíti vagy maga javára fordítja, illetve vallásszemléletének célja a felső vezetők uralmának való engedelmesség szorgalmazása - egyértelműen a szektás minősítésbe sorolhatók. Ennek a teológiai álláspontnak aztán semmilyen további jelentősége nincsen, legfeljebb annyi, hogy az ilyen szektának meghatározott felekezetek tagjaiért a többi keresztény felekezet missziót fog folytatni. Természetesen ez az elvi állásfoglalás az adott felekezet szervezetére nézve hátrányos megkülönböztetéssel is együtt járhat, de ahogyan ennek a honlapnak az üzemeltető már régebben is kifejtették, nem ezt tartják a szektatagokért folytatott küldetés jó és keresztényi módszerének. Számunkra, volt Jehova Tanúi számára azért fontos a címben is jelzett kérdés, mert ez indokolja azt a tevékenységet, amit végzünk. Amennyiben Jehova Tanúi szervezete nem minősülne szektás szervezetnek, abban a pillanatban nem lenne okunk tovább folytatni küzdelmünket az Őrtoronyban rekedt emberekért. Írásunk első részében azt szeretnénk bemutatni, hogy teológiai-gyülekezettani szempontból nagyon is szektának nevezhetők Jehova Tanúi.

Mivel a keresztény hit alapja nem lehet más, mint Krisztus, ezért elsősorban a Krisztushoz való hozzáállás tükrében tesszük fel a kérdést: - Az Őrtorony-szervezet igazat tanít Krisztusról, vagy elferdíti a maga javára a Krisztusról szóló tanítást?

Nem elsősorban a szentháromság vagy Jézus Istensége az a szempont, ami alapján a legtöbb volt- és kételkedő Jehova Tanújának problémája a szervezettel. A kegyelem és a bűnök megbocsátásának az elferdítése, Krisztus fősége azok a tanítások, melyek jól rámutatnak, milyen szerepet szánnak Jehova Tanúi vezetői Krisztusnak.

Először is, a kegyelem szó Jehova Tanúinak a saját Bibliájukban nem is szerepel. Helyette a kedvesség szót alkalmazzák, ami nyilván nem egyenlő a kegyelemmel. Tanításuk szerint a megmentés nem a Krisztushoz tartozástól, hanem a szervezeti hovatartozástól is függ. Az Ismeret amely örök élethez vezet c. kiadvány tárgyalja azt, hogy milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy az emberek eljussanak az örök élethez. A 173. oldaltól kezdve a következők vannak felsorolva:

- pontos ismeret befogadása (természetesen Őrtorony kiadványok nélkül oda nem lehet eljutni)

- Isten törvényeinek alkalmazása a személyes életvitelben (ez a megtérés)

- prédikálni Jehova Tanúi szervezetével

- látogatni Jehova Tanúinak az összejöveteleit

- megkeresztelkedni Jehova Tanújának

Jézus Krisztus sehol sincsen benne ebben az útban. Ő csak van, ő csak létezik. Az "Őrtorony-teológia" természetesen meghatároz neki bizonyos feladatokat és címeket, mint: Váltság, Király, Felkent, stb., de

- nem szólítják meg imában Jézust

- ha valaki a gyülekezetben Jézushoz imádkozik azért büntetés jár

- ha valaki azt tanítja a gyülekezet nyilvánossága előtt, hogy Krisztushoz lehet imádkozni, akkor ki is zárhatják a gyülekezetből azzal a céllal, hogy "térjen észhez"

Ebből ered, hogy az egyes személyek csak Istennek köszönik meg Jézus megváltását. Olyan ez, mintha a szomszéd gyermeke segítene felvinni nekünk valamit az emeletre, majd az apjával szembeni sértésnek tekintenénk azt, hogy a gyerekének a segítségért köszönetet mondjunk. Ha ezt tennénk, nem bántanánk meg az édesapját is? Ha pedig Jézusnak ennél sokkal többet köszönhetünk (még az Őrtorony-teológia szerint is), akkor miért ennyire bűnös dolog Jézust imában megszólítani? Annyira tilos, hogy még a megmentését is kockára teszi valaki - legalábbis az Őrtorony Társulat tanítása szerint. Ez a tiltás kicsit olyan, mintha Jézus egy kiközösítettként lenne jelen a gyülekezetben (mert ő megígérte, hogy jelen lesz, tehát ott van), akihez nem szabad szólni és akinek nem szabad köszönni.

A szervezet azzal érvel, hogy megadja Jézusnak a neki járó tiszteletet. Egy idézet az Őrtoronyból (2002. március 15) megmutatja milyen módon történik ez meg:

"... megnyugtató, hogy Jézus Krisztus a Vezető Testület, a szent szellem és az angyalok által vezeti mai tanítványait!"

Vagyis szerintük Jézus Krisztus egyetlen látható és kézzel fogható (vagyis elsősorban követendő) irányítási módot alkalmaz: ez pedig a Vezető Testület. A Vezető Testület irányítása személyesíti és valósítja meg Jézus Krisztus irányítását. Ennek a Testületnek a döntése volt az, hogy Krisztust ki kellett hagyni az imákból, hogy az örök élet semmilyen kézzel fogható kapcsolatban nincs Krisztussal és az is, hogy az örök élethez vezető úton egy sor a szervezethez kötődő lépés van felsorolva.

A Biblia központi szerepet szán Jézusnak, hiszen Ő az igazság, az út és az élet... Ezt az alapvető tanítást amint látható, Jehova Tanúi vezetése teljes egészében a maga hasznába állította. A jóhiszeműen Krisztushoz kötődő emberek hitét úgy használja fel, hogy ezek az emberek Krisztus helyett elsősorban egy szervezet vezetésének fognak engedelmeskedni. Nem is akármelyiknek: Jehova Tanúi szervezetének. Olyannyira szüksége van a vezetőknek erre a tanításra (hogy a megmentés nem Isten kegyelmének köszönhető, hanem a szervezethez való kötődésnek is), hogyha ezt elvetnék, akkor a vezetés alól eltűnne a tagság, hiszen a megmentésért jöttek oda. Tehát a keresztény hit alapjaira tekintve, Jehova Tanúi szervezetét szektának nevezhetjük.

A szektakérdés teológiai meghatározásán dolgozó emberek nem véletlenül az üdvösséghez és a Krisztushoz való viszonyt tartják szükségesnek elsőként megvizsgálni.

A szekták közös vonásokkal rendelkeznek az egyéb tanításaikban és az olvasóink minden bizonnyal el tudják dönteni, hogy ezek igazak-e Jehova Tanúi szervezetére vagy sem.

Tehát a közös vonások

1. Szembenállás az intézményes egyházakkal (Nagy-Babilon; Nagy Parázna)

- különben nincs ok a megalakulásra, ami mögött ezen hagyományos egyházak hitehagyása áll

2. A felekezet az egyedül igaz vallás

- minden más vagy hitehagyott; vagy mivel a felekezet önmaga a helyreállított igazság, ezért ha a felekezet megalapítása után jött létre akkor Istentől független próbálkozás, mert szerintük Isten csak általuk tevékenykedhet; ők Isten szervezete, modernkori Noé bárkája; ez vallásos gőgöt eredményez, mert ehhez a tudathoz valamilyen a kiváltságosokra jellemző cselekvés is társul (büszke farizeus és a bűnös vámszedő imája)

3. Beérkezettség tudata, mely nélkülözi a bűnbánatot

- a tagok már bent vannak és ha az egyházban maradnak akkor semmilyen probléma nem adódhat; természetesen nincs kollektív bűnbánat, hiszen az egyházukat Isten vagy Krisztus vezeti aki nem hibázhat; ha ilyen adódik az úgy van feltüntetve, mint emberi tökéletlenség, de másoknak ilyen kibúvót nem engedélyeznek

4. A megmentéshez nem elég a Krisztus, más is kell

- ez a szabályszerűség, vagy törvényesedés (legalizmus) jellemző vonása a szektáknak; természetesen olyan szabályokat alkotnak, amik csak a vallásos szervezetükkel kapcsolatban teljesíthetőek, így a megmentésre vágyó tagokat magukhoz kötik és állandó engedelmességre késztetik; a szekták pont ezért ezen szabályszerűségek megszegése, meg nem tartása esetén büntetik a tagokat; de ellenőrzést gyakorolnak a magánélet felett is, hogy ne csupán a szabályokért állhassanak bosszút, hanem a gyülekezet tisztasága mögé bújhassanak el; a megmentés határai egybeesnek a szervezet határaival, így az eltávolodás a szervezettől kizárás a megmentésből

5. Apokaliptikus magatartás

- a vallásszemlélet és az ajánlott életmódra a vég közelsége hat ki elsősorban; akkor szektás vonás ez amikor ez a hajtóerő és valaminek az elsődleges indoka; ide tartozik, hogy a szekta a szervezeten belüli kötődés erősítésére, az engedelmességre és/vagy a munkára helyezi a hangsúlyt (ha már egyszer a vég mindjárt itt van), ha kell akkor még képes időpontokat is meghatározni, melynek kudarca esetén a tagság nagy része marad, mert hiszi, hogy a vég tényleg közel van

6. Szembenállás a kultúrával és a művészettel

- a szekta legveszedelmesebb ellenfele az önállóan gondolkodni kezdő tag, aki képes kritikai módon értékelni és mérlegelni; ezért a kultúra nagyon veszélyes a szektára, mert belülről bomlassza a rendszerüket; a szekta nem bízik a tagjaiban, hogy a tag személyesen képes eldönteni mi való a kulturális sokszínűségből nekik, mi az ami tényleg önveszélyes - igaz nem is képes rá sok személy, mert a racionális ítélőképességét leépítették

7. Propagandisztikus módszerek

- a szekta nem hirdetheti, nem mondhatja ki az igazat önmagáról, a rossz értelemben vett propagandára szorul; mindent szépíteni kell, ami rossz el kell hallgatni, ami jó azt mutatni kell (hol van attól a jézusi tanácstól, hogy ami jót tesz az egyik kéz, arról már a másik se tudjon semmit); másfelől az ártalmas tevékenységük leplezését úgy valósítják meg, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységüket reklámozzák

Ez a hét megállapítás általában jellemzi a legtöbb szektát. Egy adott felekezet nem emiatt a 7 közös jellemző miatt szekta (ezek olyan szektás vonások, amelyek teológiai szempontból szektának nem minősülő vallásokban is előadódhatnak), hanem amiatt, hogy a Biblia alapvető tanításait eltorzítják és azt a vezetők szolgálatába állítják. Ahogyan az bemutatásra került Krisztussal kapcsolatban, Jehova Tanúi felekezetére ez igaz és a 7 jellemző közül is a legtöbb teljes mértékben igaz a szervezetre nézve.

Végezetül egy nagyon éles ellentmondásra szeretnénk - mintegy emlékeztetőnek - felhívni olvasóink és látogatóink figyelmét:

"Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol" (Róma 10:9).

Őrtorony 1994. május 1.-i számának a 13. oldalán a 17. bekezdés.

"Ha máshol járnának a gondolataink a Királyság-énekeink éneklésekor, és nem fognánk fel teljesen a szöveg értelmét, vajon nem hasonlítanánk némileg a hűtlen izraelitákra, akik feddésben részesültek, mert miközben ajkukkal Istent dicsérték, szívük messze eltávolodott tőle? (Máté 15:8)."

Szekta-e Jehova Tanúinak vallása?

2. rész

lélektani és szociológiai megközelítés avagy a Jehova Tanúi által kimutatott szektás viselkedés vizsgálata

A szektakérdés a társadalomban elsősorban szociológiai problémaként jelentkezik. 1990 után Magyarországon a nem „hagyományos" vallásokhoz való csatlakozás több szociológiai kutatás tárgyát képezte, valamint törvényi korlátozás is született a destruktív szekták terjeszkedésének visszaszorítására (amit a következő kormány a rossz módszere miatt el is törölt). 1994-ben az ilyen felekezetek tagsága közé 221 ezer személy tartozott (Oktatáskutató Intézet felmérése szerint), vagyis az egész lakosság számát tekintve 2%. Érthető tehát az aggodalom, hogy vajon közeli barátunk, családtagunk nem-e szektába került? És minket, volt Jehova Tanúit is érdekel, hogy nem vallásos megközelítés szerint vajon szekta-e Jehova Tanúinak szervezete?

Szociológiai szempontból általában azokat a csoportokat tekintették a múltban szektának, amelyek a boldogulási vágyat a jelenlegi földi életből máshova helyezték át. Csakhogy az idő múlásával a szekták és a tanításaik modernizálódtak. Megjelentek a pénzes vallások-vallásutánzatok, melyek a tagokat befolyás szerzésére, vagy az anyagi jólétre és így a szektaszervezet és elöljáróinak eltartására késztették. Ahogy szükségessé vált tehát a szektakérdést új alapokra helyezni, úgy kristályosodott ki, hogy a szektás embereknek van egy jellemző viselkedésük a szektákban működő elmekontroll miatt. Mivel Jehova Tanúi (a tagok és a szervezet is) tagadják, hogy belül a kulisszák mögött magas szintű elmekontroll működik, ezért tartjuk szükségesnek ezeknek a közös viselkedési jellemzőknek az ismertetését és a Tanúkkal való szembesítését.

A szekták tanítása szerint a szervezetük Istentől ered, az oda tartozó személyek pedig Isten kiválasztott emberei. Ez a tanítás minden szekta alapja. Így teremtik meg a vezetőik, a szervezet számára a legitimációt, erre hivatkozva követelnek engedelmességet és teljes ellenőrzést a magánélet felett is. Ebből eredő szektás viselkedési mód, hogy kérdezni, kritizálni, kétségbe vonni nem lehet. Különös értelmes sincs ennek - szól a szektás érvelés - mivel ez Isten szervezete.

A szekták önmagukat és hitrendszerüket az igazságként azonosítják. Ezzel tagjaikat különleges státuszba helyezik, miszerint csak ők válaszoltak az egész világon egyedül Istennek a hívására. Ezt a társadalom fölé emelést természetesen szorgalmas munkával és odaadással hálálja meg a szekta tagja a személytelen szervezetnek. Ez természetesen egy önbecsapás és önszuggesszió. A szekta tagjában kialakul az elitizmus érzése (én más vagyok, jobb vagyok, mint a többi bűnös ember). A kívülállókat a beszervezés elején arra bíztatják, hogy kritikusan vizsgálja meg jelenlegi hitét és egyházát. A tagjelölt azt a látszatot kapja, hogy a szektában (amit a tagok nem annak neveznek) működik a vallási tolerancia, de nemcsak a tagok személyenként gyakorolják, hanem ezt a szervezetük szorgalmazza is. A beszervezés után ennek a kritikus gondolkodásnak és toleranciának nyoma vész. A szektaszervezet óvja a tagjait a független gondolkodástól. A kritikai gondolkodás a szervezet szóhasználatában keveredik a kritizáló szellemmel (magyarázatként: a kritikai gondolkodás mérlegeli az állításokat alátámasztó bizonyítékokat; a kritizáló pedig állandó jelleggel a hibát keresi). Azt mondják, hogy a bírálatokat maga az Ördög sugallja. A független gondolkodás, a kritikai gondolkodás egyenlő a büszkeséggel, ami az Ördög fő bűne volt. Ez létszükséglete a szektának, hogy a hatalmát ne kelljen féltenie a saját tagjaitól.

Ezért a mentális szakemberek, szociológiai kutatók figyelmeztetnek mindenkit: ha nem vizsgálhatod felül vallásod tanításait, történelmét, nem tehetsz fel kényelmetlen kérdéseket, akkor jó úton haladsz afelé, hogy áldozattá válj és kihasználjanak. A szektás csoportok ellenségként kezelik azokat akik kiállnak a tagjaik közül, főképpen akkor, ha azoknak elvi problémájuk volt vallásukkal. Így még a legapróbb csoportok vezetői is (a szektás szervezetben) teljes hatalmat kapnak a környezetükben. A szektás közösségből való kizárás a családi életbe is beleszól, mert a családon belül is és a hitvesi ágyban is hatalma van a szektának. Erre az eljárásra az érv a gyülekezet tisztántartása és a fegyelmezés szükségessége (a szekta nem bízik Istenben, hogy képes cselekedni, ő maga intézkedik az Istene helyett).Másik szektás viselkedési mód amit ezek a kutatók kimutattak, az, hogy a szervezet egybeolvad a megmentéssel. Nem minden esetben jelentik ezt ilyen konkrétan ki, de valahogy mégis le lehet vezetni a tanításokból, hogy a szervezet határai egybeesnek a megmentés határaival. A tagok állandó figyelmeztetésben és feddésben részesülnek a saját jólétükre hivatkozva, hogy igyekezzenek megmaradni a szervezetben. Ez azzal együtt jár, hogy állandóan utalni kell arra, hogy ki(k) a valóban legitim vezetők aki(k)nek szavára figyelni kell és aki(k)nek a tagok engedelmességgel tartoznak. Minden a hatalmat gyakorlót erősíti.

A legtöbb szekta azzal rejti el ártalmas mentális befolyását, hogy a tagjaik becsületes civil életével takarózik. Azonban a becsületes, tisztességes és példamutató civil élet nemcsak az adott szektás szervezet tagjaira jellemző. A társadalom egy jelentős része rendelkezik hasonlóan magas erkölcsi színvonallal. Sokszor elismerik a szektás kiadványok is, hogy mások is erkölcsösen élnek, nemcsak a tagjaik (pl.: Fiatalok kérdései könyv és az Ébredjetek folyóirat rendszeresen utal arra, hogy az amerikai tizenévesek fele nem él házasság előtt nemi életet). Ha azonban a szektás szervezethez tartozó személyek valóban nagyobb arányban élnek is erkölcsösen, becsületesebben, mint a társadalom átlaga, akkor sem menti ez fel a szervezetet a hibái alól. Egyes tagok élete nagyban jobb irányba fordul azzal, amikor káros szenvedélyeiket elhagyják, viselkedésük emberibb lesz, de ezek az emberek tulajdonképpen az egyik nem normális életvitelből egy másik abnormális életvitelbe esnek át. A környezetüknek kétségkívül elviselhetőbb, de magára a személyiségre majdnem ugyanannyira káros. A káros szenvedélyek, az asszociális viselkedések elhagyásának vannak olyan módszerei is, melyek nem foglalnak magukban manipulációt, és ezek sokkal tartósabb hatást tudnak elérni az érintett személyben. Az a szektás felfogás, hogy „az eltávolodottak visszakerülnek saját bűneikbe" pontosan azt igazolja, hogy a szekta kijózanító, életminőség-javító hatása nem volt elég mélyreható, változatlanul hagyta a lelki mechanizmusokat, nem volt képes igazi megoldást nyújtani.

Jehova Tanúit jól, esetleg belülről ismerő embereknek a fenti sorok elegendőek annak megállapítására, hogy a lélektani és szociológiai megközelítést alkalmazva szektának tekinthető-e Jehova Tanúi szervezete. A fenti sorokat nem Jehova Tanúiról írták, hanem általában a szektás viselkedés jellemzőiről.

Az a tény, hogy Jehova Tanúi évente 300 ezer fővel növekszenek azt bizonyítja, hogy a társadalomban szükség van megbízható felvilágosításra és védelemre a szektákról. Mivel a volt szektatagok testközelből ismerik a szektákat, ezért a jövőben a szektákért - így a Jehova Tanúiért - folytatott missziókból és más megmozdulásokból, akciókból, nem szabadna mellőzni őket.

Jehova tanúi, millenisták, 1931-ig Komoly Bibliakutatók Nemzetközi Szövetsége: adventista hagyományokon alapított szekta. - Charles Taze Russell (1852-1916) philadelphiai rövidáru-kereskedő hozta létre az 1870-es évek elején, abból kiindulva, hogy előtte senki sem értelmezte helyesen a Szentírást. 1874: létrehozta Biblia-tanulmányi körét (Bible Study Group). 1879: megalapította a Zion's Watch Tower and Herald of Christ's Presence ('Sion Őrtornya és Krisztus Jelenlétének Hírnöke') folyóiratot, a későbbi Watch Tower ('Őrtorony') ősét. - Russell meggyőződése szerint a világ végének időpontja kiszámítható (1872 óta ~ kb. 7x határozták meg Krisztus kirságának eljövetelét). Halála után újabb szekták váltak ki a társaságból. Utóda 1917: Joseph Franklin Rutherford (1869-1942), aki szigorította a vezetés stílusát. Tökéletesítette a házról-házra látogatás gyakorlatát, meghonosította az évenkénti kongresszusokat és az ún. „királyságtermeket” (tkp. gyülekezeti termek). 1931. VII. 26: a Columbusban (Ohio, USA) tartott kongresszuson vették föl a ~ nevet, melyet Iz 43,12-ből származtatnak. - Tanításuk. Egy Isten van (neve 1931 óta a Kiv 3,15 és Iz 42,8 alapján Jehova). Tagadják Krisztus istenségét, a Szentháromságot, a lélek halhatatlanságát. A Szentlelket személytelen erőnek tekintik. A szentségeket elvetik. Jézust Jehova legkiválóbb tanújának tartják, aki emberi létezése előtt Logosznak, Igének v. Mihály arkangyalnak nevezett szellemi teremtmény volt. Meghalt mint ember és feltámadt, mint egy halhatatlan lélek v. szellemi Fiú. Szenvedése és halála volt annak az ára, hogy visszanyerje az emberiség számára az örök földi életet. E földi paradicsomban csak a 144 ezer igaz „tanú” (Jel 7,4; 14,1) élvezheti a mennyei dicsőséget Krisztussal. A gonoszoknak teljes megsemmisítésben lesz részük. A vallás és a világi hatalom az ördög eszközei a jóakaratú embereknek az igazságtól való távoltartására. - Életformájuk. ~ alapvető kötelessége Jehova közeledő országának hirdetése ajtón becsöngetve, otthoni bibliacsoport keretében, az utcán Őrtorony újságot kínálva. Üdvösségük egyedüli útjának az igehirdetést tartják. Keresztségük (alámerítéssel, tömegdemonstráció keretében) nem szentség, csak külsőleges szimbólum. Tiltják az ünneplést, kivéve az Utolsó Vacsoráról való megemlékezést, melyet Niszan hó 14-én napnyugta után ülnek meg a kenyér és bor jelképeivel. ApCsel 15,29 és ósz-i helyek alapján minden formában tartózkodnak a vértől, a vérátömlesztést akkor is elutasítják, ha az az életet jelentené maguknak v. gyermekeiknek. Házassági és nemi erkölcsük szigorú, leszámítva a születésszabályozást, amit a párokra hagynak. Tiltják a dohányzást. Hitük és életszabályaik egyetlen forrása saját fordítású Bibliájuk („Új Világ Fordítás”), bőséges magyarázattal. A Biblián kívül csak a társaság által terjesztett kiadványokat használhatják. Minden alkalmat megragadnak a misszionálásra, más módon azonban nem érintkeznek a társasághoz nem tartozókkal. Pártokkal, szakszervezetekkel nem működnek együtt, nem fognak fegyvert és nem tesznek esküt. - Szervezeti felépítésük. Az „Ország hirdetőjének” heti 5 órát a gyülekezetben és havi 10 órát „tanúskodással”, a kb. 35 ezer „úttörőnek” havi 100 órát a társaság tevékenységével kell töltenie. További 8 ezer „különleges úttörő” és „misszionárius”, valamint 1500 főállású dolgozó működik a világ különböző pontjain lévő Bétel nevű közösségeikben. Hierarchizált és centralizált szervezetük csúcsán 1971 óta ún. „vezető testület” áll. Az 1909 óta New York Brooklyn negyedében székelő központ a fontosabb országokban hálózati irodákat irányít, melyek felügyelik a munkát és vezérlik a publikációk szétosztását: körzeti és kerületi megbízottak rendszeresen látogatják a helyi gyülekezeteket, s találkoznak a helyi megbízottakkal, úttörőkkel és hithirdetőkkel. A szimpatizánsok nem számítanak tagnak. Ahhoz, hogy valaki „igaz tanú” lehessen, így vagy úgy, de hatékonyan kell prédikálnia. - Elterjedésük. A 20. sz. első felében a leggyorsabban terjedő vallási mozg., létszámuk 1939-48: megötszöröződött, 1965: kb. 1 millió, 1996: kb. 5,3 millió. Jelenlétük É-Amerikában és Eu-ban a legerőteljesebb, Ázsiában elenyésző. ~t a Szabadegyházak Tanácsa nem vette fel tagjai sorába. A hitleri No-ban 1933-45: kb. 10 ezer tagjuk börtönbe, kb. 2 ezer koncentrációs táborokba került, akik közül 1200-an meghaltak. - Őrtorony c. folyóiratuk megj. kéthetente, 125 nyelven (köztük m-ul), 20 millió pld-ban. - Mo-on a 20. sz. első évtizedében jelentek meg, 1989 óta bejegyzett felekezet. Létszámuk 1990: kb. 5 ezer fő. Erdélyben Kolozsvárt, Marosvásárhelyt s a Nyárád menti falvakban voltak hívei, akik kiadták Russel 7 köt-es művét, bibliakritikai műveket és Kolozsvárt 1914-22: A Világító Őrtorony, 1923-35: Az Őrtorony c. havi (rendszertelenül megj.) folyóir-ot. A 24.536/1928. sz. törv-nyel szervezeteiket Ro-ban betiltották az „aratók”, nazarénusok, reformált adventisták, pentikostalisták, inochentisták gyülekezeteivel együtt.

Az adventistáktól a 19. sz. végén elszakadt protestáns irányzat, erôsen Szentháromság-ellenes jelleggel. Hitük szerint egy Isten van: Jehova. Jézus teremtmény, Szent Mihály angyal megtestesülése. A test feltámadásában nem hisznek. Várják Jehova 1000 éves földi uralmát. A világ vége tűzzel fog eljönni, s csak ôk fognak megmenekülni. Pacifisták (fegyvert nem fognak). A jó szervezés és apostoli elkötelezettségük az utóbbi évtizedekben sok hívôt szerzett nekik. Módszerük: elsôsorban jóindulatú keresztényeket szemelnek ki a megtérítés céljával. Kettesével látogatják a lakásokat... Többnyire a csalhatatlanság látszatával idézik a Bibliát, mást nehezen hagyva szóhoz jutni. A Szentírásban kevéssé járatos ember számára imponáló, ahogy dobálódznak a bibliai idézetekkel és helyek pontos megjelölésével. Valójában bibliai ismereteik általában felületesek, s csak saját céljaikra összegyűjtött helyeket idézgetik folytonosan. Azt állítják, hogy a többi egyházak papjai csak félrevezetik a hívôket, s az igazság csak náluk van. Ezért általában párbeszédet nem is folytatnak másokkal. Amiben példaadóak: az összetartás és egymás segítése a gyülekezeten belül, valamint a missziós elkötelezettség, amelyek másokat tanaiknak megnyerni igyekeznek: Elkötelezik magukat a hithirdetésre (,,akár alkalmas, akár alkalmatlan''). Folyóirataikat 70 nyelven, összesen ötmilliós példányszámmal jelentetik meg. (Hazánkban tagjainak száma: 18-20.000.)

Szekták: Jehova tanúi...(Õrtorony Társaság)

Charles T. Russel eredetileg adventista volt, majd önálló világvége-idõponttal (1914) jelentkezett. Mozgalmának szócsöve a Sion Örtornya c. folyóirat, központi szerve a Sion Örtomya Társaság lett Brooklynban. Jövendölése nem vált be, 1916-ban meghalt, de társasága azóta is tovább mûködik. Utóda J. F. Rutherford lett. A szekta tagjai 1931-ben vették fel a Jehova tanúi nevet (Iz 43,10-re hivatkozva, ti. hogy "Tanúim lesztek").Az elsõ vezetõk utódai: N. H. Knorr (1977-ig) és F. W. Franz. Jézus Krisztust nem tekintik Isten Fiának, hanem csupán embernek.Russel szerint Krisztus csupán "Isten elsõ teremtménye, s ugyanolyan, mint az angyalok földrejövetele elõtt Mihály arkangyal volt." (Élet 77.1.) Holott Krisztus az evangéliumokban mint Fiú szerepel, aki semmiképp sem szakítható el az Atyától: "Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem, aki Õt küldte."(Jn.5,23) Vele és a Szentlélekkel együtt örök Isten. A Szentlelket személytelen isteni erõnek tekintik, pedig Jézus búcsúbeszédében úgy szól róla, mint Valakirõl, nem pedig mint valamirõl: "az Igazság Lelke, aki az Atyától származik" (Jn 15,26), s aki megtanít mindenre, vigasztal, megerõsít. A Fiú és a Szentlélek "leértékeléséveI" a kereszténység legfóbb tanítását, legnagyobb újdonságát, a Szentháromság-hitet vetik el. Elfogadják, hogy a Szentírás Isten szava, azonban "A Szentírás Új Világának Fordítása" címmel, Knorr rendeletére kiadott biblia-változatot tartják kezükben, amely már az õ dogmáik szerint átalakítutt szöveg. A János evangélium bevezctõjét pl. így torzítják:"Az Ige isteni volt". Pedig János ezt írja: Isten volt az Ige". Másutt viszont ragaszkodnak a szószerinti értelmezéshez (ez a fundamentalizmus). A teremtést pl. Kr.e. 49.000-re teszik. A fudamentalizmus másik jegye, hogy az Ószövctséget tekintik kiindulópontnak olyannyira, hogy az Újszövetséget csak "görög iratok"-ként emlegetik. Pedig hitünk szerint a kinyilatkoztatás teljességét az Újszövetség közvetíti.

Mennyiben keresztények? Az Egyházak Világtanácsa (a Katolikus Egyházon kívüli keresztény közösségek világszervezete) szerint azok a keresztények, akik a Szentháromság nevére veszik fel a keresztséget. Ezzel a Katolikus Egyház is egyetért. Bár van náluk keresztség, ez rendszerint csak "Jehova nevére" történik. De még ha emlegetik is alámerítkezésnél az Atya, Fiú, Szentlélek nevét, akkor is világos:tudatosan elvetik a Szentháromságot, tehát nem tekinthetõk keresztényeknek! Ezért álkeresztény szektáknak nevezhetjük õket.

Mit mondanak a Katolikus Egyházról? Elutasítják a történelmi egyházakat, a katolikus egyházat pedig egyenesen a Jelenések könyvében szereplõ Babilonnal, a bûn városával azonosítják. Holott Szent János ott a pogány Rómáról beszélt, s a Jelenések könyve -mint az Újszövetség összes írása az Egyház könyve, tehát jogtalan eljárás a biblia alapján támadni az egyházat. Maga a Szentírás jegyzi fel az Egyház alapítását: az Úr Jézus azt mondja Péternek:"Te szikla vagy és én erre a sziklára építem egyházamat."(Mt. 16,19). Jézusnak ezt a tanítását ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a világvégérõl szóló jövendöléseit.

A Jelenések könyvére (7,4) hivatkozva azt tartják, hogy csak 144.000 lélek jut el a mennyei boldogságra, további "nagy sokaság" (Jel 7,9) valamiféle földi boldogságra jut, de ezek közé csakis a Jehova Tanúi kerülhetnek, mindenki más a "második halál" áldozata lesz, vagyis elpusztul. Ez a tanítás az üdvösség-üzenet teljes eltorzítása. 1 Tim 2,4 szerint "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson". A "második halál" Szent Jánosnál a kárhozat. Hitünk szerint nincs "két osztályos" üdvösség (hogy egyesek teljesen célba érnek, mások csak részben). A feltámadás mindannyiunk végsõ sorsa, csak ez egyesek számára az élet feltámadása, mások számára az ítélet feltámadása lesz.(vö. Jn 5,29)

A Jehova Tanúi elsõsorban a végidõkrõl szóló tanításaikról ismerlek. A világvégét elõbb 1914-re, késõbb 1925-re, majd 1975-re, végül 1984-re tették, mostanában pedig (immár óvatosabban) 2000 "körüli" idõrõl beszéltek. Minden keresztény vallja, hogy Krisztus eljön majd ítélni élõket és holtakat, de az idõpontra vonatkozólag maga Jézus mondta: "Azt a napot és azt az órát senki sem ismeri, a mennybéli angyalok sem, sõt még a Fiú sem csak azAtya".(Mk 13.32) Ami a be nem vált jósolgatásokat illeti, a Jehova Tanúi elfeledkeznek a Szentírás ítéletérõl: "ha egy próféta az Úr nevében jövendöl, de az nem teljesedik be, azt nem az Úr mondotta hanem a próféta mondta elbizakodottságában". (2. Törv 18,22) Vagyis hamis prófétálásról van itt szó, pontosan úgy, ahogy Jézus megjövendölte: "Támadnak majd hamis próféták". (Mt 24,24) A földre, a Harmageddonba helyezik a végítéletet. Jel 16, 16-ban szerepel ez a szó, HarMgiddo, vagyis Megiddó hegye, de Szent Jánosnál csupán jelképe annak, hogy Krisztus legyõz minden Istenellenes erõt. A Jelenések könyve nem menetrend, pontos hely és idõmegjelölésekkel, hanem látomás a történelem egészérõl és a történelmen túli végcélról.

Ami Isten nevét illeti, a JHVH betûk kiejtése Jáhve volt. Ez a név azt jelenti: Én vagyok aki (veletek) vagyok, de nem egyetlen név még az Ószövetségben sem. Az Újszövetségben pedig sehol sem fordul elõ, ezért jogtalanul helyezik el annak szövegében. Jézus sem használja, a Jáhve nevet az Atya névbe sûríti. A Miatyánkban épp azt kérjük, szenteltessék meg az Atya neve! Számunkra már a Jézus név válik a legfontosabbá:"Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, földön és alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atya Isten dicsõségére, hogy Jézus Krisztus az Úr" Fil 2, 10. Igaz, hogy az egész biblia, a Szentírás Isten szava, de Krisztus-központú, tehát nem lehet végsõ mérce az, amit az Ószövetség közöl. Az üdvösségtörténetben fokozatosan tárul fel Isten tanítása. Ezt a fokozatosságot szem elõtt kell tartanunk. Másrészt a szentírók koruk gyermekei, ezt figyelembe kell venni az Írások értelmezésénél.

A Jehova Tanúi a következõ utasítást hordozzák magukkal: "Mint istenfélõ keresztyén, kérem ezúton, hogy testembe semmi esetre és semmi formában és semmikor vért ne adjanak."Mindez, úgymond, "Jehova Isten akaratából" történik. Igaz, a lélek a testben "egy a vérrel" (Lev 17,11), egy, de nem azonos. A lelket a vérrel azonosítani ugyanolyan tévedés, mintha valaki az elektromos áramot a vezetékkel azonosítja. A vérátömlesztés megtagadása nem fér össze a szeretet fõparancsával. Mint ahogyan keresztény közösségek elleni gyûlölködés sem. A mozgalom tagjainak száma a világon mintegy két és fél millió, Magyarországon húszezer.

Hogyan térítenek? Módszereiket tapasztalalbó1 is ismerjük. Legváratlanabb idõpontokban becsöngetnek lakóházainkba, utcán, parkokban leszólítják a járókelõket, rátukmálják a gyanútlanokra kiadványai kat. Ügyesen kiforgatják a Szentírást, ugyanakkor a ma zajló háborúkat, ma elõforduló nyomorúságokat mint az ajtónk elõtt álló világvége biztos jeleit értelmezik. Innen már csak egy lépés a fenyegetés: Ha nem térsz meg hozzánk, akkor nem lesz részed Isten királyságában, sõt elpusztulsz. Ez a fenyegetés nem fér össze az evangéliummal.

A Katolikus Egyház az Úr Jézus módszerét igyekszik követni, aki tiszteli az emberek szabadságát. Nyitott szívvel hirdetjük Krisztus tanítását jehovás testvéreink felé is, hiszen az üdvösség ajtaja mindenki elõtt nyitva áll. Elõttük is.

Jehova tanúinak szektáját 1880-ban alapította Charles Russel az USA-ban, s elsôdleges céljuk kezdetben a Biblia komoly tanulmányozása volt. Az alapító az elmélyült Biblia-tanulmányozás hatására hamarosan fontos felismerésre jutott: kiszámította, hogy a világvége 1914-ben fog bekövetkezni.

Az érdekesség kedvéért áttekinthetjük Russel számításait: Jeruzsálem pusztulása, amelyet ô Kr. e. 607-re tett, számára a ,,nemzetek idejének'' (Lk 21,24) kezdetét jelenti. Dán 4,16-32 szerint ez ,,hét idôn'' keresztül fog tartani. Egy ,,idô'' a Jel 12,6-14 szerint 360 napot foglal magában, míg a Szám 14,34 azt bizonyítja, hogy egy nap egy évet jelent. Ebbôl kifolyólag a ,,nemzetek ideje'' 2520 év, s ha ezt hozzáadjuk a Kr. e. 607-es esztendôhöz, megkapjuk az említett 1914-es évet.

Russel számítása figyelmen kívül hagyja a bibliai számok szimbolikus értelmét, csakúgy, mint azt a történelmi tényt, hogy Jeruzsálemet Kr. e. 587-ben rombolta le Nebukadnezzár király... Amikor az 1914-es év nem hozta meg a várt eredményt, elkészült az új magyarázat: Ebben az évben lépett fel Krisztus a mennyei trónra és kezdte meg a végsô harcot a Sátán ellen, amely láthatatlanul folyik. 1914 óta gyülekeznek a seregek a Földön, és készülôdnek a végsô csatára, az Armageddonra, amelyben Krisztus gyôzedelmeskedik és megkezdi ezeréves uralmát. Ennek az uralomnak a kezdetét századunkban már két idôpontra is megjövendölték: elôször 1925-re, majd legutóbb 1975-re

A jehovisták várakozása szerint a világ végén 144 000 igaz -- természetesen kizárólag Jehova tanúi közül- elragadtatik majd a mennybe, míg a többiek -- szintén jehovisták -- a Földön maradnak, és paradicsomi állapotok között élhetnek majd. A jehovista paradicsom képét jól ismerhetjük az Ôrtorony című kiadványukból: Jól öltözött nyakkendôs úriember, aktatáskával a kezében, szeretô családja körében látható, miközben a háttérben az oroszlán cicaként dorombol és a medve bárgyú képpel bámul a világra. Ezek a naiv, gyerekes elképzelések mégis sokakat rabul ejtenek, hiszen ,,emberarcú'' paradicsomot ígérnek: nem kell szenvedni, meghalni, minden olyan lesz, mint a Földön, csak tökéletes formában. Igazi materialista paradicsom.

Tanácsok Jehova Tanúinak avagy milyen az ideális Tanú?

1. Legyen valami nagyon bűnös dolog az életedben. Mint pl. cigiztél a klotyóban a suliban, megnézted egy jó csaj seggét az utcán, heavy metal-t hallgattál, önkielégítettél, ateista vagy, stb. Szóval van választék bőven.

2. Ne legyenek vallástudományi ismereteid vagy mondjuk sokkal meggyőzőbb, ha okkultista dolgokkal foglalkoztál jó sokáig.

3. Legyél lelkileg sérülékeny, könnyen befolyásolható és akaratgyenge. Nem árt, ha van valamilyen családi problémád is. Közeli hozzátartozó halála előny.

4. Az őrtorony minden szavát szó szerint értsd. Amit mond, azt megkérdőjelezni szigorúan tilos.

5. Amire a tanúk rábólintanak, arra te is bólints rá, nehogy tévelygőnek nézzenek.

6. Amit a szektában mondanak a társaid, vezetőid azon elgondolkodni szigorúan tilos, azt el kell fogadni mindenféle kritikai gondolkodás nélkül.

7. Ha más vallásúakkal vagy ateistákkal találkozol, őket alacsonyabb rendűnek kell tekinteni, hiszen az igazságot úgyis mi tudjuk, ők csak elveszett tévelygők.

8. Ellenvetés nélkül el kell fogadnod, hogy mi vagyunk a tökéletes tudás és igazság birtokosai, mindenki más tévelygő, még az 5 diplomával rendelkező PhD egyetemi profoknál is okosabbak vagyunk, ők hozzánk képest nullák.

9. Ha leállnak veled vitázni, akkor kezd el az illető személyiségét támadni, hogy démonizált tévelygő, aki a pokolban fog megrohadni, ha nem csatlakozik a mi szektánkhoz. Mert így a konkrét teológiai témáról el tudod terelni a szót, és nem fogsz rájönni, mekkora tudatlan is vagy a saját hitedhez.

10. Egy külső véleményt szigorúan csak akkor fogadhatsz el, ha a szektavezetőd arra azt mondja, hogy igaz. Egyébként vesd el, még ha teljesen egyértelmű, kézzelfoghatóan és tudományosan bizonyítható és logikus.

11. A szektádat kritizáló véleményt (legyen az írott vagy szóbeli) még véletlenül se hallgasd meg, mert akkor rájöhetsz arra, hogy milyen szépen kihasználtunk téged.

12. A 11-es pont nem volt egyértelmű? Húzz már el innen!!

Az Ortorony bálványszervezet valoban kimeríti a szektákra vonatkozo osszes kritériumot.

1. A Jézus Krisztushorol alkotott nézetuk egyenesen sátáni.

Azt tanítják az Isten Egyszulott Fiárol,hogy nem Isten,hanem csak egy teremtmény,nem más mint a pokol angyala Abaddon.

Nos ez már onmagában is elegendo ismetetojel arra nézve,hogy az Ortorony bálványszervezetet az Isten Egyszulottjének a gyalázására hozták létre.

2. Az Atya helyett egy jehova nevu istent imádtat a tagjaival,amely isten nevében megcsufolják az Isten Igéit. Meghamisítják a bibliai proféciákat, azokkal ellentétes hazugságokat hirdetnek.Mindezt a jehova nevu hamis istenuk nevében.

3. Ezenfelul az Ortorony bálványszervezet létrejotte ota szuntelen káromolja a Szentleket azt tanítva a Szentlélekrol,hogy nem is valos személy.

4. Az Ortorony szervezetet nem Isren hanem egy Conley nevu bankár alapította 1881. február 16-án az ifjú C.T. Russell 29. szuletésnapjára.AZ Ortorony Társulat nem mint vallási szervezet alakult meg,hanem egy uzleti, részvény-alapokra helyezett részvénytársaságként.

5. Az alapítok és az elnokok sem Isten szent emberei voltak,hanem anyagias, erkolcstelen emberek.Russell,aki 1884-tol lett az OT társaság elnoke nem élt normális házaséletet.Felesége,aki szintén az OT szervezet híve volt ,válokeresetet indított ellene,mivel rajtakapta férjét egy 13 éves lánnyal és a cselédlánnyal az ágyban. Russellt bíroság tobb alkalommal is elmarasztalta hamis tanuskodás miatt.Ezenkívul mások szándékos megtévesztése miatt is elmarasztalták,amikor csodabúzaként árult kozonséges búzát a piaci ár hatszorosáért. Russel tanításának alapjául az egyiptomi misztériumok kutatása szolgált, amelyet élete 35 évén keresztul, 1916- oktober 31-én bekovetkezett haláláig folytatott. Innen merítette az alvilág ura iránti tiszteletét, ezért a mélység angyalát Abaddont krisztusként és királyként tisztelte. Nem véletlen,hogy az Ortorony bálvánszervezetben megtaláljuk az alvilág urához kapcsolodo Ortorony,valamint a kétszárnyú nap a két kobrakígyoval Baál szimbolumot. Mindezek ellenére Russel azt állította magárol,hogy o egyenesen az Isten egyeduli igaz szocsove.

6. Az Ortorony szervezet mind a mai napig ragaszkodik Russell antikrisztusi spiritiszta tanaihoz.A szervezett további elnokei sem arrol voltak híresek, hogy szent életuek lettek volna.Russel halála után Rutherford lett az elnok, aki kozismerten alkoholista és qrvapecér hírében állt.A Béthel kozpontban a munkatársait segfejeknek szokta nevezni.Ennek ellenére az OT szervezet ma is úgy ír errol a két személyrol,mint drága szentekrol,akik életukben Isten egyeduli igaz szocsovei voltak,drága szentek,akik haláluk után mennyei feltámadásban részesultek és égbol felugyelik az OT szervezet munkáját.

7. Az Ortorony szervezet megalaklása ota hangoztatja,hogy minden vallásnak meg kell semmisulnie,a vallástgok millioinak pedig el kell pusztulni,beleértve lsosorban akeresztényeket,azért,mert nem akarják elfogadni a pokol angyalát Abaddont királyuknak és Krisztusuknak. A szekta a kereszténység megsemmisítését 1918-ra hírdette meg nyilvánosan az 1917-ben kadott "A beteljesult titok" c. konyvében,amelynek a fedolapján a kétszárnyú nap a két kobrakígyoval ,azaz a Baál útálat hirdette, hogy komolyan kell vebni a fenyegetést. z akkori terv meghiusúlt, mert az öszeeskuvést leleplezték.Az osszeeskuvoket az OT szervezet elnokét és hét társát,miután az eskudszék bunosnek találta oket, bebortonozték. Akeresztényk kiírtásának gyilkos tervérol az Ortorony bélványszervezet azota sem mondott le. Az 1988-ban kiadott "A Jelenések nagyszeru csúcsponja kozel" c. konyvben újra meghírdették azt,azzal a kulonbséggel, hogy most csak a megfelelo idore várnak.

Mindezeket figyelembevéve elmondhatjuk,hogy az Ortorony bálványszervezet, nemcsakhogy szekta,hanem egy veszélyes szekta is,hisz tanításának kozponti témája mindenki más elpusztítására irányul.Csakis ok maradhatnak életben a foldon. Ezt hírdetik házrol-házra, gyotorve az igazak lekeit. Jézus Pilátusnak azt mndotta,hogy az o királysága nem e világbol valo. Ebbol pilátus megértette,hogy nem kell tartania Jézustol.

Ezzel ellentétben z Ortorony szervezet egy foldi kiráyságot hirdet,amelyben csak jehova tanui kapnak helyt,miután mindenki más elpusztul.

Az igazszívu jehova tanui otthagyják ezt a bálványszervezetet,még mielott a pokol angyala Abaddon gyilkos sáskáivá teszik oket irányítoik.