Hogy csináljam, hogy ne foglalkozzak mindenki véleményével?

Egyszerű tanácsot hiába adnék, mert az kb. annyi lenne: "Sz@rd le magasról!"

Nekem ez megy, neked nem. Ez (lelki-)alkati kérdés. Te extrovertált vagy, én introvertált. Ez adottság. Nem jó küzdeni ellene, jobb ha a magad hasznára tudod fordítani a személyiségedben rejlő lehetőségeket, és akkor előny lesz a hátrányból. Ez csupán felfogás kérdése.

Arra koncentrálnék, MIÉRT esel kétségbe, ha igazságtalanul bántanak? Az teljesen rendben van, hogy fáj. Ez mindenkinek fáj. Természetes. Kétségbe esni azonban nem muszáj tőle. Ez valami feldolgozatlan gyerekkori trauma lehet, ami ilyen helyzetben újra meg újra visszavet téged lélekben a saját gyermeki tudatszintedre, ahol nem tudod megoldani a problémát. Az segít, ha megtalálod ezt, megdolgozod magadban, ezáltal túllépsz rajta, és a legközelebbi ilyen esetnél már a felnőtt éned lép majd működésbe a gyermeki helyett, "aki" meg tudja ezt oldani. (Akár úgy, hogy lesz@rja magasról, mint én. Annak ellenére, hogy alkatilag extrovertált vagy.) ;o)

42F

Teljesen kikuszobolni nem lehet, es nem is kell. Az ember egy adott kornyezetben el (termeszeti, tarsadalmi), es letfontossagu, hogy minel jobb harmoniaban legyen ezzel a kornyezettel.

Szerintem a kulcs a szelektivitas. Az a fontos, hogy azokkal gyere ki, akikkel nap mint nap egyutt vagy, a csalad, iskola, baratok. (Ez sem konnyu am!!!)

A kerdesbol azonban ugy erzem, hogy a problemad inkabb a futo kapcsolatokbol van, pld valaki rad morog a buszon, udvariatlan az elado. En sem nagyon tudtam vedekezni az ilyen dolgok utohatasa ellen, ujra meg ujra eszembe jutott, bosszantott, bantott. Aztan egyszer - veletlenul - kiderult, hogy valaki azert volt undok velem, mert O volt nyomas allatt, neki volt nagyon rossz kedve, tolem TELJESEN fuggetlenul. Azota konnyebb nekem, megprobalom elkepzelni, hogy mi baja lehetett. Sikerult az ilyen embereket vagy sajnalni, vagy kinevetni - gyorsabban megy az elfelejtes.

Terhes vagy!

Nos első lépésként ezt is sz*rd le.

"...baromi hosszú folyamat." - az, de lehet rajta gyorsítani. A könnyű megoldásoknak ellenben az a közös jellemzőjük, hogy nem működnek, vagy csak ideig-óráig. Ez ilyen. Gyorsítani lelki gyakorlatokkal, egyéni vagy csoportos terápiákkal lehet. Én ettől nem tartok annyira, mint sokan, az egész életünk egy terápiás folyamat, ahogy én látom. :o)

42F

Ha határozottan járod a saját utadat, biztos vagy magadban, akkor senki sem ingathat meg. Tudd, hogy mit akarsz elérni az életben.

Nekem sokat segített egy tanács, miszerint soha ne haragudj meg magadra. A bűntudat az, ami legjobban lerontja az önértékelésedet. Ha hibát követsz el, igyekezz minél hamarabb jóvá tenni - nem vagy bűnös!

Akárki akármit mond!

Megkeresem neked az egyik idevágó kedves tanmesét gyerekkoromból. Réges-régi a probléma...

Így jár az, aki mindig a mások véleményére ad:

[link]

Hasonló cipőben jártam én is. A leküzdésében egy olyan ember tanácsa segített, akit nem neveznék barátnak, viszont igazságos, tapasztalt, és jó embernek ismertem meg.

Nos a tanácsa így hangzott:

"Ne azt nézd, hogy mit mondanak, hanem azt, hogy ki mondja."

Nekem sikerült e szerint a tanács szerint értékelnem a kritikákat. Mára a legtöbb esetben magasról lesz...m .

Persze, ha egy általam megbecsült, nagyra értékelt embertől kapok kritikát, akkor azon muszáj elgondolkodnom.