Miért éppen a francia nyelv a román egyik legközelebbi rokona?

Albán-latin-bolgár keveréknek mondanám, van egy kis magyar hatás is, de csak felszínes.

Tulajdonképpen egy érdekes nyelv a román, csak a románok szégyellik és évről évre torzítják, ahogy mondod.

Probálnak belőle egy jellegtelen újlatin utánzatot csinálni, pedig eredetileg érdekesebb: latin alapszókinccsel és albán nyelvtannak rendelkező, szláv hatásokat mutató nyelv. Ők ezekből a jellemzőkből csak a latint akarják hangsúlyozni, a többit ki akarják irtani.

A névszóragozása egy az egyben az albánénak felel meg (ez az, amire azt hiszik a románok, hogy klasszikus latin), román nyelv hangzókészletének sajátossága az ă és â hang, melyek a bolgárban is megvannak, az, hogy a szó végére rakják a határozott "névelőt", az is megvan az albánban és a bolgárban.

Az alapszókincsben, minden erőszakos latinosítás előtt is valóban sok latin szó van, tehát van köze a románoknak valamilyen latinul beszélő antik népekhez, de persze nem úgy, ahogy elképzelik.

A román nyelvújítás tényleg az 1880-as években kezdődött. És nem főleg latin, hanem francia szó és kifejezés készlet került importálásra.

De könnyű volt megtenni, hiszen "román kultúrnyelv" nem is létezett. A román értelmiség magyar, német, francia nyelven beszélt.

Ádáz-viták döntötték el, hogy frankofon, és nem magyar irányba viszik a nyelvújítást.

A tanárok gyakran egész francia kifejezéseket tanultak meg, és másnap leadták az iskolákban.

Egy összesen 600-szót beszélő gyerekeknek ezt nem volt nehéz megtanulni. Sziget-kifejezéseket is átvettek, ami azt jelenti, hogy benne egyetlen addig ismert román szó sem volt.

Vannak tanulságai: pl. "ne ítéld meg a románt, amíg a magyar nyelv eredetét sem ismered ! " A mi nyelvünkel kapcsolatban még több a mellébszélés ...